118. zsoltár (49-56;~dox)
49
Emlékezzél meg igédről, mit a te szolgádnak /mondottál, *
melyben nékem reménységet /adtál!
50
Megaláztatásomban az vigasztalt /engem, *
hogy a te beszéded /éltetett.
51
A kevélyek gúnyolódtak rajtam minden/felől, *
de én nem hajlottam el a te törvé/nyedtől.
52
Megemlékeztem a te örök ítéleteidről, /Uram, *
és megvigaszta/lódtam.
53
Felindulás fogott el /engem *
a bűnösök miatt, kik elhagyták törvé/nye det.
54
Énekemmé lettek a te igazsá/gaid *
zarándokságomnak /helyén.
55
Megemlékezem éjszaka is a te nevedről, /Uram, *
és megőrizem törvé/nyedet.
56
Ez adatott /nékem, *
mert parancsolataidat /követtem.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (57-64;~dox)
57
Az én osztályrészem te vagy, ó, /Uram, *
kimondtam: hogy törvényedet megő/rizzem.
58
Könyörgök a te orcád előtt teljes /szívemből, *
könyörülj rajtam beszéded /szerint!
59
Meggondoltam az én uta/imat, *
és lábaimat a te bizonyságaid felé /térítem.
60
Kész vagyok, és nem ha/lasztom, *
hogy parancsolataidat telje/sítsem.
61
A bűnösök kötelei körülfontak /engem, *
de törvényedről én el nem feled/keztem.
62
Az éj közepén is felkelek neked hálát /adni *
a te igazvoltodnak ítélete/iért.
63
Társa vagyok én mindazoknak, kik téged /félnek *
s a te parancsolataidat megő/ri zik.
64
A te irgalmasságoddal, Uram, teljes /a föld, *
taníts engem igazsága/idra!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (65-72;~dox)
65
Jót cselekedtél a te szolgáddal, /Uram, *
a te igéd /szerint.
66
A jóra és a fegyelemre és a tudományra taníts /engem, *
mert hiszek a te parancsolata/idnak.
67
Tévelyegtem én, míg meg nem aláz/tattam, *
de immár megőrizem beszé/dedet.
68
Jóságos /vagy te, *
jóvoltodban taníts engem igazsága/idra!
69
Álnokságot gondoltak a kevélyek /ellenem, *
én azonban követem parancsolataidat teljes /szívemből.
70
Megalvadt, mint a tej, az ő /szívük, *
én pedig a te törvényeddel gyönyörködtetem /magam.
71
Jó nekem, hogy megaláztál /engem, *
hogy megtanuljam igazsága/i dat.
72
Többet ér nekem a te szádnak /törvénye, *
mint ezernyi arany és /ezüst.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Responzórium
A nép vénei tanácsot tartottak, — hogy Jézust csellel elfogják és megöljék. * Kardokkal és dorongokkal mentek ki ellene, mint rablóra. A nép vénei... V. (!!) Gonosztetteket gyűjtöttek össze maguknak, s kimentek a terkre. * Kardokkal... A nép vénei...
Verzikulus
V. Az ember, kivel békességben voltam, akiben bíztam.
R. Ki kenyeremet ette, ő is csalárdságot művel ellenem.
Tekints le, kérünk, Urunk, házadnak népére, melyért a mi Urunk, Jézus Krisztus nem habozott magát az ártóknak kezére adni, s a keresztnek kínzóeszközét magára venni. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!