Verzikulus
V) Föltámadott az Úr a sírból, alleluja!
R) Ki értünk a keresztfán függött, alleuja!
Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Örvendeztek a tanítványok, alleluja, hogy látják az Urat, alleluja!
92. zsoltár
1)
Az Úr országol, ékességbe /öltözött, * hatalomba öltözött, és erővel övezte fel /magát.
2)
Megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem /inog, * szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökké/való.
3)
Fölemelték, Uram, a folyók, ✝
fölemelték a folyók /szavukat, * fölemelték a folyóvizek zúgó /habjukat.
4)
De a nagy vizek zúgásánál, ✝
a tenger hatalmas hulláma/inál * hatalmasabb az Úr a magas/ságban.
5)
Bizonyságaid hitelesek mindenek /fölött, * a te házadat szentség illeti, Uram, örök /időkre!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
64. zsoltár
1)
Téged illet, Isten, a dicséret /Sionban, * és neked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsá/lemben.
2)
Te meghallgatod az imád/ságot, * minden test hozzád /mégyen.
3)
A mi gonoszságaink elhatalmasodtak /rajtunk, * de te megkegyelmezel bűne/inknek.
4)
Boldog, akit kiválasztottál, és magadhoz /fogadtál, * a te csarnokaidban /lakik.
5)
Betöltesz házad java/ival * és templomodnak szentségével./gével.
6)
Igazságodban csodálatos módon meghallgatsz minket, üdvösségadó /Istenünk, * te, reménysége a föld minden határának és a messzi tenge/reknek.
7)
Ki hatalmaddal hegyeket /alkottál, * felövezvén magadat erős/séggel.
8)
Ki lecsöndesíted a tenger áradását, az ő habjai /zúgását, * a népek hábor/gását.
9)
Megrettennek a te jeleidtől, kik e széles földön /laknak, * és megörvendezteted napkeletet és napnyu/gatot.
10)
Meglátogattad a földet, és megrészegí/tetted, * sokszorosan meggazdagí/tottad.
11)
Isten folyója telve vizekkel, ✝
eleséget készítesz minde/neknek, * így rendezted el a /földet.
12)
Barázdáiba vizet vezetsz, és rögeit elsi/mítod, * záporesőkkel meglágyítod azt, és megáldod a sarjadó /vetést.
13)
Kegyességeddel megkoronázod az /esztendőt, * és lábad nyomában bőség /fakad.
14)
Rétek virulnak a siva/tagban, * és vigasságba öltöznek a /dombok.
15)
Megtelnek a mezők juhokkal, ✝
a völgyek bővelkednek gabo/nával, * ujjonganak és himnuszt énekelnek /mindenek.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
66. zsoltár
1)
Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /minket, * világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /rajtunk.
2)
Hogy megismerjük a földön a te /utadat, * s minden nemzet meglássa a te üdvössé/gedet!
3)
Hálát adjanak neked a népek, ó, /Isten, * hálát adjanak neked minden /nemzetek!
4)
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, ✝
mert te igazságban ítéled a /népeket, * s kormányozod a földön a nemze/teket!
5)
Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, ✝
hálát adjanak neked minden /nemzetek, * megadta a föld az ő gyü/mölcsét!
6)
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, ✝
áldjon meg minket az /Isten, * és féljék őt a földnek minden hatá/rai!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Ann. zsoltár
1)
Örvendezik immár az én szívem az /Úrban, * és fejem felmagasztaltatott az én Iste/nemben.
2)
Megnyílott a szám ellenségeimmel /szemben, * mert vigadozom a te szabadítá/sodon.
3)
Nincs olyan szent, mint az Úr, ✝
senki terajtad /kívül, * nincs olyan erős, mint a mi /Istenünk.
4)
Ne szaporítsátok a kevély szavakat dicse/kedvén, * távozzék a régi beszéd szája/tokból!
5)
Mert az Úr a mindentudó /Isten, * nyilvánvalók előtte szándéka/itok.
6)
Az erősek íja legyő/zetett, * és erőbe öltöztek a /gyengék.
7)
Kik azelőtt bővelkedtek, a kenyérért szolgaságra adják /magukat, * és akik éheztek, most /jóllaknak.
8)
Sok gyermeke születik a magtalan /asszonynak, * és meddővé lesz az, kinek sok fi/a volt.
9)
Az Úr megöl, és élet/re kelt, * levisz az alvilágba, és visszahoz /onnét.
10)
Az Úr szegénnyé tesz, és meggaz/dagít, * megaláz, és /fölemel.
11)
Fölemeli a földről az elnyo/mottat, * és a sárból kiragadja a /szegényt,
12)
Hogy a fejedelmek közt kapjon /helyet, * és elfoglalja a dicsőség /trónusát.
13)
Mert az Úré a földnek oszlo/pai, * és ő helyezte rájuk a földkerek/séget.
14)
Szentjeinek lépteit megóvja, ✝
az istentelenek pedig elnémulnak a sötét/ségben, * mert nem a maga erejéből erős az /ember.
15)
Rettegik majd az Urat az ő ellensé/gei, * ha mennydörögni fog fölöttük az /egekben.
16)
Akkor megítéli az Úr a föld határait, ✝
és uralmat ad kirá/lyának, * felmagasztalja az ő felkentjének /fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
150. zsoltár
1)
Dicsérjétek az Urat az ő szenté/lyében, * dicsérjétek őt az ég erős boltoza/tában!
2)
Dicsérjétek őt hatalmas tette/iért, * dicsérjétek őt nagyságának sokasága /szerint!
3)
Dicsérjétek őt trombita/szóval, * dicsérjétek őt orgonával és cite/rával!
4)
Dicsérjétek őt dobbal és éneklő /karban, * dicsérjétek őt húrokkal és hangsze/rekkel!
5)
Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, ✝
dicsérjétek őt vigasságos cimbal/mokkal, * minden élő dicsérje az /Urat!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (1Pét 2)
Szeretteim: Kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen harcolnak, jó magaviseletet tanúsítván a pogányok között, ✝ hogy bár gonosztevőknek rágalmaznak is titeket, jócselekedeteiteket látván, * dicsőítsétek Istent a látogatás napján.
Kapitulum (1Pét 2)
Engedelmesek legyetek minden emberi teremtménynek az Isten kedvéért, ✝ akár a királynak mint legfelsőbbnek, akár a helytartóknak, mint általa küldötteknek * a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére.
Kapitulum (1Pét 2)
Mindenkit tiszteljetek, a testvériséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek. ✝ Mert ez a kegyelem Krisztus Jézusban, * a mi Urunkban.
Himnusz
1)
Pirkad a hajnal fényjele, /és zeng a mennynek éneke, /a föld is ujjong már vele, /fél a pokol és nyög bele.
2)
Erős királyunk, Krisztusunk, /halált legyőző bajnokunk /tapodva poklok mélyeit /kihozza gyötrött híveit.
3)
Kit sírba zárt a sziklakő, /s fegyverrel őrzött őriző, /nemes pompában, ékesen /kilép a sírból győztesen.
4)
A kínnak, könnynek vége már, /a Sírnál fényes angyal áll, /Krisztus feltámadt — hirdeti —, /halál már el nem érheti.
5)
Kérünk, teremtő Istenünk, /vígadva Húsvét ünnepén, /ne ártson nékünk a halál, /védd meg örökre népedet!
(Meghajolva:)
Urunk, tenéked glória, /aki legyőzted a halált, /az Atyát és Szentlelket is /dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V) A te föltámadásodban, Krisztus, alleluja!
R) Mennyek és földek vigadoznak, alleluja!
Benedictus
Ismét eljövök tihozzátok, alleluja, s örvendezik majd szívetek, alleluja, és örömeteket senki már el nem veszi, alleluja.
Benedictus
A ti szomorúságtok, alleluja, örömre változik, alleluja.
Benedictus
Kis idő, és nem láttok engem, mondja az Úr, ismét kis idő, s megláttok engem, mert az Atyához megyek, alleluja.
Benedictus
Bizony mondom nektek: ti sírtok, a világ meg örvendezik, de a ti szomorúságtok örömre fordul, alleluja.
1)
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2)
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3)
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4)
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5)
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6)
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, * hogy megadja /nékünk,
7)
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8)
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt * életünknek minden /napján.
9)
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10)
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének * bűneiknek bocsána/tára,
11)
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12)
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Isten, ki a tévelygőknek, hogy a megigazulás útjára visszatalálhassanak, igazságodnak fényét felmutatod: add meg mindazoknak, kiket megillet a keresztény név, hogy mindazt megvessék, ami e névvel ellenkezik, és ami hozzá méltó, azt kövessék. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!