Vissza

Verzikulus

V) Vállaival beárnyékoz téged.
R) És biztos helyed lesz az ő szárnyai alatt.

Bevezetés

50. zsoltár

1) Könyörülj rajtam, /⁠Isten, * a te nagy irgalmasságod /⁠szerint!
2) És a te könyörületednek sokasága /⁠szerint * töröld el az én gonoszsá/⁠gomat!
3) Moss meg engem teljességgel az én gonoszsá/⁠gomból, * és bűnömből tisztíts meg /⁠engem!
4) Mert ismerem az én gonoszsá/⁠gomat, * és szemem előtt van az én bűnöm /⁠mindenkor.
5) Ellened, csak teellened /⁠vétkeztem, * és gonoszat cselekedtem a te színed /⁠előtt,
6) Hogy igaznak találtassál beszé/⁠dedben, * és győzedelmesnek ítéle/⁠tedben.
7) Mert íme, már gonoszságban fogan/⁠tattam, * és bűnben fogadott engem /⁠anyám.
8) Pedig te a szívnek igazságát /⁠szereted, * és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad /⁠nékem.
9) Hints meg engem izsóppal, és megtisz/⁠tulok, * moss meg engem, és a hónál fehérebb /⁠leszek!
10) Engedd, hogy örömet és vigasságot /⁠halljak, * hogy örvendezzenek megalázott /⁠csontjaim!
11) Fordítsd el orcádat bűne/⁠imtől, * és töröld el minden gonoszsá/⁠gomat!
12) Tiszta szívet teremts bennem, ó, /⁠Isten, * és az igaz lelket újítsd meg /⁠bensőmben!
13) Ne vess el engem orcád /⁠elől, * és szent lelkedet ne vond meg /⁠tőlem!
14) Add vissza nekem a te üdvösségednek /⁠örömét, * és készséges lélekkel erősíts meg /⁠engem!
15) Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te uta/⁠idra, * és az istentelenek majd megtérnek /⁠hozzád!
16) Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek /⁠Istene, * és nyelvem magasztalni fogja igazsá/⁠godat!
17) Uram, nyisd meg /⁠ajkamat, * és szám a te dicséretedet /⁠hirdeti!
18) Mert nem az áldozatban gyönyör/⁠ködöl, * és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszé/⁠sedre.
19) A töredelmes lélek az Istennek tetsző /⁠áldozat, * a megtört és alázatos szívet, ó, Isten, meg nem /⁠veted.
20) Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod /⁠szerint, * hogy megépüljenek Jeruzsálemnek /⁠falai!
21) Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldo/⁠zatot, * akkor visznek majd oltárodra áldozati /⁠állatot.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

64. zsoltár

1) Téged illet, Isten, a dicséret /⁠Sionban, * és neked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsá/⁠lemben.
2) Te meghallgatod az imád/⁠ságot, * minden test hozzád /⁠mégyen.
3) A mi gonoszságaink elhatalmasodtak /⁠rajtunk, * de te megkegyelmezel bűne/⁠inknek.
4) Boldog, akit kiválasztottál, és magadhoz /⁠fogadtál, * a te csarnokaidban /⁠lakik.
5) Betöltesz házad java/⁠ival * és templomodnak szentségével./⁠gével.
6) Igazságodban csodálatos módon meghallgatsz minket, üdvösségadó /⁠Istenünk, * te, reménysége a föld minden határának és a messzi tenge/⁠reknek.
7) Ki hatalmaddal hegyeket /⁠alkottál, * felövezvén magadat erős/⁠séggel.
8) Ki lecsöndesíted a tenger áradását, az ő habjai /⁠zúgását, * a népek hábor/⁠gását.
9) Megrettennek a te jeleidtől, kik e széles földön /⁠laknak, * és megörvendezteted napkeletet és napnyu/⁠gatot.
10) Meglátogattad a földet, és megrészegí/⁠tetted, * sokszorosan meggazdagí/⁠tottad.
11) Isten folyója telve vizekkel, eleséget készítesz minde/⁠neknek, * így rendezted el a /⁠földet.
12) Barázdáiba vizet vezetsz, és rögeit elsi/⁠mítod, * záporesőkkel meglágyítod azt, és megáldod a sarjadó /⁠vetést.
13) Kegyességeddel megkoronázod az /⁠esztendőt, * és lábad nyomában bőség /⁠fakad.
14) Rétek virulnak a siva/⁠tagban, * és vigasságba öltöznek a /⁠dombok.
15) Megtelnek a mezők juhokkal, a völgyek bővelkednek gabo/⁠nával, * ujjonganak és himnuszt énekelnek /⁠mindenek.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

66. zsoltár

1) Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg /⁠minket, * világosítsa reánk az ő orcáját, és könyörüljön /⁠rajtunk.
2) Hogy megismerjük a földön a te /⁠utadat, * s minden nemzet meglássa a te üdvössé/⁠gedet!
3) Hálát adjanak neked a népek, ó, /⁠Isten, * hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek!
4) Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, mert te igazságban ítéled a /⁠népeket, * s kormányozod a földön a nemze/⁠teket!
5) Hálát adjanak neked a népek, ó, Isten, hálát adjanak neked minden /⁠nemzetek, * megadta a föld az ő gyü/⁠mölcsét!
6) Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket az /⁠Isten, * és féljék őt a földnek minden hatá/⁠rai!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Ann. zsoltár

1) Örvendezik immár az én szívem az /⁠Úrban, * és fejem felmagasztaltatott az én Iste/⁠nemben.
2) Megnyílott a szám ellenségeimmel /⁠szemben, * mert vigadozom a te szabadítá/⁠sodon.
3) Nincs olyan szent, mint az Úr, senki terajtad /⁠kívül, * nincs olyan erős, mint a mi /⁠Istenünk.
4) Ne szaporítsátok a kevély szavakat dicse/⁠kedvén, * távozzék a régi beszéd szája/⁠tokból!
5) Mert az Úr a mindentudó /⁠Isten, * nyilvánvalók előtte szándéka/⁠itok.
6) Az erősek íja legyő/⁠zetett, * és erőbe öltöztek a /⁠gyengék.
7) Kik azelőtt bővelkedtek, a kenyérért szolgaságra adják /⁠magukat, * és akik éheztek, most /⁠jóllaknak.
8) Sok gyermeke születik a magtalan /⁠asszonynak, * és meddővé lesz az, kinek sok fi/⁠a volt.
9) Az Úr megöl, és élet/⁠re kelt, * levisz az alvilágba, és visszahoz /⁠onnét.
10) Az Úr szegénnyé tesz, és meggaz/⁠dagít, * megaláz, és /⁠fölemel.
11) Fölemeli a földről az elnyo/⁠mottat, * és a sárból kiragadja a /⁠szegényt,
12) Hogy a fejedelmek közt kapjon /⁠helyet, * és elfoglalja a dicsőség /⁠trónusát.
13) Mert az Úré a földnek oszlo/⁠pai, * és ő helyezte rájuk a földkerek/⁠séget.
14) Szentjeinek lépteit megóvja, az istentelenek pedig elnémulnak a sötét/⁠ségben, * mert nem a maga erejéből erős az /⁠ember.
15) Rettegik majd az Urat az ő ellensé/⁠gei, * ha mennydörögni fog fölöttük az /⁠egekben.
16) Akkor megítéli az Úr a föld határait, és uralmat ad kirá/⁠lyának, * felmagasztalja az ő felkentjének /⁠fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

150. zsoltár

1) Dicsérjétek az Urat az ő szenté/⁠lyében, * dicsérjétek őt az ég erős boltoza/⁠tában!
2) Dicsérjétek őt hatalmas tette/⁠iért, * dicsérjétek őt nagyságának sokasága /⁠szerint!
3) Dicsérjétek őt trombita/⁠szóval, * dicsérjétek őt orgonával és cite/⁠rával!
4) Dicsérjétek őt dobbal és éneklő /⁠karban, * dicsérjétek őt húrokkal és hangsze/⁠rekkel!
5) Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, dicsérjétek őt vigasságos cimbal/⁠mokkal, * minden élő dicsérje az /⁠Urat!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (Gal 3,27.28)

<em>Január:</em> Akik Krisztusban vagytok megkeresztelve, mindnyájan Krisztust öltöttétek magatokra.  Azért mindnyájan egyek vagyunk * Krisztus Jézusban!

Kapitulum (Zsid 10,36.38)

<em>Február:</em> Testvérek: Ne veszítsétek el bizodalmatokat,  melyre vár a nagy jutalom, * mert az igaz a hitből él.

Kapitulum (1Pét 5,6–7)

<em>Június-Július:</em> Alázzátok meg magatokat az Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket a látogatásnak idején.  Minden aggodalmatokat őreá vessétek, * mert neki gondja van rátok.

Kapitulum (Péld 8,17)

<em>Augusztus:</em> Én, a Bölcsesség, szeretem azokat, kik szeretnek engem,  és akik virradatkor keresnek, * meg is találnak.

Kapitulum (Ef 4,32)

<em>Szeptember:</em> Legyetek egymás iránt jóságosak, könyörületesek,  megbocsátván egymásnak, * amit az Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.

Kapitulum (Ef 4,25)

<em>Október:</em> Elhagyván a hazugságot,  ki-ki szóljon igazat felebarátjával, * mert egymásnak tagjai vagyunk.

Kapitulum (Ezek 11)

<em>November:</em> Azon a napon: javára leszek, úgymond az Úr, javára leszek az egeknek, és azok javára lesznek a földnek, és a föld javára lesz a gabonának, a bornak és az olajnak, és ezek javára lesznek Izraelnek.  És azt mondom a Nem-Népnek: én népem vagy te, * és ő azt mondja nekem: én Istenem vagy te.

Kapitulum (1Kor 16,13–14)

Testvérek! Virraszatok és imádkozzatok, legyetek állhatatosak a hitben,  cselekedjetek férfiasan, erősödjetek meg az Úrban, * és minden dolgotokat szeretetben cselekedjétek!

Himnusz

1) Igazság Napja, Krisztusunk, /oszlik a lelki éjszaka, /s erények fénye visszatér, /ha ránk derül új nappalod.
2) Adtál alkalmas szent időt, /adjál bűnbánó szívet is, /kiket türelmed elviselt, /most jóságod térítse meg!
3) Mit ránkrovott a böjtidő, /tedd vinnünk, bármi súlyos is, /malasztod hozzon így nekünk /szabadulást a bűn alól.
4) Eljött a nap, a te napod, /virágzanak már mindenek, /vigadjon rajta mind a nép, /kegyelmedhez mely visszatér.
(Meghajolva:) Kegyes Háromság, téged áld /imádva minden létező, /mi is megújult híveid/ zengünk megújult éneket.
Ámen!

Verzikulus

V) Mondd az Úrnak: menedékem vagy és váram!
R) Istenem, kiben bízom én.

Benedictus

Miképp Jónás volt a cet gyomrában, három nap, s három éjjel, úgy lesz az Emberfia a föld szívében.

1) Áldott az Úr, Izráelnek /⁠Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő /⁠népét.
2) És fölemelte nekünk az üdvösség /⁠erejét * Dávidnak, az ő szolgájának /⁠házában,
3) Miképpen megmondotta szentjeinek ajka /⁠által, * prófétái által, kik kezdettől fogva /⁠voltak,
4) Hogy szabadulást ad a mi ellensége/⁠inktől, * és mindazok kezéből, kik gyűlölnek /⁠minket,
5) Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/⁠inkkal, * és megemlékezik szent szövetsé/⁠géről,
6) Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/⁠hámnak, * hogy megadja /⁠nékünk,
7) Hogy megszabadulván az ellenség /⁠kezéből, * félelem nélkül szolgáljunk /⁠néki,
8) Szentségben és igazságban az ő színe /⁠előtt * életünknek minden /⁠napján.
9) És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája /⁠leszel, * mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő /⁠utait,
10) Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő /⁠népének * bűneiknek bocsána/⁠tára,
11) A mi Istenünk irgalmának mélységei /⁠által, * mivel meglátogatott minket a magasságból /⁠támadó,
12) Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában /⁠ül­nek, * és lépteinket a békességnek útjára iga/⁠zítsa.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Fordulj felénk, Urunk, valahára. R. És légy könyörületes a te szolgáidhoz! V. Uram, ne emlékezzél meg régi gonoszságainkról! R. Siessen elénk a te irgalmasságod! V. Miként az elveszett juh, eltévelyedtem. R. Keresd meg szolgádat, mert parancsolataidról el nem feledkeztem. V. Mondom az Úrnak: könyörülj rajtam! R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened! V. Könyörülj énrajtam, Isten! R. A te nagy irgalmasságod szerint. V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet! R. És az én kiáltásom jusson eléd!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

P: A mi esedezéseinket, kérünk, Urunk, kegyes indulattal hallgasd, s mindaz ellen, ami ártalmunkra van, nyújtsd ki felséged jobbját. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Élek én, mondja az Úr, nem akarom a bűnös halálát, de inkább, hogy megtérjen és éljen.

Verzikulus

V) Vigyétek el szemem elől a gonosz gondolataitokat!
R) Szíveteket szaggassátok meg, és ne ruhátokat!

P: Elménket, kérunk, Urunk, a te ragyogásodból jövő fénysugár világosítsa meg, hogy megtudjuk látni, amit tennünk kell, és a mi helyes, azt megtenni képesek legyünk. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza