Vissza

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

Jöjj el, ó, Urunk, és már ne késlekedjél, oldozd föl gonosz tetteit népednek, Izraelnek.

Íme, eljő a földnek Királya, s Ura, és Ő lesz, aki elveszi rabságunk igáját.

113. zsoltár (9-16)

9) Nem nékünk, Uram, /⁠nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/⁠séget,
10) A te irgalmasságodért és igaz mondá/⁠sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /⁠istenük?
11) A mi Istenünk a mennyben /⁠lakik, * mindent, amit akart, megcsele/⁠kedett.
12) A hitetlen bálványa ezüst és/⁠arany, * emberi kezek alko/⁠tása.
13) Szájuk vagyon, és nem /⁠szólnak, * szemük vagyon, és nem /⁠látnak.
14) Fülük vagyon, és nem hal/⁠lanak, * orruk vagyon, és nem sza/⁠golnak.
15) Kezük vagyon, és nem tapintanak, lábuk vagyon, és nem /⁠járnak, * nem kiáltanak az ő /⁠torkukkal.
16) Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /⁠csinálják, * és mind, akik azokban /⁠bíznak!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

113. zsoltár (17-27)

17) Izráel háza az Úrban /⁠bízott, * ő segítőjük és oltalma/⁠zójuk.
18) Áron háza az Úrban /⁠bízott, * ő segítőjük és oltalma/⁠zójuk.
19) Kik félik az Urat, az Úrban /⁠bíztak, * ő segítőjük és oltalma/⁠zójuk.
20) Megemlékezett az Úr /⁠rólunk, * és megáldott /⁠minket.
21) Megáldotta Izrael /⁠házát, * megáldotta Áron /⁠házát.
22) Megáldotta mind, akik félik az /⁠Urat, * a kicsinyeket és a /⁠nagyokat.
23) Gyarapítson meg az Úr /⁠titeket, * titeket és gyermekei/⁠teket!
24) Áldottak vagytok ti az /⁠Úrtól, * ki a mennyet és a földet terem/⁠tette.
25) Az egek ege az /⁠Úré, * a földet pedig az embernek /⁠adta.
26) Nem a halottak dicsérnek téged /⁠Uram, * sem azok, kik a halálba /⁠szállnak,
27) Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /⁠Urat * mostantól fogva és mindö/⁠rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

114. zsoltár

1) Szeretem én az /⁠Urat, * mert meghallgatja az én imádságom /⁠szavát.
2) Mert hozzám hajtotta /⁠fülét * ama napon, midőn segítségül /⁠hívtam.
3) Körülvettek engem a halál /⁠kínjai, * s a túlvilág veszedelmei reám /⁠találtak.
4) A keserűség és a fájdalom megragadtak engem, akkor kiáltottam az /⁠Úrhoz: * Ó, Uram, mentsd meg az én /⁠lelkemet!
5) Irgalmas az Úr és /⁠igaz, * könyörületes a mi /⁠Istenünk.
6) A kicsinyeknek őrizője /⁠az Úr, * megaláztak, és ő megszabadított /⁠engem.
7) Nyugodjál meg, én /⁠lelkem, * mert az Úr gondodat /⁠viseli!
8) Mert megmentette lelkemet a /⁠haláltól, * szemeimet a könnyhullatástól, lábaimat az elbu/⁠kástól.
9) És így az Úrnak színe előtt /⁠járhatok * az élőknek orszá/⁠gában.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

115. zsoltár

1) Hittem, és ki is /⁠mondottam * még megalázottságomnak ide/⁠jén is!
2) Mikor így szóltam fölindulá/⁠somban: * Hazug minden /⁠ember.
3) Mit adjak az /⁠Úrnak * mindazokért, amiket nékem /⁠adott?
4) Az üdvösség kelyhét /⁠veszem, * és az Úr nevét /⁠hívom.
5) Fogadalmaimat megadom az /⁠Úrnak * az ő egész népe /⁠e lőtt.
6) Drága dolog az Úr sze/⁠mében * az ő szentjeinek /⁠halála.
7) Ó, Uram, mert én a te /⁠szolgád, * a te szolgád vagyok és szolgálód /⁠fia.
8) Elszakítottad az én kötelékemet, neked áldozom a dicséret áldo/⁠zatát, * és az Úr nevét /⁠hívom.
9) Fogadalmaimat megadom az /⁠Úrnak * az ő egész népének színe /⁠előtt.
10) Az Úr házának csarnoka/⁠iban, * tebenned, ó, Jeru/⁠zsálem.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

116. zsoltár

1) Dicsérjétek az Urat, minden /⁠nemzetek, * dicsérjétek őt, minden /⁠népek!
2) Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmas/⁠sága, * és az Úr igazvolta örökké /⁠megmarad.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (Róm 15)

Testvérek! Mindaz, ami megíratott, a mi tanulságunkra íratott,  hogy a béketűrés által és az Írások vígasztalása által * reménységünk légyen.

Himnusz

1) Csillag-világot alkotó, /te híveidnek fényt hozó, /megváltó Krisztus, gyógyító /légy kérésünkre hallgató.
2) Kit szánalomra indított, /látnod világunk mily beteg, /s halál veszélye vár reá, /azért a gyógyszert meghozod:
3) Az ó-korszaknak alkonyán /a Szűz öléből jössz elő, /s mint nászteremből Vőlegény, /ifjú erővel útra kelsz.
4) Hatalmad térdre kényszerít /mindent, mi égben-földön él, /erődet látva boldogan /uruknak vallnak tégedet.
5) Nyugtára tért már, ím, a nap, /a hold sápadtan tündököl, /a csillagok is fénylenek, /törvényként tartják útjukat.
6) Jövendő Bíránk, szent Urunk, /te védd ádventünk napjait, /az Ellenségnek vad nyila /meg ne sebezze híveid!
(Meghajolva:) Dicséret, áldás, tisztelet, /Atya és Fiú, teneked, /s a Szentléleknek is velük /dicsőség minden századon.
Ámen!

Verzikulus

V) Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők essék az igazat!
R) Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

Magnificat

Íme, eljő a földnek Királya, s Ura, és Ő lesz, aki elveszi rabságunk igáját.

1) Magasztalja * az én lelkem az /⁠Urat.
2) És örvendezik az én /⁠lelkem * az én üdvözítő Iste/⁠nemben.
3) Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/⁠ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /⁠nemzetek.
4) Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /⁠Hatalmas, * és szent az ő /⁠neve.
5) És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/⁠ségre * azokon, kik őt /⁠félik.
6) Hatalmasságot cselekedett az ő /⁠karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /⁠által.
7) Letette a hatalmasokat a /⁠székről, * és fölmagasztalta az alázato/⁠sakat.
8) Az éhezőket betöltötte /⁠jókkal, * és a gazdagokat üresen /⁠küldte el.
9) Fölvette Izraelt az ő /⁠szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/⁠ságát,
10) Miképpen megmondotta vala atyá/⁠inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/⁠rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

P: Serkentsd fel, Urunk, szívünket Egyszülötted utainak elkészítésére, hogy az ő eljövetele által neked megtisztult lelkülettel szolgálni méltók legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza