Vissza

V. Tegyetek vallást az Úrnak, mert jó!
R. Mert az ő irgalmassága örökkévaló! Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz. Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre. R. Ámen! Bűneink elengedését, feloldozását, ✝ és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! R. Ámen!

Verzikulus

V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

Antifóna | Latin incipit · 8c

4. zsoltár

2 Könyörülj /⁠rajtam, *
és hallgasd meg imádsá/⁠gomat!

9 Így hát békességben alszom és /⁠megnyugszom, *
mert ha magam vagyok is, te megtartasz, Uram, remény/⁠ségben.

8 Ki vigasságot adtál a /⁠szívembe, *
nagyobbat, mint övék, mikor boruk és búzájuk bősséggel /⁠terem.

6 Áldozzátok az igazság áldo/⁠zatát, *
és bízzatok az /⁠Úrban!

5 Haragudjatok bár, de ne vétkez/⁠zetek, *
szálljatok magatokba nyugvóhelyeteken, és elcsönde/⁠sedjetek!

4 Tudjátok meg, hogy csodát művel az Úr az ő /⁠szentjével, *
az Úr meghallgat engem, mikor hozzá /⁠kiáltok!

7 Sokan mondják: ✝
Valami jót ki mutat immár /⁠nekünk? *
Jelként ragyogtasd fölöttünk, Uram, orcád világos/⁠ságát!

3 Emberek fiai, meddig lesztek kemény /⁠szívűek, *
miért szeretitek a hiúságot, és keresitek a hazug/⁠ságot?

1 Midőn segítségül hívlak, hallgass meg engem, én igazságom /⁠Istene, *
ki a szorongatásból tágasságra vezettél /⁠engem!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

30. zsoltár (1-6)

1 Tebenned bíztam, Uram, meg nem szégyenülök /⁠örökké, *
a te igazságod által szabadíts meg /⁠engem!

2 Hajtsd hozzám /⁠füledet, *
siess, hogy kimentsél /⁠engem!

3 Légy nekem oltalmazó Istenem és menedék /⁠helyem, *
hogy szabaddá tégy /⁠engem!

4 Mert erősségem és menedékem /⁠vagy te, *
és a te nevedért vezérelsz engem, és gondomat /⁠viseled.

5 Kiviszel engem e tőrből, melyet elrejtettek /⁠nékem, *
mert te vagy /⁠oltalmam.

6 A te kezedbe ajánlom az én /⁠lelkemet, *
megváltottál engem, Uram, igazság /⁠Istene.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

90. zsoltár

7 Ezren hulljanak el bár oldalad mellől, ✝
és tízezren jobbkezed /⁠felől, *
tehozzád azonban nem kö/⁠zelget.

16 Betöltöm őt hosszú/⁠napokkal, *
és üdvösségemet megmutatom/⁠néki.

15 Hozzám kiált, és én meghallgatom őt, ✝
a szorongatásban vele/⁠vagyok, *
megmentem, és megdicsőí/⁠temőt.

14 Megmentem őt, mert ragaszkodik /⁠hozzám, *
fölemelem őt, mert ismeri az én /⁠nevemet.

13 Kígyókon és skorpión /⁠járhatsz, *
eltiprod az oroszlánt és a /⁠sárkányt.

12 Kezükben hordoznak /⁠téged, *
hogy kőbe ne üssed /⁠lábadat.

11 Mert angyalainak parancsolt /⁠felőled, *
hogy megőrizzenek téged minden /⁠utadon.

9 Mivelhogy az Úr a te menedék/⁠helyed, *
és a Magasságbelit választottad oltal/⁠madul,

3 Mert ő szabadít meg a vadászok /⁠tőrétől, *
és a rosszakaró /⁠beszédtől.

2 mondja az Úrnak: Menedékem vagy és /⁠váram, *
Istenem, kiben /⁠bízom én.

10 azért veszedelem nem érhet /⁠téged, *
és csapás nem közelíthet a te hajlé/⁠kodhoz.

1 Aki a Magasságbelinek oltalmában /⁠lakozik, *
s a Mindenható árnyékában /⁠marad,

8 Bizony, meg fogod látni saját /⁠szemeddel, *
meglátod a bűnösök fizet/⁠ségét.

6 Sem a sötétben járó /⁠romlástól, *
sem a délidőben pusztító /⁠gonosztól!

4 Vállaival beárnyékoz téged, ✝
és biztos helyed lesz az ő szárnyai /⁠alatt, *
pajzs és páncél az Úrnak /⁠hűsége.

5 Ne félj hát attól, ami éjszaka /⁠rettent, *
sem a nappal repülő /⁠nyíltól,

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

133. zsoltár

1 Íme, áldjátok most az Urat, ✝
ti, minden szolgái az /⁠Úrnak, *
kik az éjjelen át az Úr házában /⁠álltok!

2 Tárjátok kezeiteket a szentély /⁠felé, *
és áldjátok az /⁠Urat!

3 Áldjon meg téged az Úr /⁠Sionból, *
ki a mennyet és a földet /⁠alkotá!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum | Zsid 4,14

Testvérek! Mivel olyan főpapunk van, aki áthatolt az egeken, ✝ Jézus, az Istennek Fia, * ragaszkodjunk az ő megvallásához.

Responzórium

Himnusz | Latin incipit

Ámen!

Urunk, tenéked glória,
ki győztesként a mennybe lépsz,
áldassák véled szüntelen
Atyád, s jóságos Lelked is!

4 Kérünk, teremtő Istenünk,
vígadva Húsvét ünnepén,
ne ártson nékünk a halál,
védd meg örökre népedet!

5 Te légy a földön vigaszunk,
te légy jövendő otthonunk,
tebenned légyen glóriánk
a végtelen időkön át.

6 A szeretet, mi késztetett
a bűnöket így győzni le,
s hogy szívünk tiszta vágyait
arcodnak fénye töltse be!

7 Hogy győzött meg a szánalom,
hogy hordozd bűnök súlyait,
vállalva véres kínhalált,
halálunkat hogy elvegyed?

8 Jézus, váltságunk, életünk,
vágyunk, szerelmünk, mindenünk,
Isten, ki mindent alkotál,
s ember, ki mennyből eljövél.

Verzikulus

V. Éneklünk és zsoltárt zengünk néked, alleluja!
R. Emelkedj fel, Uram, erődben, alleluja!

Antifóna | Latin incipit · 8c

Nunc. zsoltár

4 Hogy fény legyen a népek világossá/⁠gára, *
és dicsőségére népednek, Izrá/⁠elnek.

3 (!) Akit /⁠rendeltél *
minden népek színe /⁠előtt,

2 Mert látták /⁠szemeim *
a te üdvössé/⁠gedet.

1 Most bocsátod el szolgádat, /⁠Uram, *
a te igéd szerint békes/⁠ségben.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Méltóztassál, Uram, e mai éjszakán.
R. Minden bűntől minket megőrizni.
V. Könyörülj rajtunk, Urunk!
R. Könyörülj mirajtunk!
V. Legyen a te irgalmasságod mirajtunk!
R. Amint tebenned bízunk!
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

V. Méltóztassál, Uram, e mai éjszakán.
R. Minden bűntől minket megőrizni.
V. Könyörülj rajtunk, Urunk!
R. Könyörülj mirajtunk!
V. Legyen a te irgalmasságod mirajtunk!
R. Amint tebenned bízunk!
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Könyörögjünk!

Ámen! Krisztus, a mi Urunk által! A te szeretetednek szellemét áraszd belénk, Urunk, hogy akiket húsvéti szentségeiddel jóllakattál, azokat tedd atyai gondoskodásod alatt egyetértőkké. Te világosítsd be, Urunk, sötétségünket, s mindazt, ami ezen az éjszakán minket fenyeget, űzd el messze tőlünk, s a te békédet add meg napjainknak.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza