Verzikulus
V) Vállaival beárnyékoz téged.
R) És biztos helyed lesz az ő szárnyai alatt.
Bevezetés
50. zsoltár
1)
Könyörülj rajtam, /Isten, * a te nagy irgalmasságod /szerint!
2)
És a te könyörületednek sokasága /szerint * töröld el az én gonoszsá/gomat!
3)
Moss meg engem teljességgel az én gonoszsá/gomból, * és bűnömből tisztíts meg /engem!
4)
Mert ismerem az én gonoszsá/gomat, * és szemem előtt van az én bűnöm /mindenkor.
5)
Ellened, csak teellened /vétkeztem, * és gonoszat cselekedtem a te színed /előtt,
6)
Hogy igaznak találtassál beszé/dedben, * és győzedelmesnek ítéle/tedben.
7)
Mert íme, már gonoszságban fogan/tattam, * és bűnben fogadott engem /anyám.
8)
Pedig te a szívnek igazságát /szereted, * és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad /nékem.
9)
Hints meg engem izsóppal, és megtisz/tulok, * moss meg engem, és a hónál fehérebb /leszek!
10)
Engedd, hogy örömet és vigasságot /halljak, * hogy örvendezzenek megalázott /csontjaim!
11)
Fordítsd el orcádat bűne/imtől, * és töröld el minden gonoszsá/gomat!
12)
Tiszta szívet teremts bennem, ó, /Isten, * és az igaz lelket újítsd meg /bensőmben!
13)
Ne vess el engem orcád /elől, * és szent lelkedet ne vond meg /tőlem!
14)
Add vissza nekem a te üdvösségednek /örömét, * és készséges lélekkel erősíts meg /engem!
15)
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te uta/idra, * és az istentelenek majd megtérnek /hozzád!
16)
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek /Istene, * és nyelvem magasztalni fogja igazsá/godat!
17)
Uram, nyisd meg /ajkamat, * és szám a te dicséretedet /hirdeti!
18)
Mert nem az áldozatban gyönyör/ködöl, * és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszé/sedre.
19)
A töredelmes lélek az Istennek tetsző /áldozat, * a megtört és alázatos szívet, ó, Isten, meg nem /veted.
20)
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod /szerint, * hogy megépüljenek Jeruzsálemnek /falai!
21)
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, ✝
az ajándékokat és az égőáldo/zatot, * akkor visznek majd oltárodra áldozati /állatot.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
89. zsoltár
1)
Uram, te lettél a mi mene/dékünk * nemzedékről nemze/dékre.
2)
Mielőtt lettek a hegyek, ✝
mielőtt formáltatott a föld és a /világ, * öröktől fogva és mindörökké vagy te, ó, /Isten.
3)
Ki visszaviszed az embert a /porba, * és mondod: Térjetek vissza, emberek /fiai!
4)
Mert ezer esztendő a te szemedben annyi, mint a tegnapi nap, amely /elmúlt, * mint egy őrváltás ideje /éjszaka.
5)
Éveink száma, mint a /semmi, * életünk, mint a fű, elhervad /korán.
6)
Reggel virágzik, hogy elher/vadjon, * este lehull, és /elszárad.
7)
Mert elenyészünk haragod /miatt, * és felindulásodtól megren/dültünk.
8)
Magad elé tetted gonoszsága/inkat, * és titkos bűneinket orcád világossága /elé.
9)
Napjaink mind elenyésznek, ✝
haragod miatt /elfogyunk, * s mint a pókháló, csak annyi éveink fárado/zása.
10)
Mert életünk ideje /hetven év, * aki erősebb, annak nyolcvan /esztendő.
11)
S annak nagy része munka és /fájdalom, * bizony, hamar elmúlik, és mi /elmegyünk.
12)
Ki ismeri meg a te fölindulásod /erejét, * ki tanulja meg félni a te hara/godat?
13)
Így számlálni napjainkat taníts meg /minket, * hogy szívünket bölcsességre /vezessük.
14)
Térj hozzánk, Urunk, vala/hára, * légy könyörületes a te szolgá/idhoz!
15)
És betöltesz minket reggel irgalmassá/goddal, * ujjongunk és örvendezünk életünk minden /napjain.
16)
Vigadozunk a napokért, melyekben minket mega/láztál, * az esztendőkért, melyekben nyomorúságot /láttunk.
17)
Lássék meg szolgáidon a te /műved, * és fiaikon a te dicső/séged!
18)
A mi Urunk, Istenünk fényessége ragyogjon felettünk, ✝
kezünk munkáját te igazgasd /rajtunk, * kezünk munkáját, Uram, te i/gazgasd!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
62. zsoltár
1)
Isten, én /Istenem, * tehozzád ébredek virra/datkor.
2)
Téged szomjazik az én lelkem, ✝
utánad sóvárog az én /testem * a puszta és úttalan és víz nélküli /földön.
3)
Így jelenek meg a szentélyben /előtted, * hogy lássam hatalmadat és dicsősé/gedet.
4)
Mert jobb a te irgalmasságod, mint az /élet, * az én ajkaim dicsérnek /téged.
5)
Így áldalak téged éle/temben, * és a te nevedben emelem föl a keze/imet.
6)
Mint kövér és bőséges táplálékkal, teljék meg az én /lelkem, * és vigasságos ajakkal dicsér az /én szám!
7)
Ha rólad emlékezem /ágyamon, * reggel is rólad gondol/kodom.
8)
Mert te lettél /segítőm, * és szárnyad árnyékában örven/dezem.
9)
Lelkem tehozzád ragasz/kodik, * a te jobbod fölvett /engem.
10)
Azok pedig hiába üldözték lelkemet, ✝
alábuknak a föld mé/lyébe, * a kard élére jutnak, a sakálok martaléka /lesznek.
11)
A király pedig vigadni fog az Istenben, ✝
megdicsőülnek mind, akik reá föles/küdtek, * mert elnémíttatott a gonoszat szólók /szája.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Móz1. zsoltár
1)
Énekeljünk az Úrnak, mert dicsőségesen felmagasztal/tatott, * a lovat és a rajta ülőt levetette a /tengerbe!
2)
Az Úr az én erősségem és dicső/ségem, * és ő lett nékem szabadí/tásomra.
3)
Ő az én Uram, és dicső/ítem őt, * az én atyámnak Istene, s én magasz/talom őt.
4)
Az Úr, mint a győzhetetlen /harcos, * Mindenható az ő /neve.
5)
A Fáraó szekereit és seregét a tengerbe /vetette, * és válogatott vezérei elmerültek a Vörös-/tengerbe.
6)
A hullámok elborították /őket, * s mint a kő, a mélységbe /sülylyedtek.
7)
A te jobbod fölmagasztaltatott erősségben, ✝
a te jobbod megverte az ellen/séget, * dicsőségednek nagyságában megbuktattad ellene/idet.
8)
Kibocsátottad haragodnak /tüzét, * s az elemésztette őket, mint a /pozdorját.
9)
Haragod leheletére feltorlódtak a vizek, ✝
a hömpölygő habok megál/lottak, * a hullámok a tenger közepén egybe/gyűltek.
10)
Mondá az ellenség: Űzőbe veszem, és elfogom, ✝
felosztom a zsákmányt, és kielégül a /lelkem, * kivonom a kardomat, megöli őket az én /kezem.
11)
De fútt a te szeled, ✝
és elborította őket a /tenger, * elmerültek, mint az ón, a sebes /vizekben.
12)
Ki hasonló hozzád, Uram, erősségben, ✝
ki olyan dicsőséges a /szentségben, * félelmetes, dicsérendő és csodákat /tévő?
13)
Kinyújtottad kezedet, és elnyelte őket /a föld, * s te vezére lettél irgalmasságodban a népnek, melyet megszabadí/tottál.
14)
És erősségeddel elvezetted őket /őket * a te szent lakóhelyedre./lyedre.
15)
Meghallották a népek, és megre/megtek, * Filisztea lakóit gyötrelem /fogta el.
16)
Édom fejedelmei megzavarodtak, ✝
Moáb hatalmasait rettegés /szállta meg, * Kánaán lakói megder/medtek.
17)
Szakadjon is rájuk a félelem és /rettegés * karodnak ere/jétől!
18)
Legyenek mozdulatlanok, mint a kő, ✝
míg átvonul közöttük, Uram, a te /néped, * míg átvonul ez a nép, melyet magadévá /tettél!
19)
Felviszed őket, és elplántálod a te örökséged hegyén, ✝
erősséges lakóhelyeden, melyet te készí/tettél, * szentélyedbe, melyet a te kezed erősített meg, /Uram.
20)
Országol az Úr minden /időkig, * örökkön /örökké.
21)
Mert a Fáraó bement lovaival, szekereivel és lovasaival a /tengerbe, * az Úr pedig visszahozta rájuk a tenger /vizét.
22)
Izráel fiai azonban száraz lábbal /jártak * (!) annak /közepén.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
148. zsoltár
1)
Dicsérjétek az Urat a /mennyekben, * dicsérjétek őt a magas/ságban!
2)
Dicsérjétek őt, minden angya/lai, * dicsérjétek őt, minden sere/gei!
3)
Dicsérjék őt a nap és /a hold, * dicsérjék őt mind a fénylő/csillagok!
4)
Dicsérjék őt az egeknek /egei, * és minden vizek, melyek az egek fölött /vannak!
5)
Dicsérjék az Úrnak /nevét, * mert ő parancsolt, /és lettek!
6)
Elrendelte őket örökké és minden /időkre, * parancsot adott, mely el nem /múlik.
7)
Dicsérjétek az Urat a /földön, * ti, sárkányok és minden /mélységek,
8)
Tűz és jégeső, hó és /ködök, * forgószelek, kik az ő igéjét cselek/szitek,
9)
Hegyek és minden /halmok, * gyümölcsfák és minden /cédrusok,
10)
Ti, vadak és szelíd /állatok, * kígyók és tollas /madarak,
11)
Földi királyok és minden /népek, * főemberek és minden bírái a /földnek,
12)
Ifjak és /szüzek, * (!) vének és /gyermekek!
13)
Dicsérjétek az Úr /nevét, * mert egyedül csak az ő neve /magasztos!
14)
Dicsősége kiárad az égre és a /földre, * és felmagasztalta az ő népének /fejét.
15)
Dicsérő ének ez minden /szentjének, * a népnek, mely hozzá /tartozik.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Gal 3,27.28)
<em>Január:</em> Akik Krisztusban vagytok megkeresztelve, mindnyájan Krisztust öltöttétek magatokra. ✝ Azért mindnyájan egyek vagyunk * Krisztus Jézusban!
Kapitulum (Zsid 10,36.38)
<em>Február:</em> Testvérek: Ne veszítsétek el bizodalmatokat, ✝ melyre vár a nagy jutalom, * mert az igaz a hitből él.
Kapitulum (1Pét 5,6–7)
<em>Június-Július:</em> Alázzátok meg magatokat az Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket a látogatásnak idején. ✝ Minden aggodalmatokat őreá vessétek, * mert neki gondja van rátok.
Kapitulum (Péld 8,17)
<em>Augusztus:</em> Én, a Bölcsesség, szeretem azokat, kik szeretnek engem, ✝ és akik virradatkor keresnek, * meg is találnak.
Kapitulum (Ef 4,32)
<em>Szeptember:</em> Legyetek egymás iránt jóságosak, könyörületesek, ✝ megbocsátván egymásnak, * amit az Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.
Kapitulum (Ef 4,25)
<em>Október:</em> Elhagyván a hazugságot, ✝ ki-ki szóljon igazat felebarátjával, * mert egymásnak tagjai vagyunk.
Kapitulum (Ezek 11)
<em>November:</em> Azon a napon: javára leszek, úgymond az Úr, javára leszek az egeknek, és azok javára lesznek a földnek, és a föld javára lesz a gabonának, a bornak és az olajnak, és ezek javára lesznek Izraelnek. ✝ És azt mondom a Nem-Népnek: én népem vagy te, * és ő azt mondja nekem: én Istenem vagy te.
Kapitulum (1Kor 16,13–14)
Testvérek! Virraszatok és imádkozzatok, legyetek állhatatosak a hitben, ✝ cselekedjetek férfiasan, erősödjetek meg az Úrban, * és minden dolgotokat szeretetben cselekedjétek!
Himnusz
2)
Hozzon derűt a fény nekünk, /és tisztítson meg minket is, /ne szóljunk soha álnokul, /s kerüljünk minden vakveszélyt.
3)
Egész napunk úgy múljon el /ne csaljon meg se nyelv, se kéz, /ne vétkezzen a léha szem, /s ne érje testünk bűnmocsok.
4)
Tudjuk, az Őrző ránk figyel, /fentről minden nap gondja van /reánk, és látja, mit teszünk /kora hajnaltól estelig.
(Meghajolva:)
Dicsérjük Istent, az Atyát, /és Egyszülöttjét, szent Fiát, /és Lelkét, a Vigasztalót /most és örökké, szüntelen.
Ámen!
Verzikulus
V) Mondd az Úrnak: menedékem vagy és váram!
R) Istenem, kiben bízom én.
Benedictus
Gyűjtsetek kincset magatoknak a mennyben, hol sem moly, sem rozsda el nem pusztíthatja.
1)
Áldott az Úr, Izráelnek /Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /népét.
2)
És fölemelte nekünk az üdvösség /erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /házában,
3)
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /voltak,
4)
Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /minket,
5)
Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/géről,
6)
Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, * hogy megadja /nékünk,
7)
Hogy megszabadulván az ellenség /kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /néki,
8)
Szentségben és igazságban az ő színe /előtt * életünknek minden /napján.
9)
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /utait,
10)
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /népének * bűneiknek bocsána/tára,
11)
A mi Istenünk irgalmának mélységei /által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /támadó,
12)
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /ülnek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Fordulj felénk, Urunk, valahára. R. És légy könyörületes a te szolgáidhoz! V. Uram, ne emlékezzél meg régi gonoszságainkról! R. Siessen elénk a te irgalmasságod! V. Miként az elveszett juh, eltévelyedtem. R. Keresd meg szolgádat, mert parancsolataidról el nem feledkeztem. V. Mondom az Úrnak: könyörülj rajtam! R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened! V. Könyörülj énrajtam, Isten! R. A te nagy irgalmasságod szerint. V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet! R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Isten, kit a bűn megsért, a bűnbánattartás megengesztel: kegyes indulattal tekintsd esdeklő népednek kéréseit, és haragvásod ostorait, melyeket bűneinkkel kiérdemeltünk, fordítsd el tőlünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Élek én, mondja az Úr, nem akarom a bűnös halálát, de inkább, hogy megtérjen és éljen.
Verzikulus
V) Vigyétek el szemem elől a gonosz gondolataitokat!
R) Szíveteket szaggassátok meg, és ne ruhátokat!
P: Kegyelmezz, Urunk, kegyelmezz a te népednek, hogy a méltán érdemlett csapásokkal megfenyítve könyörületedben föllélegezzék. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!