Verzikulus
V) Add hallanom reggel a te irgalmasságodat!
R) A te jó lelked vezessen engem az igaz földre!
Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
50. zsoltár
1)
Könyörülj rajtam, /Isten, * a te nagy irgalmasságod /szerint!
2)
És a te könyörületednek sokasága /szerint * töröld el az én gonoszsá/gomat!
3)
Moss meg engem teljességgel az én gonoszsá/gomból, * és bűnömből tisztíts meg /engem!
4)
Mert ismerem az én gonoszsá/gomat, * és szemem előtt van az én bűnöm /mindenkor.
5)
Ellened, csak teellened /vétkeztem, * és gonoszat cselekedtem a te színed /előtt,
6)
Hogy igaznak találtassál beszé/dedben, * és győzedelmesnek ítéle/tedben.
7)
Mert íme, már gonoszságban fogan/tattam, * és bűnben fogadott engem /anyám.
8)
Pedig te a szívnek igazságát /szereted, * és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad /nékem.
9)
Hints meg engem izsóppal, és megtisz/tulok, * moss meg engem, és a hónál fehérebb /leszek!
10)
Engedd, hogy örömet és vigasságot /halljak, * hogy örvendezzenek megalázott /csontjaim!
11)
Fordítsd el orcádat bűne/imtől, * és töröld el minden gonoszsá/gomat!
12)
Tiszta szívet teremts bennem, ó, /Isten, * és az igaz lelket újítsd meg /bensőmben!
13)
Ne vess el engem orcád /elől, * és szent lelkedet ne vond meg /tőlem!
14)
Add vissza nekem a te üdvösségednek /örömét, * és készséges lélekkel erősíts meg /engem!
15)
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te uta/idra, * és az istentelenek majd megtérnek /hozzád!
16)
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek /Istene, * és nyelvem magasztalni fogja igazsá/godat!
17)
Uram, nyisd meg /ajkamat, * és szám a te dicséretedet /hirdeti!
18)
Mert nem az áldozatban gyönyör/ködöl, * és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszé/sedre.
19)
A töredelmes lélek az Istennek tetsző /áldozat, * a megtört és alázatos szívet, ó, Isten, meg nem /veted.
20)
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod /szerint, * hogy megépüljenek Jeruzsálemnek /falai!
21)
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, ✝
az ajándékokat és az égőáldo/zatot, * akkor visznek majd oltárodra áldozati /állatot.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
142. zsoltár
1)
Uram, hallgasd meg imádságomat, ✝
figyelmezz könyörgésemre a te hűséged /szerint, * hallgass meg engem igazságod /szerint!
2)
És ne szállj ítéletre a te /szolgáddal, * mert egy élő sem áll meg igazként színed /előtt!
3)
Mert ellenség üldözi az én lelkemet, ✝
földre tiporja éle/temet, * a sötétségbe taszított engem, mint a rég elfeledett /holtakat.
4)
Megemlékeztem a régi napokról, ✝
S az én lelkem megszomorodott /bennem, * és megrettent a szívem /bensőmben.
5)
visszagondolok minden tette/idre, * mit kezed művelt, azon elmél/kedem.
6)
Kitárom feléd a /kezemet, * mint víz nélküli föld, olyan a lelkem /előtted.
7)
Siess, Uram, hallgass meg /engem, * mert elfogyatkozik már az én /lelkem!
8)
Ne rejtsd el orcádat /tőlem, * nehogy olyan legyek, mint a sírba /szállók!
9)
Add hallanom reggel a te irgalmassá/godat, * mert benned /bíztam!
10)
Mutasd meg nekem az utat, amelyen /járjak, * mert hozzád emelem az én /lelkemet!
11)
Ments meg engem ellensége/imtől, * Uram, tehozzád mene/külök!
12)
Taníts meg, hogy akaratodat cselekedjem, ✝
mert Istenem /vagy te, * a te jó lelked vezessen engem az igaz /földre!
13)
A te nevedért elevenítesz meg engem, /Uram, * és igazságodban kiviszed lelkemet a szoronga/tásból.
14)
Irgalmasságodban szétszórod ellenségeimet, ✝
elveszted mind, akik háborgatják az én /lelkemet, * mert én a te szolgád /vagyok.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
66. zsoltár
1)
Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /minket, * világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /rajtunk.
2)
Hogy megismerjük a földön a te /utadat, * s minden nemzet meglássa a te üdvössé/gedet!
3)
Hálát adjanak neked a népek, ó, /Isten, * hálát adjanak neked minden /nemzetek!
4)
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, ✝
mert te igazságban ítéled a /népeket, * s kormányozod a földön a nemze/teket!
5)
Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, ✝
hálát adjanak neked minden /nemzetek, * megadta a föld az ő gyü/mölcsét!
6)
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, ✝
áldjon meg minket az /Isten, * és féljék őt a földnek minden hatá/rai!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Habakuk. zsoltár
1)
Uram, hallottam a te szavaidat, és /féltem, * megláttam művedet, és /rettegek.
2)
Valósítsd meg azt még éveink /folyamán, * nyilvánítsd ki azt, ha majd betelnek az /évek!
3)
S midőn fölgerjed a te /haragod, * emlékezzél meg irgalmassá /godról!
4)
Íme, eljön az Isten /dél felől, * jön a szent a Fárán hegye /felől.
5)
Befödi az egeket az ő dicső/sége, * és dicséretével teljes /a föld.
6)
Ragyogása mint a napfény, ✝
és sugarak törnek elő a /kezéből, * azokba rejtette az ő /erejét.
7)
Színe előtt halad a /halál, * és pusztulás jár az ő léptei /előtt.
8)
Megáll, és fölméri a /földet, * körültekint, és szétoldja a nemze/teket.
9)
Összeroskadnak az ősi hegyek, ✝
és meggörbednek a világ /halmai * örökkévalóságának léptei /alatt.
10)
Pusztulva látom Etiópia /házait, * fölforgatva Mádián földjének /sátrait.
11)
Vajon a folyóvizek ellen gerjedt-e föl haragod, ✝
a folyóvizek ellen van-e búsulásod, Uram, /Uram, * vagy a tenger ellen a te fölindulásod,/lásod,
12)
hogy rájuk hágsz lova/iddal, * győzelmes harci szeke/reddel?
13)
Felvonván megfeszíted /íjadat, * és húrra helyezed nyila /idat.
14)
Fölhasítod a földet áradó vizekkel, ✝
látnak téged a hegyek, és megren/dülnek, * kiáradnak az örvénylő /vizek.
15)
Üvölt akkor a /tenger, * és magasra nyújtja /karjait.
16)
A nap és a hold megbújnak hajlékukban, ✝
elfutottak nyilaid fényessége /elől, * villogó lándzsád ragyogása /elől.
17)
Indulatodban megtaposod a /földet, * és haragodban megbénítod a /népeket.
18)
Kivonulsz, hogy megszabadítsad /népedet, * hogy megszabadítsad fölken/teddel.
19)
Lerántod a gonosz házának /te tejét, * pusztává teszed alapjait egész a /földig.
20)
Megátkozod kormány/pálcáját, * harcosainak /fejét,
21)
kik szélvészként törnek elő, hogy űzőbe vegyenek /engem, * örömkiáltással, mint aki elemészti rejtekhelyén a /szegényt.
22)
Utat készítesz lovaidnak a /tengerben, * a nagy vizek iszap/jában.
23)
Mikor ezt hallottam, megrendült a /belsőm, * e szóra megremegtek /ajkaim.
24)
Korhadás hatolt csontja/imba, * és megingott a föld /alattam.
25)
De mégis nyugodtan várom a szorongatás /napját, * mely eljön a minket sanyargató /népre.
26)
Mert nem virágzik majd akkor a /fügefa, * és nem fakad rügy a /szőlőkben.
27)
Megcsal az olajfa /termése, * és a szántóföldek nem adnak /kenyeret.
28)
Kivesznek az akolból a /juhok, * és nem lesz állat a jászo/loknál.
29)
Én azonban örvendezem az /Úrban, * és vigadozom szabadító Iste/nemben.
30)
Az Isten, az Úr az én erős/ségem, * és olyanná teszi ő lábamat, mint a /szarvasét.
31)
Elvezet engem a magaslatokra a győze/delmes, * s én zsoltárokat /éneklek.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
149. zsoltár
1)
Énekeljetek az Úrnak új /éneket, * az ő dicsérete szóljon a szentek gyülekeze/tében!
2)
Vigadjon Izráel abban, ki őt /alkotta, * és Sion fiai ujjongjanak kirá/lyukban!
3)
Dicsérjék az ő nevét éneklő /karban, * dobbal és orgonával zengjenek /neki!
4)
Mert kedvét találja az Úr az ő /népében, * és az alázatosakat felmagasztalja üdvös/ségre.
5)
Ujjongjanak a szentek a dicső/ségben, * és vigadozzanak nyugvó/helyükön!
6)
Az Istennek magasztalása legyen /torkukban, * és kétélű kard a /kezükben,
7)
Hogy a pogányokon bosszút /álljanak * és megbüntessék a /népeket,
8)
Hogy királyaikat béklyóba /verjék, * nemeseiket vasbi/lincsbe,
9)
Hogy beteljesítsék rajtuk az ítéletet, mely meg/íratott, * dicsőség ez az Úr minden /szentjének!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Gal 3,27.28)
<em>Január:</em> Akik Krisztusban vagytok megkeresztelve, mindnyájan Krisztust öltöttétek magatokra. ✝ Azért mindnyájan egyek vagyunk * Krisztus Jézusban!
Kapitulum (Zsid 10,36.38)
<em>Február:</em> Testvérek: Ne veszítsétek el bizodalmatokat, ✝ melyre vár a nagy jutalom, * mert az igaz a hitből él.
Kapitulum (1Pét 5,6–7)
<em>Június-Július:</em> Alázzátok meg magatokat az Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket a látogatásnak idején. ✝ Minden aggodalmatokat őreá vessétek, * mert neki gondja van rátok.
Kapitulum (Péld 8,17)
<em>Augusztus:</em> Én, a Bölcsesség, szeretem azokat, kik szeretnek engem, ✝ és akik virradatkor keresnek, * meg is találnak.
Kapitulum (Ef 4,32)
<em>Szeptember:</em> Legyetek egymás iránt jóságosak, könyörületesek, ✝ megbocsátván egymásnak, * amit az Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.
Kapitulum (Ef 4,25)
<em>Október:</em> Elhagyván a hazugságot, ✝ ki-ki szóljon igazat felebarátjával, * mert egymásnak tagjai vagyunk.
Kapitulum (Ezek 11)
<em>November:</em> Azon a napon: javára leszek, úgymond az Úr, javára leszek az egeknek, és azok javára lesznek a földnek, és a föld javára lesz a gabonának, a bornak és az olajnak, és ezek javára lesznek Izraelnek. ✝ És azt mondom a Nem-Népnek: én népem vagy te, * és ő azt mondja nekem: én Istenem vagy te.
Kapitulum (1Kor 16,13–14)
Testvérek! Virraszatok és imádkozzatok, legyetek állhatatosak a hitben, ✝ cselekedjetek férfiasan, erősödjetek meg az Úrban, * és minden dolgotokat szeretetben cselekedjétek!
Himnusz
2)
Az ébredőnek nyújtsd kezed, /ébredjen benne józan ész, /szárnyalva zengje énekét: /illő hálát, s dicséretét.
3)
A hajnalcsillag fenn ragyog, /a Fénynek jöttét hirdeti, /az éj homálya eltűnik, /a szentség fénye tündököl.
4)
E fény, ha bennünk megmarad, /világ sötétjét szétveri, /megőriz minket bűntelen, /földi időnk míg véget ér.
5)
Verjen bennsőnkben gyökeret /a hit, melyet áhít a szív, /vígadjon véle a remény, /s mi legnagyobb: a szeretet.
(Meghajolva:)
Dicsérjük Istent, az Atyát, /és Egyszülöttjét, szent Fiát, /és Lelkét, a Vigasztalót /most és örökké, szüntelen.
Ámen!
Verzikulus
V) Már kora reggel rólad gondolkodom, Uram.
R) Mert Te lettél az én segítőm.
Benedictus
1)
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2)
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3)
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4)
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5)
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6)
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, * hogy megadja /nékünk,
7)
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8)
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt * életünknek minden /napján.
9)
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10)
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének * bűneiknek bocsána/tára,
11)
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12)
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Növeld bennünk, kérünk, Urunk, a benned való hitet, hogy az ajkunkról jövő tökéletes dicséret örökkévaló mennyei gyümölcsöket teremjen. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!