Vissza

Antifóna | Latin incipit · 8c

Erődnek pálcáját kibocsátja az Úr a szentek fényében.

109. zsoltár

1 Mondá az Úr az én /⁠Uramnak: *
Ülj az én job/⁠bomra,

2 Míg ellenségedet zsámollyá /⁠teszem *
a te lába/⁠idnak!

3 A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /⁠Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/⁠pette!

4 Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /⁠fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /⁠előtt.

5 Megesküdött az Úr, és meg nem /⁠bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /⁠szerint.

6 Az Úr áll a te jobbod /⁠felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/⁠lyokat.

7 Ítéletet tesz a nemzetek között,
a holttesteket halomba /⁠gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /⁠harcmezőn.

8 Útja közben a patakból /⁠iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /⁠fejét.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Antifóna | Latin incipit · 8c

Az igazak nemzetsége megáldatik, mert nékik a sötétségben világosság támadt.

111. zsoltár

3 Dicsőség és gazdagság az ő /⁠házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /⁠örökké.

9 A bűnös látja ezt, és harag fogja el,
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /⁠magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /⁠leszen.

8 Osztogat, adakozik a szegényeknek,
az ő igazsága megmarad örökkön /⁠örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/⁠séggel.

7 Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik,
bátor az ő /⁠szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /⁠bukását.

6 Örök emlékezetben lészen az /⁠igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/⁠lástól.

5 Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád,
az ő dolgait igazul /⁠rendezi, *
meg nem inog az mindö/⁠rökké.

4 Az igazaknak a sötétségben világosság /⁠támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /⁠igaz.

2 Hatalmas lészen magva a /⁠földön, *
az igazak nemzetsége megál/⁠datik.

1 Boldog ember az, ki az Urat /⁠féli, *
az ő parancsolatait igen /⁠kedveli.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Antifóna | Latin incipit · 8c

Megjővén örvendezéssel jönnek hozván az ő kévéiket.

125. zsoltár

2 Akkor megtelék a szánk /⁠örömmel, *
a nyelvünk ujjon/⁠gással.

8 Megjővén pedig örvendezéssel /⁠jönnek, *
hozván az ő kévé/⁠iket.

7 Menvén mentek és /⁠sírtak, *
míg elvetni vitték a /⁠magokat.

6 Akik könnyhullatással /⁠vetnek, *
örvendezéssel /⁠aratnak.

4 Hatalmasan cselekedett az Úr mi/⁠vélünk, *
azért viga/⁠dozunk.

3 Akkor azt mondották a pogányok /⁠között: *
Hatalmasan cselekedett az Úr ő/⁠vélük.

1 Megfordítván az Úr Sionnak /⁠fogságát, *
megvigaszta/⁠lódtunk.

5 Fordítsd meg, Uram, a mi fogsá/⁠gunkat, *
miként a patak vizét a száraz tartományba vissza/⁠téríted!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Antifóna | Latin incipit · 8c

Az igazak hálát adnak a te nevednek, Uram, s az egyenes szívűek színed előtt laknak.

125. zsoltár

2 Akkor megtelék a szánk /⁠örömmel, *
a nyelvünk ujjon/⁠gással.

8 Megjővén pedig örvendezéssel /⁠jönnek, *
hozván az ő kévé/⁠iket.

7 Menvén mentek és /⁠sírtak, *
míg elvetni vitték a /⁠magokat.

6 Akik könnyhullatással /⁠vetnek, *
örvendezéssel /⁠aratnak.

4 Hatalmasan cselekedett az Úr mi/⁠vélünk, *
azért viga/⁠dozunk.

3 Akkor azt mondották a pogányok /⁠között: *
Hatalmasan cselekedett az Úr ő/⁠vélük.

1 Megfordítván az Úr Sionnak /⁠fogságát, *
megvigaszta/⁠lódtunk.

5 Fordítsd meg, Uram, a mi fogsá/⁠gunkat, *
miként a patak vizét a száraz tartományba vissza/⁠téríted!

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Antifóna | Latin incipit · 8c

147. zsoltár

9 Ezt más néppel ő meg nem /⁠tette, *
és törvényeit velük nem kö/⁠zölte.

8 Ki az ő igéjét Jákobnak /⁠hirdeti, *
igazságát és ítéleteit Izrá/⁠elnek.

3 A te határaidon békét /⁠ő teremt, *
a gabona javával elégít ki /⁠téged.

7 Kibocsátja az ő igéjét, és megolvasztja /⁠azokat, *
az ő szele fúj, és a vizek újra /⁠folynak.

6 Ki darabokban hullatja /⁠jegét. *
Ki bírná elviselni annak /⁠hidegét?

4 Ő elküldi szavát a /⁠földre, *
sebesen fut az ő be/⁠széde.

5 ő az, ki mint gyapjút teríti szét a /⁠havat, *
s mint a hamut hinti a /⁠zúzmarát.

1 Dicsérjed, Jeruzsálem, az /⁠Urat, *
dicsérjed, Sion, a te Iste/⁠nedet!

2 A te kapuidnak zárját ő tette /⁠e rőssé, *
fiaidnak áldást /⁠ő adott.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum | Bölcs 10,17

Megadta az Úr az igazaknak munkájuk jutalmát, és csodálatos úton vezette őket,  és árnyékos oltalom volt nekik nappal, * és csillagfény az éjnek idején.

Kapitulum | Sir 39,12–13

Dicsérni fogják sokan az igaznak bölcsességét, és nem felejtik el a századokon át,  nem veszik el az ő emlékezete, és nevét emlegetni fogják, * nemzedékről nemzedékre.

Kapitulum | Bölcs 3,9

Akik az Úrban bíznak, megértik az igazságot,  és akik hűségesek a szeretetben, azok megnyugosznak őbenne, * mert kegyelem és béke az ő választottainak osztályrésze.

Responzórium

Szentjeim,  kik a testben élvén nagy harcokat vívtatok, * munkátok jutalmát megadom néktek. Szentjeim... V. (!) Jertek, Atyám áldottai, * és vegyétek az országot! * munkátok jutalmát... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * munkátok jutalmát... Szentjeim...

Himnusz | Latin incipit

1 Győzték a földi rettegést,
győzték a testnek kínjait,
és jó haláluk érdemén
a fényességet elnyerik.

Ámen!

Megváltónk, kérünk tégedet,
hogy minket, szolgácskáidat,
a vértanúknak társaként
éltess örökké, szüntelen.

4 Bennük az Atya fénye éle,
bennük triumfál a Fiú,
bennük a Lélek ereje,
és rajtuk örvend most a menny.

5 Legyőzte hát a Zsarnokot
a szentek élő, nagy hite,
a törhetetlen, jó remény,
s a szeretet, mely krisztusi.

6 Kifordul ámbár bennsejük,
és vérük földre szétömöl,
de bennük bizton megmarad
az életosztó szent malaszt.

7 Bár testük tűzláng marja szét,
vagy állatoknak vad foga,
fordítsa ámbár ellenük
a hőhér sok-sok eszközét,

8 A mártíroknak érdemét,
hisz bennük Krisztus műve az,
zengje ma illőn, nagy vígan
a hívő népnek kórusa.

Verzikulus

V. És az Úrnál van az ő jutalmuk.
R. Az igazak pedig örökké élnek

Verzikulus

V. Legyen dicsőség nektek mind, igaz szívűek!
R. Vigadjatok az Úrban, és újjongjatok, ti igazak!

Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c

Nagy küzdelmet vívtak a szentek, tűzön és vizen mentek által, és megmenekültek, s koronát nyertek az Úristentől.

Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Biztosítsd nekünk, kérünk, mindenható Isten, hogy akik szent vértanúidnak N. és N-nek évenkénti ünnepét megüljük, az ő erényeiket is utánozzuk.

Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Add meg, kérünk, mindenható Isten, hogy akik megismertük, mily erősek voltak dicsőséges vértanúid N. és N. a hitvallásban, jóindulatukat a nálad való közbenjárásukban érezhessük.

Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Isten, ki megengeded, hogy szent vértanúidnak, szent N. és N.-nek mennyei születése napját megüljük, add meg, hogy az örök boldogságban az ő társaságuknak örvendhessünk.

Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Isten, ki minket szent vértanúidnak, N. és N.-nek évenkénti ünnepével megvidámítasz, engedd kegyelmesen, hogy akiknek élrdemén most örvendezünk, azoknak példaadásán fellángoljunk.

Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. A boldog vértanúknak N. és N.-nek ünnepe védelmezzen minket, kérünk, Urunk, és az ő tiszteletre méltó imádságuk ajánljon minket.

Vissza