Vissza

Verzikulus

V) Föltámadott az Úr a sírból, alleluja!
R) Ki értünk a keresztfán függött, alleuja!

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

Örvendeztek a tanítványok, alleluja, hogy látják az Urat, alleluja!

92. zsoltár

1) Az Úr országol, ékességbe /⁠öltözött, * hatalomba öltözött, és erővel övezte fel /⁠magát.
2) Megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem /⁠inog, * szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökké/⁠való.
3) Fölemelték, Uram, a folyók, fölemelték a folyók /⁠szavukat, * fölemelték a folyóvizek zúgó /⁠habjukat.
4) De a nagy vizek zúgásánál, a tenger hatalmas hulláma/⁠inál * hatalmasabb az Úr a magas/⁠ságban.
5) Bizonyságaid hitelesek mindenek /⁠fölött, * a te házadat szentség illeti, Uram, örök /⁠időkre!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

5. zsoltár

1) Halljad meg, Uram, szava/⁠imat, * értsd meg az én kiáltása/⁠imat!
2) Figyelmezz az én hívó /⁠szavamra, * én királyom és én /⁠Istenem!
3) Mert neked könyörgök, Uram, már kora reggel, halljad meg /⁠hangomat! * Elődbe állok reggel és feléd /⁠tekintek
4) Mert nem olyan Isten vagy te, akinek tetszenék a gonoszság s a bűnös nem lakhat meg /⁠nálad, * az igaztalan ember nem marad meg a te színed /⁠előtt.
5) Gyűlölöd mind, akik gonoszságot cselekszenek elveszted mind a hazu/⁠gokat, * utálja az Úr a vérszopó és álnok /⁠embert.
6) Én pedig irgalmaddal eltöltve belépek a te /⁠házadba, * istenfélelemben imádkozom szent templo/⁠modnál.
7) Uram, ellenségeim miatt te vezérelj igazságodban /⁠engem, * egyengesd előttem /⁠utadat!
8) Mert szájukban nincsen /⁠igazság, * üres az ő /⁠szívük.
9) Nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel ármány/⁠kodnak. * Ítéld meg őket, /⁠Isten!
10) Bukjanak bele terveikbe, sok istentelenségük miatt taszítsd el /⁠őket, * mert fölingereltek, Uram, /⁠téged!
11) És örüljenek mindnyájan, akik benned /⁠bíznak, * vigadozzanak mindö/⁠rökké!
12) Oltalmad alá veszed őket, és megdicsőülnek /⁠benned, * akik szeretik a te /⁠nevedet.
13) Mert te, Uram, megáldod az /⁠igazat, * körülveszi őt, mint a pajzs, a te jó aka/⁠ratod.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

66. zsoltár

1) Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /⁠minket, * világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /⁠rajtunk.
2) Hogy megismerjük a földön a te /⁠utadat, * s minden nemzet meglássa a te üdvössé/⁠gedet!
3) Hálát adjanak neked a népek, ó, /⁠Isten, * hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek!
4) Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, mert te igazságban ítéled a /⁠népeket, * s kormányozod a földön a nemze/⁠teket!
5) Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek, * megadta a föld az ő gyü/⁠mölcsét!
6) Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket az /⁠Isten, * és féljék őt a földnek minden hatá/⁠rai!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Iz

1) Hálát adok néked, Uram, mert haragudtál ugyan /⁠reám, * de megfordult a te haragod, és megvigasztaltál /⁠engem.
2) Íme, az Isten az én szaba/⁠dítóm, * bizodalommal cselekszem, és /⁠nem félek.
3) Mert az Úrban van az én erősségem és dicső/⁠ségem, * és üdvösségemmé lett /⁠nékem.
4) Örömmel meríttek majd /⁠vizet * az Üdvözítő forrása/⁠iból.
5) És így szóltok ama napon: Adjatok hálát az /⁠Úrnak, * és hívjátok segítségül az ő /⁠nevét!
6) Nyilatkoztassátok ki a népek között az ő véghezvitt /⁠terveit, * megemlékezzetek arról, hogy fölséges az ő /⁠neve!
7) Énekeljetek az Úrnak, mert nagy dolgokat /⁠művelt, * hirdessétek ezt az egész /⁠földön!
8) Ujjongj és dicsérd őt, Sion lakos/⁠sága, * mert nagy teközötted Izráel /⁠szentje!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

148. zsoltár

1) Dicsérjétek az Urat a /⁠mennyekben, * dicsérjétek őt a magas/⁠ságban!
2) Dicsérjétek őt, minden angya/⁠lai, * dicsérjétek őt, minden sere/⁠gei!
3) Dicsérjék őt a nap és /⁠a hold, * dicsérjék őt mind a fénylő/⁠csillagok!
4) Dicsérjék őt az egeknek /⁠egei, * és minden vizek, melyek az egek fölött /⁠vannak!
5) Dicsérjék az Úrnak /⁠nevét, * mert ő parancsolt, /⁠és lettek!
6) Elrendelte őket örökké és minden /⁠időkre, * parancsot adott, mely el nem /⁠múlik.
7) Dicsérjétek az Urat a /⁠földön, * ti, sárkányok és minden /⁠mélységek,
8) Tűz és jégeső, hó és /⁠ködök, * forgószelek, kik az ő igéjét cselek/⁠szitek,
9) Hegyek és minden /⁠halmok, * gyümölcsfák és minden /⁠cédrusok,
10) Ti, vadak és szelíd /⁠állatok, * kígyók és tollas /⁠madarak,
11) Földi királyok és minden /⁠népek, * főemberek és minden bírái a /⁠földnek,
12) Ifjak és /⁠szüzek, * (!) vének és /⁠gyermekek!
13) Dicsérjétek az Úr /⁠nevét, * mert egyedül csak az ő neve /⁠magasztos!
14) Dicsősége kiárad az égre és a /⁠földre, * és felmagasztalta az ő népének /⁠fejét.
15) Dicsérő ének ez minden /⁠szentjének, * a népnek, mely hozzá /⁠tartozik.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (1Pét 2)

Szeretteim: Kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen harcolnak, jó magaviseletet tanúsítván a pogányok között,  hogy bár gonosztevőknek rágalmaznak is titeket, jócselekedeteiteket látván, * dicsőítsétek Istent a látogatás napján.

Kapitulum (1Pét 2)

Engedelmesek legyetek minden emberi teremtménynek az Isten kedvéért,  akár a királynak mint legfelsőbbnek, akár a helytartóknak, mint általa küldötteknek * a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére.

Kapitulum (1Pét 2)

Mindenkit tiszteljetek, a testvériséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.  Mert ez a kegyelem Krisztus Jézusban, * a mi Urunkban.

Himnusz

1) Pirkad a hajnal fényjele, /és zeng a mennynek éneke, /a föld is ujjong már vele, /fél a pokol és nyög bele.
2) Erős királyunk, Krisztusunk, /halált legyőző bajnokunk /tapodva poklok mélyeit /kihozza gyötrött híveit.
3) Kit sírba zárt a sziklakő, /s fegyverrel őrzött őriző, /nemes pompában, ékesen /kilép a sírból győztesen.
4) A kínnak, könnynek vége már, /a Sírnál fényes angyal áll, /Krisztus feltámadt — hirdeti —, /halál már el nem érheti.
5) Kérünk, teremtő Istenünk, /vígadva Húsvét ünnepén, /ne ártson nékünk a halál, /védd meg örökre népedet!
(Meghajolva:) Urunk, tenéked glória, /aki legyőzted a halált, /az Atyát és Szentlelket is /dicsérjük minden századon!
Ámen!

Verzikulus

V) A te föltámadásodban, Krisztus, alleluja!
R) Mennyek és földek vigadoznak, alleluja!

Benedictus

Ismét eljövök tihozzátok, alleluja, s örvendezik majd szívetek, alleluja, és örömeteket senki már el nem veszi, alleluja.

Benedictus

A ti szomorúságtok, alleluja, örömre változik, alleluja.

Benedictus

Kis idő, és nem láttok engem, mondja az Úr, ismét kis idő, s megláttok engem, mert az Atyához megyek, alleluja.

Benedictus

Bizony mondom nektek: ti sírtok, a világ meg örvendezik, de a ti szomorúságtok örömre fordul, alleluja.

1) Áldott az Úr, Izráelnek /⁠Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /⁠népét.
2) És fölemelte nekünk az üdvösség /⁠erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /⁠házában,
3) Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /⁠által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /⁠voltak,
4) Hogy szabadulást ad a mi ellensége/⁠inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /⁠minket,
5) Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/⁠inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/⁠géről,
6) Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/⁠hámnak, * hogy megadja /⁠nékünk,
7) Hogy megszabadulván az ellenség /⁠kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /⁠néki,
8) Szentségben és igazságban az ő színe /⁠előtt * életünknek minden /⁠napján.
9) És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /⁠leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /⁠utait,
10) Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /⁠népének * bűneiknek bocsána/⁠tára,
11) A mi Istenünk irgalmának mélységei /⁠által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /⁠támadó,
12) Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /⁠ül­nek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/⁠zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

P: Isten, ki a tévelygőknek, hogy a megigazulás útjára visszatalálhassanak, igazságodnak fényét felmutatod: add meg mindazoknak, kiket megillet a keresztény név, hogy mindazt megvessék, ami e névvel ellenkezik, és ami hozzá méltó, azt kövessék. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza