Vissza

Verzikulus

V. És saját házában adott neki lakást.
R. Kiválasztotta őt az Isten és szerette őt.

Antifóna | Latin incipit · 8c

Szerette őt az Úr, s felékesítette, a dicsőség köntösét adta reá.

92. zsoltár

1 Az Úr országol, ékességbe /⁠öltözött, *
hatalomba öltözött, és erővel övezte fel /⁠magát.

2 Megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem /⁠inog, *
szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökké/⁠való.

3 Fölemelték, Uram, a folyók,
fölemelték a folyók /⁠szavukat, *
fölemelték a folyóvizek zúgó /⁠habjukat.

4 De a nagy vizek zúgásánál,
a tenger hatalmas hulláma/⁠inál *
hatalmasabb az Úr a magas/⁠ságban.

5 Bizonyságaid hitelesek mindenek /⁠fölött, *
a te házadat szentség illeti, Uram, örök /⁠időkre!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

99. zsoltár

3 Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten,
ő alkotott minket, és nem mi /⁠magunkat, *
az ő népe vagyunk, és legelőjének /⁠juhai!

5 Mert édes az Úr,
és az ő irgalmassága örökké/⁠való, *
nemzedékről nemzedékre az ő /⁠hűsége.

4 Lépjetek be kapuin hálaadással,
az ő csarnokaiba dicsérő /⁠énekkel, *
adjatok hálát neki, és áldjátok az ő /⁠nevét!

2 Járuljatok az ő színe /⁠elé, *
örvende/⁠zéssel!

1 Ujjongjatok az Istennek, minden /⁠földek, *
szolgáljatok az Úrnak vigas/⁠sággal!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

66. zsoltár

4 Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek,
mert te igazságban ítéled a /⁠népeket, *
s kormányozod a földön a nemze/⁠teket!

6 Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk,
áldjon meg minket az /⁠Isten, *
és féljék őt a földnek minden hatá/⁠rai!

5 Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten,
hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek, *
megadta a föld az ő gyü/⁠mölcsét!

3 Hálát adjanak neked a népek, ó, /⁠Isten, *
hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek!

2 Hogy megismerjük a földön a te /⁠utadat, *
s minden nemzet meglássa a te üdvössé/⁠gedet!

1 Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /⁠minket, *
világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /⁠rajtunk.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

62. zsoltár

11 A király pedig vigadni fog az Istenben,
megdicsőülnek mind, akik reá föles/⁠küdtek, *
mert elnémíttatott a gonoszat szólók /⁠szája.

10 Azok pedig hiába üldözték lelkemet,
alábuknak a föld mé/⁠lyébe, *
a kard élére jutnak, a sakálok martaléka /⁠lesznek.

8 Mert te lettél /⁠segítőm, *
és szárnyad árnyékában örven/⁠dezem.

7 Ha rólad emlékezem /⁠ágyamon, *
reggel is rólad gondol/⁠kodom.

6 Mint kövér és bőséges táplálékkal, teljék meg az én /⁠lelkem, *
és vigasságos ajakkal dicsér az /⁠én szám!

5 Így áldalak téged éle/⁠temben, *
és a te nevedben emelem föl a keze/⁠imet.

4 Mert jobb a te irgalmasságod, mint az /⁠élet, *
az én ajkaim dicsérnek /⁠téged.

1 Isten, én /⁠Istenem, *
tehozzád ébredek virra/⁠datkor.

3 Így jelenek meg a szentélyben /⁠előtted, *
hogy lássam hatalmadat és dicsősé/⁠gedet.

2 Téged szomjazik az én lelkem,
utánad sóvárog az én /⁠testem *
a puszta és úttalan és víz nélküli /⁠földön.

9 Lelkem tehozzád ragasz/⁠kodik, *
a te jobbod fölvett /⁠engem.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Bölcs. zsoltár

3 Akik az Úrban bíznak, megértik az igaz/⁠ságot, *
és a hívek kitartanak mellette szere/⁠tetben.

4 Mert ajándék és /⁠béke, *
ez az ő választottainak osztály/⁠része.

2 Ítélni fogják a nemzeteket, és uralkodni fognak a /⁠népeken, *
és az ő uruk országlani fog mindö/⁠rökké.

1 Fényleni fognak az /⁠igazak, *
s olyanok lesznek, mint a nádasban szétfutó /⁠szikra.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Dan2. zsoltár

6 Áldjátok az Úrnak minden teremtményei az /⁠Urat, *
dicsérjétek és magasztaljátok őt mindö/⁠rökké.

4 Áldott vagy a te országodnak királyi /⁠székében, *
dicsőséges és magasztos mindö/⁠rökké.

3 Áldott vagy a te dicsőségednek szent templo/⁠mában, *
dicsőséges és magasztos mindö/⁠rökké.

2 És áldott a te dicsőségednek szent /⁠neve, *
dicsőséges és magasztos mindö/⁠rökké.

1 Áldott vagy, Urunk, mi Atyáink /⁠Istene, *
dicsőséges és magasztos mindö/⁠rökké.

5 Áldott vagy, aki átlátod a mélységeket,
és a kerúbok fölött /⁠trónolsz, *
dicsőséges és magasztos mindö/⁠rökké.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

149. zsoltár

1 Énekeljetek az Úrnak új /⁠éneket, *
az ő dicsérete szóljon a szentek gyülekeze/⁠tében!

2 Vigadjon Izráel abban, ki őt /⁠alkotta, *
és Sion fiai ujjongjanak kirá/⁠lyukban!

3 Dicsérjék az ő nevét éneklő /⁠karban, *
dobbal és orgonával zengjenek /⁠neki!

4 Mert kedvét találja az Úr az ő /⁠népében, *
és az alázatosakat felmagasztalja üdvös/⁠ségre.

5 Ujjongjanak a szentek a dicső/⁠ségben, *
és vigadozzanak nyugvó/⁠helyükön!

6 Az Istennek magasztalása legyen /⁠torkukban, *
és kétélű kard a /⁠kezükben,

7 Hogy a pogányokon bosszút /⁠álljanak *
és megbüntessék a /⁠népeket,

8 Hogy királyaikat béklyóba /⁠verjék, *
nemeseiket vasbi/⁠lincsbe,

9 Hogy beteljesítsék rajtuk az ítéletet, mely meg/⁠íratott, *
dicsőség ez az Úr minden /⁠szentjének!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

150. zsoltár

1 Dicsérjétek az Urat az ő szenté/⁠lyében, *
dicsérjétek őt az ég erős boltoza/⁠tában!

2 Dicsérjétek őt hatalmas tette/⁠iért, *
dicsérjétek őt nagyságának sokasága /⁠szerint!

3 Dicsérjétek őt trombita/⁠szóval, *
dicsérjétek őt orgonával és cite/⁠rával!

4 Dicsérjétek őt dobbal és éneklő /⁠karban, *
dicsérjétek őt húrokkal és hangsze/⁠rekkel!

5 Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal,
dicsérjétek őt vigasságos cimbal/⁠mokkal, *
minden élő dicsérje az /⁠Urat!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

148. zsoltár

3 Dicsérjék őt a nap és /⁠a hold, *
dicsérjék őt mind a fénylő/⁠csillagok!

14 Dicsősége kiárad az égre és a /⁠földre, *
és felmagasztalta az ő népének /⁠fejét.

13 Dicsérjétek az Úr /⁠nevét, *
mert egyedül csak az ő neve /⁠magasztos!

12 Ifjak és /⁠szüzek, *
(!) vének és /⁠gyermekek!

11 Földi királyok és minden /⁠népek, *
főemberek és minden bírái a /⁠földnek,

10 Ti, vadak és szelíd /⁠állatok, *
kígyók és tollas /⁠madarak,

9 Hegyek és minden /⁠halmok, *
gyümölcsfák és minden /⁠cédrusok,

8 Tűz és jégeső, hó és /⁠ködök, *
forgószelek, kik az ő igéjét cselek/⁠szitek,

7 Dicsérjétek az Urat a /⁠földön, *
ti, sárkányok és minden /⁠mélységek,

6 Elrendelte őket örökké és minden /⁠időkre, *
parancsot adott, mely el nem /⁠múlik.

5 Dicsérjék az Úrnak /⁠nevét, *
mert ő parancsolt, /⁠és lettek!

4 Dicsérjék őt az egeknek /⁠egei, *
és minden vizek, melyek az egek fölött /⁠vannak!

2 Dicsérjétek őt, minden angya/⁠lai, *
dicsérjétek őt, minden sere/⁠gei!

1 Dicsérjétek az Urat a /⁠mennyekben, *
dicsérjétek őt a magas/⁠ságban!

15 Dicsérő ének ez minden /⁠szentjének, *
a népnek, mely hozzá /⁠tartozik.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum | Péld 31,15.18

Felkelt már éjszaka, eledelt adott háza népének,  és kenyeret szoláginak, * lámpása nem aludt ki az éjszaka idején sem.

Himnusz | Latin incipit

1 Krisztus szolgálólánya volt,
nemes, tiszta és bűntelen,
ki megveté a földiest,
s az égiekért lelkesült.

2 Lángolt a hittől, s felhevült
a Lélek szent szerelmiben,
jelek mutatták, mily dicső,
s jutalmat mennyből szomjazott.

3 A siralomnak völgyiből
immár a mennybe átvonult,
levetve testnek nyűgjeit
örök öröm a birtoka.

Az egy Istennek glória,
értünk most kérje őt e szent,
hogy majd ha éltünk véget ér,
fogadjanak be minket is.

Ámen!

Verzikulus

V. És saját házában adott neki lakást.
R. Kiválasztotta őt az Isten és szerette őt.

Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c

Kedvelte őt az Úr, és kiválasztotta, égi hajlékában adott néki lakást.

Híveidnek szívét világosítsd meg, irgalmas Isten, és szent N. dicsőséges könyörgése által tedd, hogy a világ sikereit semmibe vegyük, a mennyei vigasztalásnak pedig mindenkor örvendezzünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

Hallgass meg minket, Isten, mi Üdvözítőnk, hogy miként szent N-nek ünnepén örvendezünk, ugyanúgy a szent önfeláldozás érzésében növekedjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

Vissza