Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Antifóna | Latin incipit · 8c
119. zsoltár
1
Az Úrhoz kiáltottam, midőn háborgattak /engem, *
és meghallgatott /engem.
2
Uram, szabadítsd meg lelkemet a hazug /ajkaktól, *
az álnok /nyelvtől!
3
Mi érjen téged, te, /álnok nyelv, *
mi legyen a te /jutalmad?
4
A hatalmasnak éles /nyilai, *
s vele pusztító /tüzek.
5
Jaj nékem, mert hosszúra nyúlik zarándokságom /ideje, *
a sötétség lakói között /lakozom.
6
Régóta van már számkivetésben az én /lelkem *
azok közt, kik a békét /gyűlölik.
7
Én békességes voltam, midőn /szóltam, *
ok nélkül támadtak /ellenem.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
120. zsoltár
7
Az Úr megőriz téged minden /gonosztól, *
őrizze meg az Úr a te /lelkedet!
6
Nappal a nap nem sérthet /téged, *
sem a hold /éjjel.
5
Az Úr a te őriződ, az Úr neked árnyékos /oltalom *
jobb kezed /fölött.
4
Íme, nem aluszik, és el nem /szunynyad, *
aki Izráelt /őrizi.
3
Ne hagyja meginogni a te /lábadat, *
és ne aludjék, aki téged /őriz!
2
Az Úrtól van az én segít/ségem, *
tőle, ki a mennyet és a földet /alkotá.
1
Szemeimet a hegyekre /emelem: *
honnét jőne segítség /énnékem?
8
Az Úr őrizzen, mikor érkezel, s mikor /távozol, *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
121. zsoltár
5
Ott állnak az ítéletnek /székei, *
Dávid házának /trónjai.
7
A te erős falaid közt honoljon /békesség, *
és magas tornyaidban legyen mindig /bőség!
4
Oda mennek föl a nemzetségek, ✝
nemzetségei az /Úrnak, *
bizonyságot tesz arról Izráel, hogy az Úr nevét itt kell /áldani.
6
Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek, és /mondjátok: *
Szerencsés legyen, ki szeret /téged!
9
Mert a mi Urunk, Istenünk lakóhelye benned /vagyon, *
kívánok minden jót /néked.
8
Atyámfiaiért és barátaim /miatt *
békességet kívánok /néked.
2
Itt állnak immár /lábaink, *
csarnokaidnak küszöbén, ó, Jeru/zsálem.
1
Vigadtam, mikor azt mondották /nékem: *
Fölmegyünk az Úr há/zába.
3
Jeruzsálem mily nagy városnak /épült, *
egybeillik annak minden /része!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Responzórium
Ez az a nap, ✝ melyet az Úr szerzett nekünk, * örvendezzünk, s vigadjunk rajta. Ez az a nap... V. (!) A kő, melyet megvetettek az építők, az lett a szeglet Fejévé, * az Úrnak műve ez, csodálatos a mi szemeink előtt. * örvendezzünk... Ez az a nap...
Responzórium
Alleluja! Alleluja!... V. (!) Föltámadásom napján, mondja az Úr, * előttetek megyek Galileába. * Alleluja!... Alleluja!...
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Isten, ki a népek sokféleségét Neved megvallásában egységre hoztad, add meg, hogy akik újjászülettek a keresztség forrásvizéből, azoknak elméjében azonos legyen a hit, és tetteikben a kegyesség.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!