Antifóna | Latin incipit · 8c
Megesküdött az Úr, és meg nem bánja: pap vagy te mindörökké.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Helyet adott néki az Úr az ő népének fejedelmei között.
112. zsoltár
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Elszakítottad, Uram, kötelékeimet, tenéked áldozom a dicséretnek áldozatát.
115. zsoltár
7
Ó, Uram, mert én a te /szolgád, *
a te szolgád vagyok és szolgálód /fia.
10
Az Úr házának csarnoka/iban, *
tebenned, ó, Jeru/zsálem.
9
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népének színe /előtt.
8
Elszakítottad az én kötelékemet, ✝
neked áldozom a dicséret áldo/zatát, *
és az Úr nevét /hívom.
6
Drága dolog az Úr sze/mében *
az ő szentjeinek /halála.
5
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak *
az ő egész népe /e lőtt.
4
Az üdvösség kelyhét /veszem, *
és az Úr nevét /hívom.
3
Mit adjak az /Úrnak *
mindazokért, amiket nékem /adott?
2
Mikor így szóltam fölindulá/somban: *
Hazug minden /ember.
1
Hittem, és ki is /mondottam *
még megalázottságomnak ide/jén is!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Menvén mentek és sírtak, míg elvetették a magokat.
125. zsoltár
5
Fordítsd meg, Uram, a mi fogsá/gunkat, *
miként a patak vizét a száraz tartományba vissza/téríted!
8
Megjővén pedig örvendezéssel /jönnek, *
hozván az ő kévé/iket.
7
Menvén mentek és /sírtak, *
míg elvetni vitték a /magokat.
6
Akik könnyhullatással /vetnek, *
örvendezéssel /aratnak.
4
Hatalmasan cselekedett az Úr mi/vélünk, *
azért viga/dozunk.
3
Akkor azt mondották a pogányok /között: *
Hatalmasan cselekedett az Úr ő/vélük.
2
Akkor megtelék a szánk /örömmel, *
a nyelvünk ujjon/gással.
1
Megfordítván az Úr Sionnak /fogságát, *
megvigaszta/lódtunk.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Mily erős fejedelemségük, tiszteletreméltók barátaid, ó, Isten.
138. zsoltár
13
Hálát adok néked, mert csodálatos módon alkottál, ✝
csodálatosak a te cselekede/teid, *
jól tudja ezt az én /lelkem.
14
Előtted nem voltak rejtve csontjaim, ✝
midőn formálódtam a /rejtekben, *
formálódtam mintegy a föld mé/lyében.
15
még tökéletlen voltam, s már láttak szemeid, ✝
és könyvedbe írva voltak minden /napjaim, *
elgondolva, midőn még soruk el sem /kezdetett.
16
Mily tiszteletreméltók nekem a te gondolataid, ó, /Isten, *
igen hatalmas a /számuk!
17
Sorolnám őket egész éjszaka, ✝
de számosabbak a /homoknál, *
fölkelek, és ismét veled /vagyok.
18
Bárcsak elvesztenéd, Isten, a bűnö/söket, *
távozzatok tőlem, vérengző /emberek!
19
Kik tefelőled gonoszul /szóltak, *
és hiúságukban fölkelnek /ellened.
20
Ne gyűlöljem, Uram, a téged gyűlö/lőket, *
és ne irtózzam-e a téged táma/dóktól?
21
Tökéletes gyűlölséggel gyűlölöm /azokat, *
és nekem ellenségeim /lettek.
22
Vizsgálj meg, Isten, és tudjad a /szívemet, *
tégy próbára, és ismerd meg ösvénye/i met!
23
És lássad, vajon a hamisságnak útja vagyon-e /bennem, *
és vezess engem az örök /úton!
5
Csodálatos előttem a te /tudásod, *
magasságos az, és föl nem /érhetem.
11
de a sötétség nem sötét neked, ✝
és az éjszaka fénylik, mint a /nappal, *
sötétsége neked vilá/gosság.
10
És ha mondanám: ✝
Talán a sötétség elföd /engem, *
világosság helyett az éjszaka vegyen körül /engem!
9
oda is a te kezed viszen /engem, *
és a te jobb kezed tart meg /engem.
8
Ha fölölteném a hajnal /szárnyait, *
vagy laknék a tenger végső hatá/rain,
7
Ha fölmegyek az égbe, te /ott vagy, *
ha leszállok az alvilágba, jelen vagy /ott is.
6
Hová menjek a te lelked /e lől, *
és hová fussak a te színed /elől?
4
Mindenfelől körülveszel /engem, *
és reám tetted a /kezedet.
3
Előre látod minden /utamat, *
még nyelvemre sem jött a szó, és te már /ismered.
2
Ismered az én gondolataimat távol/ból is, *
figyeled járásomat és nyugvá/somat.
1
Uram, te megvizsgáltál, és ismersz /engem, *
tudod, ha leülök, és ha /fölkelek.
12
hiszen te alkottad vesé/imet, *
te szőttél engem anyám /méhében.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum | Jel 3,21
Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön az én trónomon, ✝ miképpen én is győztem, * és Atyámmal ülök az ő trónján.
Responzórium
Az Úrnak kelyhét itták, * és Isten barátai lettek. Az Úrnak kelyhét... V. (!) Feddhetetlenek voltak az Úr előtt, * és egymástól el nem váltak. * és Isten barátai... V. Átadták testüket az Úr miatt a kínoztatásra + és ezért megkoronáztatnak, * és elnyerik a pálmát. * és Isten barátai... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * és Isten barátai... Az Úrnak kelyhét...
Himnusz | Latin incipit
Ámen!
Hála légyen az örök Atyának,
és véle egy, örök, szent Fiának,
Szentléleknek, mi Vígasztalónknak,
egylényegű, örök Háromságnak.
3
Hogyha eljő világ végső napja,
s eljön Krisztus, mindenek bírája,
minket akkor állítson jobbjára,
adjon helyet örök boldogságba'!
4
Kik az eget szóval bezárjátok,
és kapuit ismét felnyitjátok,
fogságunkat, kérjük, hogy lássátok,
bűn bilincsét nekünk feloldjátok!
5
Mind e világ ítélőbírái,
sötét földnek igaz, szép fényei,
nézzetek ránk, Krisztusnak szolgái,
esedezünk, mi, bűnnek foglyai.
6
Örvend az ég hangos dicsérettel,
zeng a föld is vidám énekekkel,
apostolok fényes dicsőségét,
nagy örömmel üljük tiszteletét.
Himnusz | Latin incipit
1
Világ fölött ítélkezők,
ti földnek igaz fényei,
hozzátok kérve szól szívünk,
hallgassátok meg óhajunk!
Ámen!
Atyaistennek glória
s Fiának, ki az ég Ura
s velük a Szentléleknek is
most és örök időkön át.
4
Hogy majd, ha Krisztus újra jő
ítélni élőt s holtakat,
lehessünk akkor, adja meg,
örök örömben társatok.
5
Ti, kik hatalmat kaptatok
betegség és jólét fölött,
életünk csupa gyöngeség,
adjatok ismét jó erőt.
6
Szavatok égnek kulcsa lett,
mely nyithat, s zárhat mennyeket,
mi tudjuk, bűnösök vagyunk,
oldozzatok fel, kérlelünk!
7
Ujjong az égnek éneke,
a földi visszhang ráfelel,
apostoloknak ünnepét,
zengjük együtt dicséretét.
Verzikulus
V. Minden földre eljut az ő zengésük.
R. A földkerekség széléig az ő igéjük.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Örvendjetek, és ujjongjatok vígan, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyben.
Mindenható és örökkévaló Isten, ki ennek a napnak szent N. apostolod ünnepével tiszteletreméltó és szent örömet nyújtasz: add meg Egyházadnak, hogy szeresse, amiben ő hitt, és hirdesse, amit ő tanított. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!