Antifóna | Latin incipit · 8c
Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Dicséret, áldás, tisztelet Atya és Fiú, teneked s a Szentléleknek is velük dicsőség minden századon.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki Főpap mindörökké: Krisztus, az Úr Melkizedek rendje szerint kenyeret s bort áldozott.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki Főpap mindörökké: Krisztus, az Úr Melkizedek rendje szerint kenyeret s bort áldozott.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az irgalmas Isten eledelt adott nékünk, emlékezetet szerzett csodatetteinek.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az irgalmas Isten eledelt adott nékünk, emlékezetet szerzett csodatetteinek.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
116. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, minden /nemzetek, *
dicsérjétek őt, minden /népek!
2
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmas/sága, *
és az Úr igazvolta örökké /megmarad.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
116. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, minden /nemzetek, *
dicsérjétek őt, minden /népek!
2
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmas/sága, *
és az Úr igazvolta örökké /megmarad.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
116. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, minden /nemzetek, *
dicsérjétek őt, minden /népek!
2
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmas/sága, *
és az Úr igazvolta örökké /megmarad.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az üdvösség kelyhét veszem, dicsérő áldozatot áldozok Néked.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az üdvösség kelyhét veszem, dicsérő áldozatot áldozok Néked.
115. zsoltár
1
Hittem, és ki is /mondottam *
még megalázottságomnak ide/jén is!
2
Mikor így szóltam fölindulá/somban: *
Hazug minden /ember.
3
Mit adjak az /Úrnak *
mindazokért, amiket nékem /adott?
4
Az üdvösség kelyhét /veszem, *
és az Úr nevét /hívom.
5
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népe /e lőtt.
6
Drága dolog az Úr sze/mében *
az ő szentjeinek /halála.
7
Ó, Uram, mert én a te /szolgád, *
a te szolgád vagyok és szolgálód /fia.
8
Elszakítottad az én kötelékemet, ✝
neked áldozom a dicséret áldo/zatát, *
és az Úr nevét /hívom.
9
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népének színe /előtt.
10
Az Úr házának csarnoka/iban, *
tebenned, ó, Jeru/zsálem.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
145. zsoltár
1
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, ✝
egész életemben az Urat /dicsérem, *
éneklek az én Istenemnek, amíg csak /vagyok.
2
Ne a fejedelmekben /bízzatok, *
emberek fiaiban, kik rajtatok nem segít/hetnek!
3
Ha elszáll a lelkük, porrá /válnak ők, *
ama napon semmivé lesznek /terveik.
4
Boldog az, kinek segítője Jákobnak /Istene, *
reménysége az ő Urában, Iste/nében.
5
Benne, ki az eget és földet /alkotá, *
a tengert és minden /élőt.
6
Ki hűséges marad mindörökké, ✝
az elnyomottaknak igazságot /szolgáltat, *
és ételt ád az éhe/zőknek.
7
Az Úr feloldozza a bilincsbe /verteket, *
az Úr látóvá teszi a /vakokat.
8
Az Úr fölemeli a letör/teket, *
szereti az Úr az iga/zakat.
9
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, ✝
árvának és özvegynek gondját /viseli, *
a bűnösök útját viszont kárhozatba /viszi.
10
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó, /Sion, *
nemzedékről nemze/dékre.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
145. zsoltár
1
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, ✝
egész életemben az Urat /dicsérem, *
éneklek az én Istenemnek, amíg csak /vagyok.
2
Ne a fejedelmekben /bízzatok, *
emberek fiaiban, kik rajtatok nem segít/hetnek!
3
Ha elszáll a lelkük, porrá /válnak ők, *
ama napon semmivé lesznek /terveik.
4
Boldog az, kinek segítője Jákobnak /Istene, *
reménysége az ő Urában, Iste/nében.
5
Benne, ki az eget és földet /alkotá, *
a tengert és minden /élőt.
6
Ki hűséges marad mindörökké, ✝
az elnyomottaknak igazságot /szolgáltat, *
és ételt ád az éhe/zőknek.
7
Az Úr feloldozza a bilincsbe /verteket, *
az Úr látóvá teszi a /vakokat.
8
Az Úr fölemeli a letör/teket, *
szereti az Úr az iga/zakat.
9
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, ✝
árvának és özvegynek gondját /viseli, *
a bűnösök útját viszont kárhozatba /viszi.
10
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó, /Sion, *
nemzedékről nemze/dékre.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
145. zsoltár
1
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, ✝
egész életemben az Urat /dicsérem, *
éneklek az én Istenemnek, amíg csak /vagyok.
2
Ne a fejedelmekben /bízzatok, *
emberek fiaiban, kik rajtatok nem segít/hetnek!
3
Ha elszáll a lelkük, porrá /válnak ők, *
ama napon semmivé lesznek /terveik.
4
Boldog az, kinek segítője Jákobnak /Istene, *
reménysége az ő Urában, Iste/nében.
5
Benne, ki az eget és földet /alkotá, *
a tengert és minden /élőt.
6
Ki hűséges marad mindörökké, ✝
az elnyomottaknak igazságot /szolgáltat, *
és ételt ád az éhe/zőknek.
7
Az Úr feloldozza a bilincsbe /verteket, *
az Úr látóvá teszi a /vakokat.
8
Az Úr fölemeli a letör/teket, *
szereti az Úr az iga/zakat.
9
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, ✝
árvának és özvegynek gondját /viseli, *
a bűnösök útját viszont kárhozatba /viszi.
10
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó, /Sion, *
nemzedékről nemze/dékre.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
115. zsoltár
1
Hittem, és ki is /mondottam *
még megalázottságomnak ide/jén is!
2
Mikor így szóltam fölindulá/somban: *
Hazug minden /ember.
3
Mit adjak az /Úrnak *
mindazokért, amiket nékem /adott?
4
Az üdvösség kelyhét /veszem, *
és az Úr nevét /hívom.
5
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népe /e lőtt.
6
Drága dolog az Úr sze/mében *
az ő szentjeinek /halála.
7
Ó, Uram, mert én a te /szolgád, *
a te szolgád vagyok és szolgálód /fia.
8
Elszakítottad az én kötelékemet, ✝
neked áldozom a dicséret áldo/zatát, *
és az Úr nevét /hívom.
9
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népének színe /előtt.
10
Az Úr házának csarnoka/iban, *
tebenned, ó, Jeru/zsálem.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Mint az olajfa sarjadékai állnak az Egyháznak fiai az Úr asztala körül.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Mint az olajfa sarjadékai állnak az Egyháznak fiai az Úr asztala körül.
127. zsoltár
2
Boldogok mindazok, akik az Urat /félik, *
kik az ő útjain /járnak.
3
Mert a te kezed munkájának gyümölcsét /élvezed, *
boldog vagy, és jól leszen /sorod.
4
Feleséged, mint a bőven termő /szőlőtő *
házadnak falai /között.
5
Fiaid, mint az olajfa sarjadé/kai *
a te asztalod /körül.
6
Íme, így áldatik meg az /ember, *
aki az Urat /féli.
7
Áldjon meg téged az Úr /Sionból, *
és lássad Jeruzsálemnek /javait.
8
És lássad meg fiaidnak /fiait, *
békesség legyen Izrá/elen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
146. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt /zengeni, *
a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete /légyen!
2
Fölépíti az Úr újra Jeruzsá/lemet, *
és a szétszórt Izráelt egybe/gyűjti.
3
Meggyógyítja azokat, kik megtört /szívűek, *
és bekötözi az ő sebe/iket.
4
Ő mondja meg a csillagok /számát, *
és ő hívja mindenikét /nevén.
5
Nagy a mi Urunk, és nagy az ő /ereje, *
és bölcsességének nincsen /határa!
6
Az Úr fölkarolja a megalázott /embert, *
de porig alázza mind a /bűnöst.
7
Énekeljetek az Úrnak hálaa/dással, *
és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera /szavával!
8
Ki beborítja az eget /felhőkkel, *
és a földnek esőt /készít.
9
Ki a hegyeken szénát /teremt, *
és gyógyító füvet az embernek /javára.
10
Ki állatainknak táplálékot /juttat, *
s még a hollófiaknak is, ha felsírnak /hozzá.
11
Nem a lovak erősségében van az ő /kedve, *
sem a férfi erejében az ő /tetszése.
12
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt /félik, *
azokban, kik az ő irgalmasságában /bíznak.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
146. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt /zengeni, *
a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete /légyen!
2
Fölépíti az Úr újra Jeruzsá/lemet, *
és a szétszórt Izráelt egybe/gyűjti.
3
Meggyógyítja azokat, kik megtört /szívűek, *
és bekötözi az ő sebe/iket.
4
Ő mondja meg a csillagok /számát, *
és ő hívja mindenikét /nevén.
5
Nagy a mi Urunk, és nagy az ő /ereje, *
és bölcsességének nincsen /határa!
6
Az Úr fölkarolja a megalázott /embert, *
de porig alázza mind a /bűnöst.
7
Énekeljetek az Úrnak hálaa/dással, *
és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera /szavával!
8
Ki beborítja az eget /felhőkkel, *
és a földnek esőt /készít.
9
Ki a hegyeken szénát /teremt, *
és gyógyító füvet az embernek /javára.
10
Ki állatainknak táplálékot /juttat, *
s még a hollófiaknak is, ha felsírnak /hozzá.
11
Nem a lovak erősségében van az ő /kedve, *
sem a férfi erejében az ő /tetszése.
12
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt /félik, *
azokban, kik az ő irgalmasságában /bíznak.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
146. zsoltár
1
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt /zengeni, *
a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete /légyen!
2
Fölépíti az Úr újra Jeruzsá/lemet, *
és a szétszórt Izráelt egybe/gyűjti.
3
Meggyógyítja azokat, kik megtört /szívűek, *
és bekötözi az ő sebe/iket.
4
Ő mondja meg a csillagok /számát, *
és ő hívja mindenikét /nevén.
5
Nagy a mi Urunk, és nagy az ő /ereje, *
és bölcsességének nincsen /határa!
6
Az Úr fölkarolja a megalázott /embert, *
de porig alázza mind a /bűnöst.
7
Énekeljetek az Úrnak hálaa/dással, *
és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera /szavával!
8
Ki beborítja az eget /felhőkkel, *
és a földnek esőt /készít.
9
Ki a hegyeken szénát /teremt, *
és gyógyító füvet az embernek /javára.
10
Ki állatainknak táplálékot /juttat, *
s még a hollófiaknak is, ha felsírnak /hozzá.
11
Nem a lovak erősségében van az ő /kedve, *
sem a férfi erejében az ő /tetszése.
12
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt /félik, *
azokban, kik az ő irgalmasságában /bíznak.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
127. zsoltár
2
Boldogok mindazok, akik az Urat /félik, *
kik az ő útjain /járnak.
3
Mert a te kezed munkájának gyümölcsét /élvezed, *
boldog vagy, és jól leszen /sorod.
4
Feleséged, mint a bőven termő /szőlőtő *
házadnak falai /között.
5
Fiaid, mint az olajfa sarjadé/kai *
a te asztalod /körül.
6
Íme, így áldatik meg az /ember, *
aki az Urat /féli.
7
Áldjon meg téged az Úr /Sionból, *
és lássad Jeruzsálemnek /javait.
8
És lássad meg fiaidnak /fiait, *
békesség legyen Izrá/elen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki békét teremt az Egyház határain, a gabona javával elégít ki minket.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki békét teremt az Egyház határain, a gabona javával elégít ki minket.
147. zsoltár
1
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, *
fiaidnak áldást /ő adott.
3
A te határaidon békét /ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /téged.
4
Ő elküldi szavát a /földre, *
sebesen fut az ő be/széde.
5
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, *
s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6
Ki darabokban hullatja /jegét. *
Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9
Ezt más néppel ő meg nem /tette, *
és törvényeit velük nem kö/zölte.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
147. zsoltár
1
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, *
fiaidnak áldást /ő adott.
3
A te határaidon békét /ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /téged.
4
Ő elküldi szavát a /földre, *
sebesen fut az ő be/széde.
5
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, *
s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6
Ki darabokban hullatja /jegét. *
Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9
Ezt más néppel ő meg nem /tette, *
és törvényeit velük nem kö/zölte.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
147. zsoltár
1
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, *
fiaidnak áldást /ő adott.
3
A te határaidon békét /ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /téged.
4
Ő elküldi szavát a /földre, *
sebesen fut az ő be/széde.
5
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, *
s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6
Ki darabokban hullatja /jegét. *
Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9
Ezt más néppel ő meg nem /tette, *
és törvényeit velük nem kö/zölte.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
147. zsoltár
1
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, *
fiaidnak áldást /ő adott.
3
A te határaidon békét /ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /téged.
4
Ő elküldi szavát a /földre, *
sebesen fut az ő be/széde.
5
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, *
s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6
Ki darabokban hullatja /jegét. *
Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9
Ezt más néppel ő meg nem /tette, *
és törvényeit velük nem kö/zölte.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
147. zsoltár
1
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, *
fiaidnak áldást /ő adott.
3
A te határaidon békét /ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /téged.
4
Ő elküldi szavát a /földre, *
sebesen fut az ő be/széde.
5
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, *
s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6
Ki darabokban hullatja /jegét. *
Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9
Ezt más néppel ő meg nem /tette, *
és törvényeit velük nem kö/zölte.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum | 1Kor 11
Testvérek! Én az Úrtól vettem, amit közöltem is veletek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, és hálát adván megtörte és így szólt: ✝ vegyétek és egyétek, ez az én testem, mely értetek adatik, * ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Kapitulum | Ef 4,10.15
Aki leszállott, ugyanő az, aki fölment minden egek fölé, hogy beteljesítsen mindent, ✝ és felnőjünk mindenestől Őbenne, * aki a Fő, a Jézus Krisztus.
Kapitulum | Róm 8
Testvérek! Ha annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust halottaiból, bennetek lakik, ✝ akkor az, aki feltámasztotta Jézus Krisztust halottaiból, a ti halandó testeteket is feltámasztja * a bennetek lakozó Lélek miatt.
Kapitulum | Róm 11,33
Ó, Isten bölcsességének és tudásának mélységes gazdagsága! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei és mily kikutathatatlanok az ő útjai. ✝ Mert minden belőle, általa és benne van, * neki legyen dicsőség mindörökké.
Kapitulum | Ef 3
Testvérek! Legyetek a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magsság és a mélység, ✝ és megismerhessétek Krisztusnak mindent felülmúló szeretetét, * s beteljetek az Istennek egész teljességével.
Kapitulum | Kol 1
Minden általa és benne teremtetett, és ő mindenek előtt vagyon; ő a Testnek, az Egyháznak feje, ✝ ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, * hogy övé legyen mindenben az elsőség.
Responzórium
Az én testem valóban étel, * alleluja, alleluja. Az én testem... V. (!!) És az én vérem valóban ital. * alleluja... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * alleluja... Az én testem...
Responzórium
Responzórium
Responzórium
Áldjon meg minket az Isten, ✝ a mi Istenünk, * áldjon meg minket az Isten. Áldjon meg... V. (!) És féljék őt mind * a földnek határai. * áldjon meg... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * áldjon meg... Áldjon meg...
Responzórium
Vegyétek magatokra ✝ az én igámat, * és tanuljatok tőlem. Vegyétek magatokra... V. (!) Mert szelíd vagyok * és alázatos szívű. * és tanuljatok... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * és tanuljatok... Vegyétek magatokra...
Responzórium
Trónján ül majd az Úr, * a Király mindörökké. Trónján ül... V. (!!) Az Úr megáldja az ő népét békességben. * a Király mindörökké.... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * a Király mindörökké.... Trónján ül...
Himnusz | Latin incipit
1
Zengjed, nyelv, a dicsőséges Test titkát, s a drága Vért,
melyet hullatván értékes váltságul az emberért,
a föld Ura, a fölséges méh gyümölcse nem kímélt.
2
Egünk küldte, s nekünk szülte tiszta Szűz, szeplőtelen,
köztünk élt és hinté földre az igét, mely jót terem,
s csodás szertartással ülte búcsúestjét idelenn.
3
Mert a végső estebédet tartván ő és társai,
együtt a törvényes étket jámborul fogyasztani,
étkül a tucatnyi népnek önmagát osztotta ki.
4
A kenyeret öntestévé igézte az Ige-Test,
s a bor lett Krisztus vérévé, magyarázni ne keresd!
Hit dolga és igaz szívé, hogy erősen tartsa ezt.
5
_Letérdelve:_ Méltó ezt a nagy Szentséget leborulva áldani,
és a régi Szövetséget új rítussal váltani,
pótolják a rest érzéket a merész hit szárnyai!
Az Atyának és Fiának légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsánna és imádat, ujjongások hirdessék,
s aki kettejükből árad, a Lélek is áldassék!
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
2
Egek egébe visszatér,
hogy elfoglalja trónusát,
zengik az égnek sarkai
a mennybe lépő nagy Királyt.
3
Mily nagy csatának győztese!
Győzött világnak Zsarnokán,
a testén hordott szent sebek
Atyja előtt most ékei.
4
És Atyja jobbján kap helyet
világmegváltó Jézusunk,
felnyitja mennynek ajtaját,
mit elzárt egykor Ősatyánk.
5
Ó, mint vigadnak mindenek,
midőn a Szűznek Gyermeke
köpés, verés, kereszt után
immár a fénylő trónon ül!
6
Adjunk ma hálát Őneki,
ki üdvösségünk bajnoka,
s ki csillagoknak fényibe
embertestünket felviszi.
7
A mennynek hangos énekét
a föld is vígan ossza meg;
bár arca őket élteti,
árvának minket sem hagyott.
8
Ez ünnep vonzza tettink,
így illik híven várni őt,
és álni méltó életet,
mely mennybe felvisz minket is.
9
Kérünk, teremtő Istenünk,
vígadva Húsvét ünnepén,
ne ártson nékünk a halál,
védd meg örökre népedet!
Urunk, tenéked glória,
ki győztesként a mennybe lépsz,
áldassák véled szüntelen
Atyád, s jóságos Lelked is!
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
2
Te, kit védőnek mondanak,
s mellénk a magas ég adott,
Tűz, elő Forrás, Szeretet,
Te lelkek lelki olaja!
3
Ajándékoddal hétszeres,
te ujj az Isten jobb kezén,
Atyának ígért Szózata,
ki ajkainkat megnyitod!
4
Érzékeinkbe gyújts te fényt,
szívünk szerelmed töltse be,
s mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!
5
Ellenségünket űzzed el,
a békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint Vezér,
kerüljünk mindent, ami árt.
6
Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút,
s ki kettejüknek Lelke vagy:
tebenned higgyünk végtelen!
Atyaistennek glória,
s Fiának, ki az ég Ura,
ki küldi a Vigasztaló
Szentlélek ajándékait.
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Hárman a fenség trónusán
ülnek az égi lakomán,
mert a magányost a magány
nem vigasztalja igazán.
2
Míg örök szelleme szemét
magára szegzi az Atya,
fényének tükörképe, ím,
kép vetődik: új önmaga.
3
S amint a kép megszületett,
az Egy nincs többé egyedül,
a Születetlen és Szülött
egymásnak társasan örül.
4
S a Szentlélek ez az öröm,
mely összeköt Atyát s Fiút,
s a Három együvé ömöl,
egy fő-fő jóba összefut.
Annak, ki sohse született,
illőn, és aki született,
s a Léleknek oltárra-tett
szívvel zengjünk dicséretet!
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Jézus, édes emlékezet,
te adsz szívünkbe örömet,
se méz, se semmi nem lehet
jelenlétednél édesebb.
2
Nincs szó a földön kedvesebb,
nincs dalllam zengőbb, édesebb,
gondolni szebbet nem lehet,
mint Jézus, édes, szent neved.
3
Nyelv sohase mondhatja ki,
betű föl nem jegyezheti,
csak aki tudja, hiheti,
mit tesz Jézusért érzeni.
4
Jézus, szívbéli szent öröm,
igazság kútja, fényözön,
gyönyör, túl minden gyönyörön,
kihez a vágy közel se jön.
5
Ki Téged ízlel, éhezik,
s szomjasabb lesz, aki iszik,
de másra már nem szomjazik,
csak Jézusért óhajtozik.
6
Maradj velünk, Uram, maradj,
fényedből fényességet adj,
elménkben ködöket ne hagyj,
ki e világnak méze vagy!
7
Ég országának népe szállj,
ajtót, kaput őnéki tárj,
köszöntsd a győztest, harsonálj:
"Üdvözlégy, Jézus, nagy király!"
8
Te légy, ó, Jézus örömünk,
mennyekben gazdag örökünk,
te adj az égben koronát,
most és örök időkön át.
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Dicsérjük, hívek, lelkesen
a boldog élet szent Urát,
zengjük ma együtt szívesen
szent koronája himnuszát.
2
Király ő ég és föld felett,
fején bár szégyen-díszt visel,
dicsőségünket szerzi meg
gyalázatának fényivel.
3
Hegyes tövisből vad füzér
meggyötri Krisztus homlokát,
s világ hatalma mit sem ér,
szolgálja bár az alvilág.
4
A koronát az Úr fején
pirosló vére festi be,
váltságunkért ez drága bér,
mely bűnök szennyét mossa le.
5
Dicsérjük Krisztust, a Királyt,
kegyelmek ékes szent Urát,
lelkünket lelke hassa át,
koronát nyerjünk, s szent hazát!
Ámen!
Verzikulus
V. Kenyeret adtál nekik azégből, alleluja!
R. Mely minden gyönyörűséggel teljes, alleluja!
Verzikulus
V. Az Úr a mennyben, alleluja!
R. Felállította trónusát, alleluja!
Verzikulus
V. Szólani kezdtek az apostolok különféle nyelveken, alleluja.
R. Istennek nagy műveiről, alleluja.
Verzikulus
V. Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt!
R. Dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké!
Verzikulus
V. Emlékeztet szerzett csodatetteinek az irgalmas Úr.
R. Eledelt adott az őt félőknek.
Verzikulus
V. Nekem adatott minden hatalom.
R. A mennyben és a földön.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Ó, milyen édes hozzánk a Te Lelked: hogy kedvességedet a fiakon megmutathassad kenyeret adsz az égből, alleluja.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Téged egynek lényegben, háromnak személyben igaz hittel vallunk, fölséges Úristen.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Örök szeretettel szeretett az Isten, s fölemeltetvén a földről szívéhez vonzott.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Az Úr ítél meg minket, az Úr ad törvényt nékünk, az Úr a mi Királyunk, üdvözít minket.
1
Magasztalja *
az én lelkem az /Urat.
2
És örvendezik az én /lelkem *
az én üdvözítő Iste/nemben.
3
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, *
és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, *
és szent az ő /neve.
5
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre *
azokon, kik őt /félik.
6
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, *
szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7
Letette a hatalmasokat a /székről, *
és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8
Az éhezőket betöltötte /jókkal, *
és a gazdagokat üresen /küldte el.
9
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, *
hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, *
Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
Isten, ki nekünk e csodálatos Szentségben kínszenvedésednek emlékét hagytad, engedd, kérünk, hogy Testednek és Vérednek szent misztériumait úgy tiszteljük, hogy megváltásodnak gyümölcsét magunkban szüntelenül tapasztaljuk. Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy amint hisszük, hogy Egyszülötted, a mi Megváltónk a mai napon a mennybe ment, úgy lelkületünk szerint mi magunk is a mennyekben lakozzunk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Isten, ki a mai napon híveid szívét a Szentlélek megvilágosítása által okossá tetted, add meg nekünk, hogy ugyanazon Lélekben a helyeset megízleljük, s az ő vigasztalásának mindig örvendezzünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Mindenható és örökkévaló Isten, aki házad népének megadtad, hogy az igaz hitnek megvallása által az örök Háromságnak dicsőségét felismerje, és a felség hatalmasságában az Egységet imádja: kérünk, hogy ugyanezen hitnek erősségében minden ellenünk támadótól mindenkor védelmet nyerjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Isten, aki Fiadnak bűneink által megsebzett Szívében szeretetednek véghetetlen kincsit nyújtottad irgalmasan nekünk, engedd, kérünk, hogy míg gyermeki szeretetünk önátadó tiszteletét neki bemutatjuk, ugyanakkor méltó elégtételünk kötelességét is teljesítjük. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Mindenható és örökkévaló Isten, aki szeretett Fiadban, a világmindenség királyában akartál helyreállítani mindent, engedd kegyes jósággal, kérünk, hogy a népeknek valamennyi családja, akiket a bűn sebe szétszakított, az ő legszelídebb uralma alá kerüljön. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Befejezés
Befejezés
Befejezés
Befejezés
Befejezés
Befejezés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!