118. zsoltár (145-152;~dox)
145
Kiáltok teljes szívemből, hallgass meg engem, /Uram, *
a te igazságaidat /keresem!
146
Hozzád kiáltok, szabadíts meg /engem, *
hogy parancsolataidat megő/rizzem.
147
Megelőztem a hajnalt, és már /kiáltok, *
mert a te igéidben igen /bízom.
148
Még éji őrváltás előtt felnyitom a /szemem, *
hogy beszédedről elmél/kedjem.
149
Halljad meg, Uram, hangomat irgalmassá/godban, *
és rendelésed szerint éltess /engem!
150
Megközelítettek engem rosszakaró üldö/zőim, *
kik törvényedtől messze /távoztak.
151
De te, Uram, itt vagy köze/lemben, *
és hűséges vagy parancsa/idban.
152
Kezdettől fogva tudom bizonysága/idról, *
hogy örök időkre állítottad /őket.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (153-160;~dox)
153
Lássad megalázottságomat, és ragadj ki abból, /engem, *
mert törvényedről el nem feled/keztem!
154
Ítéld meg ügyemet és válts ki /engem, *
a te ígéreted szerint adj életet /nekem!
155
Távol az istentelenektől a szaba/dulás, *
mert a te igazságaidat nem ke/resték.
156
Nagy a te irgalmasságod, ó, /Uram, *
ítéleted szerint adj életet /nekem!
157
Sokan vannak, akik üldöznek engem, és hábor /gatnak, *
de a te bizonyságaidtól el nem /hajlottam.
158
Láttam a törvényszegőket, és megundo/rodtam, *
mert nem tartották meg a te beszé/dedet.
159
Lásd, Uram, mert a te parancsolataidat /szeretem, *
irgalmasságodban adj életet /nekem!
160
Az igazság a te igéd /alapja, *
örökkévaló a te igazvoltodnak minden íté/lete.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (161-168;~dox)
161
A hatalmasok ok nélkül üldöznek /engem, *
de nem fél szívem, csak a te i/gédtől.
162
Örvendezem én a te beszé/deden, *
mint aki nagy nyereséget /talált.
163
Gyűlölöm és utálom a gonosz/ságot, *
törvényedet pedig /szeretem.
164
Hétszer napjában dicséretet zengek /néked *
a te igazvoltodnak ítélete/iről.
165
Nagy a békességük azoknak, kik törvényedet /szeretik, *
és semmi sincs botlá/sukra.
166
Várom, Uram, a te szabadí/tásodat, *
és parancsolataidat /szeretem.
167
Megőrizte lelkem a te bizonysága/idat, *
és igen megszerette /azokat.
168
Megtartottam parancsolataidat és bizonysága/idat, *
mert színed előtt van minden /utam.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Responzórium
Sírjál, Jeruzsálem, és vesd le örömruhádat, — öltözz hamuba és gyászruhába! * Mert megöletett benned — Izrael Üdvözítője. Sírjál, Jeruzsálem... V. (!!) Sírván sírsz éjszaka is, és könnyeid a te arcodon. * Mert megöletett... Sírjál, Jeruzsálem...
Verzikulus
V. Békességben aluszom és megnyugszom.
R. Mert, ha magam vagyok is, te megtartasz, Uram, reménységben.
Tekints le, kérünk, Urunk, házadnak népére, melyért a mi Urunk, Jézus Krisztus nem habozott magát az ártóknak kezére adni, s a keresztnek kínzóeszközét magára venni. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!