Antifóna | Latin incipit · 8c
Örvendeznek majd az Úrnak, a megalázott csontok.
50. zsoltár (~glo;req)
1
Könyörülj rajtam, /Isten, *
a te nagy irgalmasságod /szerint!
2
És a te könyörületednek sokasága /szerint *
töröld el az én gonoszsá/gomat!
3
Moss meg engem teljességgel az én gonoszsá/gomból, *
és bűnömből tisztíts meg /engem!
4
Mert ismerem az én gonoszsá/gomat, *
és szemem előtt van az én bűnöm /mindenkor.
5
Ellened, csak teellened /vétkeztem, *
és gonoszat cselekedtem a te színed /előtt,
6
Hogy igaznak találtassál beszé/dedben, *
és győzedelmesnek ítéle/tedben.
7
Mert íme, már gonoszságban fogan/tattam, *
és bűnben fogadott engem /anyám.
8
Pedig te a szívnek igazságát /szereted, *
és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad /nékem.
9
Hints meg engem izsóppal, és megtisz/tulok, *
moss meg engem, és a hónál fehérebb /leszek!
10
Engedd, hogy örömet és vigasságot /halljak, *
hogy örvendezzenek megalázott /csontjaim!
11
Fordítsd el orcádat bűne/imtől, *
és töröld el minden gonoszsá/gomat!
12
Tiszta szívet teremts bennem, ó, /Isten, *
és az igaz lelket újítsd meg /bensőmben!
13
Ne vess el engem orcád /elől, *
és szent lelkedet ne vond meg /tőlem!
14
Add vissza nekem a te üdvösségednek /örömét, *
és készséges lélekkel erősíts meg /engem!
15
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te uta/idra, *
és az istentelenek majd megtérnek /hozzád!
16
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek /Istene, *
és nyelvem magasztalni fogja igazsá/godat!
17
Uram, nyisd meg /ajkamat, *
és szám a te dicséretedet /hirdeti!
18
Mert nem az áldozatban gyönyör/ködöl, *
és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszé/sedre.
19
A töredelmes lélek az Istennek tetsző /áldozat, *
a megtört és alázatos szívet, ó, Isten, meg nem /veted.
20
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod /szerint, *
hogy megépüljenek Jeruzsálemnek /falai!
21
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, ✝
az ajándékokat és az égőáldo/zatot, *
akkor visznek majd oltárodra áldozati /állatot.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Hallgasd meg, az én imádságomat, minden test hozzád mégyen.
64. zsoltár (~glo;req)
1
Téged illet, Isten, a dicséret /Sionban, *
és neked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsá/lemben.
2
Te meghallgatod az imád/ságot, *
minden test hozzád /mégyen.
3
A mi gonoszságaink elhatalmasodtak /rajtunk, *
de te megkegyelmezel bűne/inknek.
4
Boldog, akit kiválasztottál, és magadhoz /fogadtál, *
a te csarnokaidban /lakik.
5
Betöltesz házad java/ival *
és templomodnak szentségével./gével.
6
Igazságodban csodálatos módon meghallgatsz minket, üdvösségadó /Istenünk, *
te, reménysége a föld minden határának és a messzi tenge/reknek.
7
Ki hatalmaddal hegyeket /alkottál, *
felövezvén magadat erős/séggel.
8
Ki lecsöndesíted a tenger áradását, az ő habjai /zúgását, *
a népek hábor/gását.
9
Megrettennek a te jeleidtől, kik e széles földön /laknak, *
és megörvendezteted napkeletet és napnyu/gatot.
10
Meglátogattad a földet, és megrészegí/tetted, *
sokszorosan meggazdagí/tottad.
11
Isten folyója telve vizekkel, ✝
eleséget készítesz minde/neknek, *
így rendezted el a /földet.
12
Barázdáiba vizet vezetsz, és rögeit elsi/mítod, *
záporesőkkel meglágyítod azt, és megáldod a sarjadó /vetést.
13
Kegyességeddel megkoronázod az /esztendőt, *
és lábad nyomában bőség /fakad.
14
Rétek virulnak a siva/tagban, *
és vigasságba öltöznek a /dombok.
15
Megtelnek a mezők juhokkal, ✝
a völgyek bővelkednek gabo/nával, *
ujjonganak és himnuszt énekelnek /mindenek.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
A te jobbod fölvett engem, Uram.
62. zsoltár (~glo;req)
1
Isten, én /Istenem, *
tehozzád ébredek virra/datkor.
2
Téged szomjazik az én lelkem, ✝
utánad sóvárog az én /testem *
a puszta és úttalan és víz nélküli /földön.
3
Így jelenek meg a szentélyben /előtted, *
hogy lássam hatalmadat és dicsősé/gedet.
4
Mert jobb a te irgalmasságod, mint az /élet, *
az én ajkaim dicsérnek /téged.
5
Így áldalak téged éle/temben, *
és a te nevedben emelem föl a keze/imet.
6
Mint kövér és bőséges táplálékkal, teljék meg az én /lelkem, *
és vigasságos ajakkal dicsér az /én szám!
7
Ha rólad emlékezem /ágyamon, *
reggel is rólad gondol/kodom.
8
Mert te lettél /segítőm, *
és szárnyad árnyékában örven/dezem.
9
Lelkem tehozzád ragasz/kodik, *
a te jobbod fölvett /engem.
10
Azok pedig hiába üldözték lelkemet, ✝
alábuknak a föld mé/lyébe, *
a kard élére jutnak, a sakálok martaléka /lesznek.
11
A király pedig vigadni fog az Istenben, ✝
megdicsőülnek mind, akik reá föles/küdtek, *
mert elnémíttatott a gonoszat szólók /szája.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az alvilág kapuitól mentsd meg, Uram, az én lelkemet!
Ezekiás. zsoltár (~glo;req)
1
Mondám: Az én életemnek közepén kell /elmennem *
az alvilág kapu/ihoz.
2
Megfosztatván éveim maradé/kától, *
mondám: Nem látom többé az Úr Istent az élők /földjén.
3
Nem látok többé /embert *
a földnek lakói /között.
4
Eltűnik nemzet/ségem, *
és fölszedetik előlem, mint a pásztorok /sátora.
5
Életem elmetszve, mintha elvágta volna a takács, ✝
alighogy szőni kezdett, máris elvágott /engem, *
reggelről estére végzesz /velem.
6
Reggelig reménykedtem, ✝
de, mint az oroszlán, összetörte minden /csontomat, *
reggelről estére végzesz /velem.
7
Mint a fecskefiók, úgy ki/áltok, *
sóhajtok, mint a /galamb.
8
Elapadtak az én /szemeim *
várakozva nézvén a magas/ságba.
9
Uram, erőszakot szenvedek, felelj /értem! *
Mit mondhatnék, avagy mit felel majd nékem, hiszen mindezt ő maga csele/kedte?
10
Átgondolom előtted minden eszten/dőmet *
az én lelkemnek keserű/ségében.
11
Uram, ha így kell élnem, és ilyenekben van lelkem élete, ✝
fenyíts meg engem, de adj életet /nékem, *
így válik majd javamra legkeservesebb keserű/ségem!
12
Te pedig megszabadítottad az én lelkemet, hogy el ne /veszszen, *
hátad mögé vetetted minden /bűnömet.
13
Mert nem az alvilág tesz rólad vallást, ✝
és nem a halál dicsőít meg /téged, *
nem azok várnak hűségedre, akik a sírba /szállnak.
14
Az élő, az élő tesz rólad vallást, ✝
miképpen én is e /napon, *
az atya hirdeti fiainak hűsé/gedet.
15
Uram, ments meg engem, ✝
és zsoltárainkat zengjük majd életünk minden /napján *
az Úrnak /házában!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Minden élő dicsérje az Urat!
150. zsoltár (~glo;req)
1
Dicsérjétek az Urat az ő szenté/lyében, *
dicsérjétek őt az ég erős boltoza/tában!
2
Dicsérjétek őt hatalmas tette/iért, *
dicsérjétek őt nagyságának sokasága /szerint!
3
Dicsérjétek őt trombita/szóval, *
dicsérjétek őt orgonával és cite/rával!
4
Dicsérjétek őt dobbal és éneklő /karban, *
dicsérjétek őt húrokkal és hangsze/rekkel!
5
Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, ✝
dicsérjétek őt vigasságos cimbal/mokkal, *
minden élő dicsérje az /Urat!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c
Oldozd fel, Uram, a te megholt híveidnek lelkét minden bűnüknek kötelékéből, hogy a föltámadás dicsőségében a te szentjeid között föltámasztatván megújuljanak.
1
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, *
mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét *
Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, *
prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, *
és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, *
és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, *
hogy megadja /nékünk,
7
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, *
félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt *
életünknek minden /napján.
9
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, *
mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének *
bűneiknek bocsána/tára,
11
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, *
mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, *
és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Adj, Uram, örök nyugodalmat /nekik *
és az örökkévaló világosság fényeskedjék /nekik!
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörülj, Urunk, valamennyi elhunyt szolgádnak és szolgálódnak lelkén, kikért Fölséged színe előtt itt esedezünk, hogy e kegyeletes szolgálatnak jóvoltából bejussanak a te örökkévaló nyogodalmadba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Minden híveidnek alkotója és megváltója, Isten, add meg szolgáid és szolgálóid lelkének minden bűnüknek bocsánatát, hogy a feloldozást, melyre mindenkor vágyakoztak, e kegyes esedezések által elnyerhessék. Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Úristen, aki bőkezűen osztod a megbocsátást és szíveden viseled az ember üdvösségét, kegyelmedet arra kérjük, engedd, hogy testvérünk, N. szolgád/szolgálód, akit e világból magadhoz szólítottál, a boldogságos, mindenkor szűz Máriának és minden szenteknek közbenjárásával segítve, az el nem múló boldogság örökrészébe eljuthasson. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!