Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Békesség veletek, alleluja, én vagyok, ne féljetek, alleluja!
Alleluja, alleluja, alleluja!
Alleluja, alleluja, alleluja!
144. zsoltár (1-9)
1)
Magasztallak téged, én Istenem, királyom, ✝
és áldom a te /nevedet * mindenkoron és örökkön /örökké.
2)
Minden napokon áldalak téged, ✝
és dicsérem a te /nevedet * mindenkoron és örökkön /örökké.
3)
Nagy az Úr, és igen dicséretre /méltó, * az ő nagyvoltának nincsen /határa.
4)
Nemzedék a nemzedéknek dicséri a te /művedet, * és hatalmasságodat /megvallják.
5)
A te méltóságodnak dicsőséges fényét /hirdetik, * és csodatetteidet /elmondják.
6)
Félelmetes dolgaidnak erejéről /szólnak, * és nagyságodat hírül /adják.
7)
Jóvoltod gazdagságának emlékezetét /zengik, * és igazságodon ujjon/ganak.
8)
Könyörülő az Úr és /irgalmas, * hosszantűrő és nagyir/galmú.
9)
Édes az Úr minden/kihez, * irgalmassága ott van minden műve /fölött.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
144. zsoltár (10-22)
10)
Uram, minden alkotásod hálát adjon /néked, * és szentjeid áldjanak /téged!
11)
Országodnak dicsőségét /hirdessék, * és hatalmadat /kiáltsák,
12)
Hogy megjelentsék az embereknek hatalmad /erejét, * országodnak dicsőségét és /nagyságát.
13)
Mert a te országod örökkévaló /ország, * és nemzedékről nemzedékre a te /uralmad.
14)
Hűséges az Úr minden /szavában, * és minden cselekedetében /szentséges.
15)
Fölsegíti az Úr mind, akik /elestek, * és az elnyomottat föle/meli.
16)
Mindeneknek szemei tebenned bíznak, /Uram, * mert te adsz nekik eledelt alkalmas /időben.
17)
Föltárod a te szent /kezedet, * és betöltesz minden élőket áldá/soddal.
18)
Igaz az Úr minden /útjában, * és minden cselekedetében /szentséges.
19)
Közel van az Úr mindazokhoz, kik segítségül /hívják, * mindazokhoz, kik őt segítségül hívják igaz/ságban.
20)
Az őt félők akaratát /megteszi, * könyörgésüket meghallgatja és megszabadítja /őket.
21)
Megőrzi az Úr mindazokat, kik őt /szeretik, * de elveszti mind a bűnö/söket.
22)
Az Úr dicséretét hirdesse az én szám, ✝
és áldja minden test az ő szent/nevét * mindenkoron és örökkön /örökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
145. zsoltár
1)
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, ✝
egész életemben az Urat /dicsérem, * éneklek az én Istenemnek, amíg csak /vagyok.
2)
Ne a fejedelmekben /bízzatok, * emberek fiaiban, kik rajtatok nem segít/hetnek!
3)
Ha elszáll a lelkük, porrá /válnak ők, * ama napon semmivé lesznek /terveik.
4)
Boldog az, kinek segítője Jákobnak /Istene, * reménysége az ő Urában, Iste/nében.
5)
Benne, ki az eget és földet /alkotá, * a tengert és minden /élőt.
6)
Ki hűséges marad mindörökké, ✝
az elnyomottaknak igazságot /szolgáltat, * és ételt ád az éhe/zőknek.
7)
Az Úr feloldozza a bilincsbe /verteket, * az Úr látóvá teszi a /vakokat.
8)
Az Úr fölemeli a letör/teket, * szereti az Úr az iga/zakat.
9)
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, ✝
árvának és özvegynek gondját /viseli, * a bűnösök útját viszont kárhozatba /viszi.
10)
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó, /Sion, * nemzedékről nemze/dékre.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
146. zsoltár
1)
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt /zengeni, * a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete /légyen!
2)
Fölépíti az Úr újra Jeruzsá/lemet, * és a szétszórt Izráelt egybe/gyűjti.
3)
Meggyógyítja azokat, kik megtört /szívűek, * és bekötözi az ő sebe/iket.
4)
Ő mondja meg a csillagok /számát, * és ő hívja mindenikét /nevén.
5)
Nagy a mi Urunk, és nagy az ő /ereje, * és bölcsességének nincsen /határa!
6)
Az Úr fölkarolja a megalázott /embert, * de porig alázza mind a /bűnöst.
7)
Énekeljetek az Úrnak hálaa/dással, * és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera /szavával!
8)
Ki beborítja az eget /felhőkkel, * és a földnek esőt /készít.
9)
Ki a hegyeken szénát /teremt, * és gyógyító füvet az embernek /javára.
10)
Ki állatainknak táplálékot /juttat, * s még a hollófiaknak is, ha felsírnak /hozzá.
11)
Nem a lovak erősségében van az ő /kedve, * sem a férfi erejében az ő /tetszése.
12)
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt /félik, * azokban, kik az ő irgalmasságában /bíznak.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
147. zsoltár
1)
Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, * dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet!
2)
A te kapuidnak zárját ő tette /e rőssé, * fiaidnak áldást /ő adott.
3)
A te határaidon békét /ő teremt, * a gabona javával elégít ki /téged.
4)
Ő elküldi szavát a /földre, * sebesen fut az ő be/széde.
5)
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat, * s mint a hamut hinti a /zúzmarát.
6)
Ki darabokban hullatja /jegét. * Ki bírná elviselni annak /hidegét?
7)
Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, * az ő szele fúj, és a vizek újra /folynak.
8)
Ki az ő igéjét Jákobnak /hirdeti, * igazságát és ítéleteit Izrá/elnek.
9)
Ezt más néppel ő meg nem /tette, * és törvényeit velük nem kö/zölte.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (1Pét 2)
Szeretteim: Krisztus szenvedett értünk, példát hagyván nektek, ✝ hogy az ő nyomdokait kövessük. * Aki bűnt nem tett, sem álnokság nem találtatott az ő szájában.
Kapitulum (1Pét 2)
Krisztus, amikor szidalmazták, nem szidalmazott, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát az őt igazságtalanul elítélőnek. ✝ Ki a mi bűneinket maga elviselte testében a fán, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk, * és az ő sebei által meggyógyultatok.
Kapitulum (1Pét 2)
Olyanok voltatok, ✝ mint a tévelygő juhok, * de most megtértetek a ti lelketek pásztorához és püspökéhez.
Responzórium
Föltámadt az Úr a sírból, * alleluja, alleluja. FÖLTÁMADT... V! * Ki értünk a keresztfán függött. Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. ALLELUJA... FÖLTÁMADT...
Himnusz
1)
Az Isten igaz napja ez, /szent fényességgel tiszta nap, /a drága vér ma mossa le /a világ szörnyű bűneit.
2)
Hitetlen hite visszatér, /ma újra látnak a vakok, /s kiben nem old fel rettegést, /ha látja: megtér a lator?!
3)
Keresztjét jóra váltja ő, /gyors hittel Jézust kérleli, /igazként sokat megelőz, /s az Úr országát elnyeri.
4)
Ámulnak mind az angyalok, /látván a testi büntetést, /s hogy Krisztushoz tér a gonosz, /boldog életet érdemel.
5)
Csodálatos misztérium, /világ szennyét hogy mossa le, /mindenki bűnét elveszi, /test vétkét tisztítván a test.
6)
Lehet-e ennél nagyszerűbb, /vétket bocsát az irgalom, /félelmet old a szeretet, /s új életet szül a halál?!
7)
Saját csalétkét falja fel, /magát köti meg a Halál, /meghal mindenki élete, /s felkél mint minden élete.
8)
Elér mindenkit a Halál, /de feltámad mind a halott, /s pusztítva, ütve a Halál /csak maga vesztét nyögheti.
9)
Kérünk, teremtő Istenünk, /vigadva Húsvét ünnepén, /ne ártson nékünk a halál, /védd meg örökre népedet!
(Meghajolva:)
Urunk, tenéked glória, /aki legyőzted a halált, /az Atyát és Szentlelket is /dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V) Maradj velünk, Urunk, alleluja!
R) Mert már esteledik, alleluja!
Magnificat
Alleluja, én vagyok a nyáj pásztora, alleluja, az út, igazság, s élet, alleluja, alleluja.
Magnificat
Én vagyok a jó Pásztor, és ismerem enyéimet, s ismernek engem enyéim, alleluja, alleluja.
Magnificat
A jó Pásztor életét adja az ő juhaiért, alleluja.
Magnificat
A farkas elragadja, és szétszórja a juhokat, a béres pedig elfut, mivelhogy béres, kinek nem sajátjai a juhok, alleluja.
Magnificat
Alleluja, én vagyok a jó Pásztor, alleluja, ki legeltetem juhaimat, alleluja, alleluja.
Magnificat
Más juhaim is vannak, kik nem ebből az akolból valók, őket is ide kell vezetni, és hangomat hallják, és lesz egy akol és egy pásztor, alleluja.
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
P: Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted, híveidnek örökké tartó vigasságot engedj, hogy kiket az örök kárhozat veszélyétől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
Befejezés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!