Verzikulus
V. Föltámadott az Úr a sírból, alleluja!
R. Ki értünk a keresztfán függött, alleuja!
Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
92. zsoltár
1
Az Úr országol, ékességbe /öltözött, *
hatalomba öltözött, és erővel övezte fel /magát.
2
Megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem /inog, *
szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökké/való.
3
Fölemelték, Uram, a folyók, ✝
fölemelték a folyók /szavukat, *
fölemelték a folyóvizek zúgó /habjukat.
4
De a nagy vizek zúgásánál, ✝
a tenger hatalmas hulláma/inál *
hatalmasabb az Úr a magas/ságban.
5
Bizonyságaid hitelesek mindenek /fölött, *
a te házadat szentség illeti, Uram, örök /időkre!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
5. zsoltár
1
Halljad meg, Uram, szava/imat, *
értsd meg az én kiáltása/imat!
2
Figyelmezz az én hívó /szavamra, *
én királyom és én /Istenem!
3
Mert neked könyörgök, Uram, már kora reggel, ✝
halljad meg /hangomat! *
Elődbe állok reggel és feléd /tekintek
4
Mert nem olyan Isten vagy te, akinek tetszenék a gonoszság ✝
s a bűnös nem lakhat meg /nálad, *
az igaztalan ember nem marad meg a te színed /előtt.
5
Gyűlölöd mind, akik gonoszságot cselekszenek ✝
elveszted mind a hazu/gokat, *
utálja az Úr a vérszopó és álnok /embert.
6
Én pedig irgalmaddal eltöltve belépek a te /házadba, *
istenfélelemben imádkozom szent templo/modnál.
7
Uram, ellenségeim miatt te vezérelj igazságodban /engem, *
egyengesd előttem /utadat!
8
Mert szájukban nincsen /igazság, *
üres az ő /szívük.
9
Nyitott sír az ő torkuk, ✝
nyelvükkel ármány/kodnak. *
Ítéld meg őket, /Isten!
10
Bukjanak bele terveikbe, ✝
sok istentelenségük miatt taszítsd el /őket, *
mert fölingereltek, Uram, /téged!
11
És örüljenek mindnyájan, akik benned /bíznak, *
vigadozzanak mindö/rökké!
12
Oltalmad alá veszed őket, és megdicsőülnek /benned, *
akik szeretik a te /nevedet.
13
Mert te, Uram, megáldod az /igazat, *
körülveszi őt, mint a pajzs, a te jó aka/ratod.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
66. zsoltár
1
Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /minket, *
világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /rajtunk.
2
Hogy megismerjük a földön a te /utadat, *
s minden nemzet meglássa a te üdvössé/gedet!
3
Hálát adjanak neked a népek, ó, /Isten, *
hálát adjanak neked minden /nemzetek!
4
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, ✝
mert te igazságban ítéled a /népeket, *
s kormányozod a földön a nemze/teket!
5
Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, ✝
hálát adjanak neked minden /nemzetek, *
megadta a föld az ő gyü/mölcsét!
6
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, ✝
áldjon meg minket az /Isten, *
és féljék őt a földnek minden hatá/rai!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Iz
1
Hálát adok néked, Uram, ✝
mert haragudtál ugyan /reám, *
de megfordult a te haragod, és megvigasztaltál /engem.
2
Íme, az Isten az én szaba/dítóm, *
bizodalommal cselekszem, és /nem félek.
3
Mert az Úrban van az én erősségem és dicső/ségem, *
és üdvösségemmé lett /nékem.
4
Örömmel meríttek majd /vizet *
az Üdvözítő forrása/iból.
5
És így szóltok ama napon: ✝
Adjatok hálát az /Úrnak, *
és hívjátok segítségül az ő /nevét!
6
Nyilatkoztassátok ki a népek között az ő véghezvitt /terveit, *
megemlékezzetek arról, hogy fölséges az ő /neve!
7
Énekeljetek az Úrnak, mert nagy dolgokat /művelt, *
hirdessétek ezt az egész /földön!
8
Ujjongj és dicsérd őt, Sion lakos/sága, *
mert nagy teközötted Izráel /szentje!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
148. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat a /mennyekben, *
dicsérjétek őt a magas/ságban!
2
Dicsérjétek őt, minden angya/lai, *
dicsérjétek őt, minden sere/gei!
3
Dicsérjék őt a nap és /a hold, *
dicsérjék őt mind a fénylő/csillagok!
4
Dicsérjék őt az egeknek /egei, *
és minden vizek, melyek az egek fölött /vannak!
5
Dicsérjék az Úrnak /nevét, *
mert ő parancsolt, /és lettek!
6
Elrendelte őket örökké és minden /időkre, *
parancsot adott, mely el nem /múlik.
7
Dicsérjétek az Urat a /földön, *
ti, sárkányok és minden /mélységek,
8
Tűz és jégeső, hó és /ködök, *
forgószelek, kik az ő igéjét cselek/szitek,
9
Hegyek és minden /halmok, *
gyümölcsfák és minden /cédrusok,
10
Ti, vadak és szelíd /állatok, *
kígyók és tollas /madarak,
11
Földi királyok és minden /népek, *
főemberek és minden bírái a /földnek,
12
Ifjak és /szüzek, *
(!) vének és /gyermekek!
13
Dicsérjétek az Úr /nevét, *
mert egyedül csak az ő neve /magasztos!
14
Dicsősége kiárad az égre és a /földre, *
és felmagasztalta az ő népének /fejét.
15
Dicsérő ének ez minden /szentjének, *
a népnek, mely hozzá /tartozik.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum | 1Pét 2
Szeretteim: Kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen harcolnak, jó magaviseletet tanúsítván a pogányok között, ✝ hogy bár gonosztevőknek rágalmaznak is titeket, jócselekedeteiteket látván, * dicsőítsétek Istent a látogatás napján.
Kapitulum | 1Pét 2
Engedelmesek legyetek minden emberi teremtménynek az Isten kedvéért, ✝ akár a királynak mint legfelsőbbnek, akár a helytartóknak, mint általa küldötteknek * a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére.
Kapitulum | 1Pét 2
Mindenkit tiszteljetek, a testvériséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek. ✝ Mert ez a kegyelem Krisztus Jézusban, * a mi Urunkban.
Himnusz | Latin incipit
2
Erős királyunk, Krisztusunk,
halált legyőző bajnokunk
tapodva poklok mélyeit
kihozza gyötrött híveit.
3
Kit sírba zárt a sziklakő,
s fegyverrel őrzött őriző,
nemes pompában, ékesen
kilép a sírból győztesen.
4
A kínnak, könnynek vége már,
a Sírnál fényes angyal áll,
Krisztus feltámadt — hirdeti —,
halál már el nem érheti.
5
Kérünk, teremtő Istenünk,
vígadva Húsvét ünnepén,
ne ártson nékünk a halál,
védd meg örökre népedet!
Urunk, tenéked glória,
aki legyőzted a halált,
az Atyát és Szentlelket is
dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V. A te föltámadásodban, Krisztus, alleluja!
R. Mennyek és földek vigadoznak, alleluja!
Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Benedictushoz | Latin incipit · 8c
1
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, *
mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét *
Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, *
prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, *
és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, *
és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, *
hogy megadja /nékünk,
7
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, *
félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt *
életünknek minden /napján.
9
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, *
mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének *
bűneiknek bocsána/tára,
11
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, *
mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, *
és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
Isten, ki a tévelygőknek, hogy a megigazulás útjára visszatalálhassanak, igazságodnak fényét felmutatod: add meg mindazoknak, kiket megillet a keresztény név, hogy mindazt megvessék, ami e névvel ellenkezik, és ami hozzá méltó, azt kövessék. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!