Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Jöjj el, ó, Urunk, és már ne késlekedjél, oldozd föl gonosz tetteit népednek, Izraelnek.
Íme, eljő a földnek Királya, s Ura, és Ő lesz, aki elveszi rabságunk igáját.
Ím, az ég felhőiben érkezik majd az Úr, nagy hatalommal, alleluja.
109. zsoltár
1)
Mondá az Úr az én /Uramnak: * Ülj az én job/bomra,
2)
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem * a te lába/idnak!
3)
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, * uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4)
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, * magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5)
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: * Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6)
Az Úr áll a te jobbod /felől, * haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7)
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti * összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8)
Útja közben a patakból /iszik, * azért emeli magasra büszkén a /fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Sion erősséges város nekünk, mert biztos fala az Üdvözítő, és Ő a bástyája, hát nyissátok meg kapuit, mert velünk az Isten, alleluja!
110. zsoltár
1)
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből * az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2)
Nagyok az Úrnak /művei, * ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3)
Fönség és ékesség az ő /művében, * és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, * eledelt adott az őt fé/lőknek.
5)
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, * cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6)
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, * az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7)
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, * hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8)
Váltságot küldött az ő /népének, * megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9)
Szent és rettenetes az ő /neve, * a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10)
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, * az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Íme, megjelenik az Úr, nem áltat téged, ha halasztja jöttét, te csak várjad Őt, mert bizonnyal eljön, s nem késlekedik, alleluja.
111. zsoltár
1)
Boldog ember az, ki az Urat /féli, * az ő parancsolatait igen /kedveli.
2)
Hatalmas lészen magva a /földön, * az igazak nemzetsége megál/datik.
3)
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, * és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, * ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5)
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, * meg nem inog az mindö/rökké.
6)
Örök emlékezetben lészen az /igaz, * nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7)
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, * azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8)
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, * fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9)
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, * a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Hegyek és halmok énekelnek majd az Úrnak, s az erdőknek minden fái tapsolnak kezükkel, mert eljön az Úr, az Uralkodó, örök országába, alleluja.
112. zsoltár
1)
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, * dicsérjétek az Úr /nevét!
2)
Legyen áldott az Úr /neve * mostantól fogva és mindö/rökké!
3)
Napkelettől fogva napnyu/gatig * dicsértessék az Úrnak /neve!
4)
Fölséges az Úr minden népek /fölött, * és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5)
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, * és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6)
Az elnyomottat fölemeli a /földről, * és kiragadja a sárból a /szegényt,
7)
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, * az ő népének fejedelmei /között,
8)
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, * mint fiakon örvendező /anyának.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Íme, az Úr hatalommal érkezik, hogy szolgáinak szemét megvilágítsa, alleluja.
113. zsoltár (1-15)
1)
Izráel kijővén Egyip/tomból * Jákob háza a barbár nép /közül,
2)
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, * Izráel az ő biro/dalma.
3)
Látta a tenger és /elfutott, * a Jordán vize vissza /fordult.
4)
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, * és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5)
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, * és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6)
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, * és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7)
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, * Jákob Istenének orcája /előtt!
8)
Ki a kősziklát állótóvá /tette, * s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9)
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10)
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11)
A mi Istenünk a mennyben /lakik, * mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12)
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, * emberi kezek alko/tása.
13)
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, * szemük vagyon, és nem /látnak.
14)
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, * orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15)
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, * nem kiáltanak az ő /torkukkal.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Róm 15)
Testvérek! Mindaz, ami megíratott, a mi tanulságunkra íratott, ✝ hogy a béketűrés által és az Írások vígasztalása által * reménységünk légyen.
Responzórium
Eljön a mi királyunk, Krisztus, ✝ kiről János hirdette, * hogy ő az eljövendő Bárány. ELJÖN A MI... V! Íme az Isten Báránya, * íme, aki elveszi a világ bűneit: HOGY Ő AZ... ELJÖN A MI...
Himnusz
1)
Kiáltsunk, Krisztus hívei: /világ Szülője, add kegyed, /mely érezzük, hogy közeleg, /s fogadd legszebb dicséretünk.
2)
Régi próféták jóslata /beteljesült mint mondatott, /midőn eljött megváltani /Teremtőnk egyszülött Fia.
3)
Érettünk mondott szent Igen, /hogy bűnök terhét elvegye, /múlandó portestünkbe szállt, /s megölte trónján a halált.
4)
Időben anya szülte őt, /de Atya az idő előtt, /s bár benne két természet él: /egyetlen isteni személy.
5)
Ember lett, íme, Istenünk, /s mi benne újra születünk, /az új kultusznak fényiből, /új ember lesz a régiből.
6)
Születésnapján lelkesen /ujjongnak mind a nemzetek, /s a kegyelemben szülte nép /évente várja ünnepét.
7)
Jöttét a vágyak hirdetik, /melyekkel minden eltelik, /ily dicsőséges nagy napot /illik fogadni tisztesen!
8)
Hogy midőn újra érkezik, /s a földet félelmek verik, /legyen méltó várakozás, /ez alázatos fogadás.
(Meghajolva:)
Dicséret, áldás, tisztelet, /Atya és Fiú, teneked, /s a Szentléleknek is velük /dicsőség minden századon.
Ámen!
Verzikulus
V) Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők essék az igazat!
R) Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!
Magnificat
Boldog vagy Mária, mivel hittél, mert teljesedik benned mindaz, mit az Úr mondott néked, alleluja.
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Serkentsd fel, Urunk, szívünket Egyszülötted utainak elkészítésére, hogy az ő eljövetele által neked megtisztult lelkülettel szolgálni méltók legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!