Verzikulus
V) Emelkedj fel, Uram, erődben, alleluja!
R) Éneklünk és zsoltárt zengünk néked, alleluja!
Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Magasztaljuk a királyok Királyát, és himnuszt mondjunk Istennek, alleluja!
92. zsoltár
1)
Az Úr országol, ékességbe /öltözött, * hatalomba öltözött, és erővel övezte fel /magát.
2)
Megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem /inog, * szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökké/való.
3)
Fölemelték, Uram, a folyók, ✝
fölemelték a folyók /szavukat, * fölemelték a folyóvizek zúgó /habjukat.
4)
De a nagy vizek zúgásánál, ✝
a tenger hatalmas hulláma/inál * hatalmasabb az Úr a magas/ságban.
5)
Bizonyságaid hitelesek mindenek /fölött, * a te házadat szentség illeti, Uram, örök /időkre!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
142. zsoltár
1)
Uram, hallgasd meg imádságomat, ✝
figyelmezz könyörgésemre a te hűséged /szerint, * hallgass meg engem igazságod /szerint!
2)
És ne szállj ítéletre a te /szolgáddal, * mert egy élő sem áll meg igazként színed /előtt!
3)
Mert ellenség üldözi az én lelkemet, ✝
földre tiporja éle/temet, * a sötétségbe taszított engem, mint a rég elfeledett /holtakat.
4)
Megemlékeztem a régi napokról, ✝
S az én lelkem megszomorodott /bennem, * és megrettent a szívem /bensőmben.
5)
visszagondolok minden tette/idre, * mit kezed művelt, azon elmél/kedem.
6)
Kitárom feléd a /kezemet, * mint víz nélküli föld, olyan a lelkem /előtted.
7)
Siess, Uram, hallgass meg /engem, * mert elfogyatkozik már az én /lelkem!
8)
Ne rejtsd el orcádat /tőlem, * nehogy olyan legyek, mint a sírba /szállók!
9)
Add hallanom reggel a te irgalmassá/godat, * mert benned /bíztam!
10)
Mutasd meg nekem az utat, amelyen /járjak, * mert hozzád emelem az én /lelkemet!
11)
Ments meg engem ellensége/imtől, * Uram, tehozzád mene/külök!
12)
Taníts meg, hogy akaratodat cselekedjem, ✝
mert Istenem /vagy te, * a te jó lelked vezessen engem az igaz /földre!
13)
A te nevedért elevenítesz meg engem, /Uram, * és igazságodban kiviszed lelkemet a szoronga/tásból.
14)
Irgalmasságodban szétszórod ellenségeimet, ✝
elveszted mind, akik háborgatják az én /lelkemet, * mert én a te szolgád /vagyok.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
66. zsoltár
1)
Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /minket, * világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /rajtunk.
2)
Hogy megismerjük a földön a te /utadat, * s minden nemzet meglássa a te üdvössé/gedet!
3)
Hálát adjanak neked a népek, ó, /Isten, * hálát adjanak neked minden /nemzetek!
4)
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, ✝
mert te igazságban ítéled a /népeket, * s kormányozod a földön a nemze/teket!
5)
Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, ✝
hálát adjanak neked minden /nemzetek, * megadta a föld az ő gyü/mölcsét!
6)
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, ✝
áldjon meg minket az /Isten, * és féljék őt a földnek minden hatá/rai!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Habakuk. zsoltár
1)
Uram, hallottam a te szavaidat, és /féltem, * megláttam művedet, és /rettegek.
2)
Valósítsd meg azt még éveink /folyamán, * nyilvánítsd ki azt, ha majd betelnek az /évek!
3)
S midőn fölgerjed a te /haragod, * emlékezzél meg irgalmassá /godról!
4)
Íme, eljön az Isten /dél felől, * jön a szent a Fárán hegye /felől.
5)
Befödi az egeket az ő dicső/sége, * és dicséretével teljes /a föld.
6)
Ragyogása mint a napfény, ✝
és sugarak törnek elő a /kezéből, * azokba rejtette az ő /erejét.
7)
Színe előtt halad a /halál, * és pusztulás jár az ő léptei /előtt.
8)
Megáll, és fölméri a /földet, * körültekint, és szétoldja a nemze/teket.
9)
Összeroskadnak az ősi hegyek, ✝
és meggörbednek a világ /halmai * örökkévalóságának léptei /alatt.
10)
Pusztulva látom Etiópia /házait, * fölforgatva Mádián földjének /sátrait.
11)
Vajon a folyóvizek ellen gerjedt-e föl haragod, ✝
a folyóvizek ellen van-e búsulásod, Uram, /Uram, * vagy a tenger ellen a te fölindulásod,/lásod,
12)
hogy rájuk hágsz lova/iddal, * győzelmes harci szeke/reddel?
13)
Felvonván megfeszíted /íjadat, * és húrra helyezed nyila /idat.
14)
Fölhasítod a földet áradó vizekkel, ✝
látnak téged a hegyek, és megren/dülnek, * kiáradnak az örvénylő /vizek.
15)
Üvölt akkor a /tenger, * és magasra nyújtja /karjait.
16)
A nap és a hold megbújnak hajlékukban, ✝
elfutottak nyilaid fényessége /elől, * villogó lándzsád ragyogása /elől.
17)
Indulatodban megtaposod a /földet, * és haragodban megbénítod a /népeket.
18)
Kivonulsz, hogy megszabadítsad /népedet, * hogy megszabadítsad fölken/teddel.
19)
Lerántod a gonosz házának /te tejét, * pusztává teszed alapjait egész a /földig.
20)
Megátkozod kormány/pálcáját, * harcosainak /fejét,
21)
kik szélvészként törnek elő, hogy űzőbe vegyenek /engem, * örömkiáltással, mint aki elemészti rejtekhelyén a /szegényt.
22)
Utat készítesz lovaidnak a /tengerben, * a nagy vizek iszap/jában.
23)
Mikor ezt hallottam, megrendült a /belsőm, * e szóra megremegtek /ajkaim.
24)
Korhadás hatolt csontja/imba, * és megingott a föld /alattam.
25)
De mégis nyugodtan várom a szorongatás /napját, * mely eljön a minket sanyargató /népre.
26)
Mert nem virágzik majd akkor a /fügefa, * és nem fakad rügy a /szőlőkben.
27)
Megcsal az olajfa /termése, * és a szántóföldek nem adnak /kenyeret.
28)
Kivesznek az akolból a /juhok, * és nem lesz állat a jászo/loknál.
29)
Én azonban örvendezem az /Úrban, * és vigadozom szabadító Iste/nemben.
30)
Az Isten, az Úr az én erős/ségem, * és olyanná teszi ő lábamat, mint a /szarvasét.
31)
Elvezet engem a magaslatokra a győze/delmes, * s én zsoltárokat /éneklek.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
149. zsoltár
1)
Énekeljetek az Úrnak új /éneket, * az ő dicsérete szóljon a szentek gyülekeze/tében!
2)
Vigadjon Izráel abban, ki őt /alkotta, * és Sion fiai ujjongjanak kirá/lyukban!
3)
Dicsérjék az ő nevét éneklő /karban, * dobbal és orgonával zengjenek /neki!
4)
Mert kedvét találja az Úr az ő /népében, * és az alázatosakat felmagasztalja üdvös/ségre.
5)
Ujjongjanak a szentek a dicső/ségben, * és vigadozzanak nyugvó/helyükön!
6)
Az Istennek magasztalása legyen /torkukban, * és kétélű kard a /kezükben,
7)
Hogy a pogányokon bosszút /álljanak * és megbüntessék a /népeket,
8)
Hogy királyaikat béklyóba /verjék, * nemeseiket vasbi/lincsbe,
9)
Hogy beteljesítsék rajtuk az ítéletet, mely meg/íratott, * dicsőség ez az Úr minden /szentjének!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Ef 4)
Aki alászállott, ő az, aki fel is ment minden egek fölé, ✝ hogy beteljesítsen mindent, * és hogy mi felnőjünk mindenestől őbenne, aki a Főnk: Jézus Krisztus.
Himnusz
1)
Megszentelt örömek, s fényességes ünnep /ihleti lelkünket hangos énekszóra, /mert e nap Krisztus ki mindent alkotott, /felmegy a mennyekbe elfoglalni trónját.
2)
A Szent serege fölemelvén szívét, /ujjongva vigadoz, hirdeti a győztest, /s vele ünnepli angyalok kórusa /a kegyes vezérnek fénylő dicsőségét.
3)
Foglyul is ejti most fogságunkat Krisztus, /osztja a földön már ajándékát bőven, /s ki halál kínját szelíden kiállta, /az égbe bevonul, felmagasztaltatván.
4)
Kérünk, hát, mi Urunk, kegyelmes Teremtőnk, /nézz le a népedre, s oltalmazzad őket: /mohó irigység, démonok ármánya /a mélybe lenyomva ne pusztítsa őket.
5)
És mikor visszatérsz tűzben égő felhőn, /az emberszíveknek titkait ítélni, /ne várjon majd ránk kárhozat, s büntetés, /de égi koszorú, igazak jutalam.
(Meghajolva:)
Add meg ezt fenséges, jóságos Teremtőnk, /add meg ezt, Egyszülött, s te is, kegyes Lélek, /tündöklő fényben örökkön örökké, /a mennyben trónoló háromságos Isten.
Ámen!
Verzikulus
V) Emelkedj fel, Uram, erődben, alleluja!
R) Éneklünk és zsoltárt zengünk néked, alleluja!
Benedictus
Elmenvén az egész világra, alleluja, tanítsatok minden népet, alleluja.
Benedictus
Ha én el nem megyek, nem jön el a Vígasztaló. Midőn fölemeltetem, elküldöm őt hozzátok.
Benedictus
Ha szeretnétek engem, alleluja, bizony örülnétek, alleluja, mert az Atyához megyek, alleluja.
1)
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2)
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3)
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4)
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5)
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6)
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, * hogy megadja /nékünk,
7)
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8)
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt * életünknek minden /napján.
9)
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10)
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének * bűneiknek bocsána/tára,
11)
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12)
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy amint hisszük, hogy Egyszülötted, a mi Megváltónk a mai napon a mennybe ment, úgy lelkületünk szerint mi magunk is a mennyekben lakozzunk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!