Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Dicséret, áldás, tisztelet Atya és Fiú, teneked s a Szentléleknek is velük dicsőség minden századon.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki Főpap mindörökké: Krisztus, az Úr Melkizedek rendje szerint kenyeret s bort áldozott.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki Főpap mindörökké: Krisztus, az Úr Melkizedek rendje szerint kenyeret s bort áldozott.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
109. zsoltár
1
Mondá az Úr az én /Uramnak: *
Ülj az én job/bomra,
2
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem *
a te lába/idnak!
3
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, *
uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, *
magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: *
Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6
Az Úr áll a te jobbod /felől, *
haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti *
összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8
Útja közben a patakból /iszik, *
azért emeli magasra büszkén a /fejét.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az irgalmas Isten eledelt adott nékünk, emlékezetet szerzett csodatetteinek.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az irgalmas Isten eledelt adott nékünk, emlékezetet szerzett csodatetteinek.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből *
az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2
Nagyok az Úrnak /művei, *
ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3
Fönség és ékesség az ő /művében, *
és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, *
eledelt adott az őt fé/lőknek.
5
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, *
cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, *
az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, *
hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8
Váltságot küldött az ő /népének, *
megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9
Szent és rettenetes az ő /neve, *
a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, *
az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az üdvösség kelyhét veszem, dicsérő áldozatot áldozok Néked.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Az üdvösség kelyhét veszem, dicsérő áldozatot áldozok Néked.
111. zsoltár
1
Boldog ember az, ki az Urat /féli, *
az ő parancsolatait igen /kedveli.
2
Hatalmas lészen magva a /földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik.
3
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
6
Örök emlékezetben lészen az /igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1
Boldog ember az, ki az Urat /féli, *
az ő parancsolatait igen /kedveli.
2
Hatalmas lészen magva a /földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik.
3
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
6
Örök emlékezetben lészen az /igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1
Boldog ember az, ki az Urat /féli, *
az ő parancsolatait igen /kedveli.
2
Hatalmas lészen magva a /földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik.
3
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
6
Örök emlékezetben lészen az /igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1
Boldog ember az, ki az Urat /féli, *
az ő parancsolatait igen /kedveli.
2
Hatalmas lészen magva a /földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik.
3
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
6
Örök emlékezetben lészen az /igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1
Boldog ember az, ki az Urat /féli, *
az ő parancsolatait igen /kedveli.
2
Hatalmas lészen magva a /földön, *
az igazak nemzetsége megál/datik.
3
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, *
és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, *
ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, *
meg nem inog az mindö/rökké.
6
Örök emlékezetben lészen az /igaz, *
nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, *
azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, *
fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, *
a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Mint az olajfa sarjadékai állnak az Egyháznak fiai az Úr asztala körül.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Mint az olajfa sarjadékai állnak az Egyháznak fiai az Úr asztala körül.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, *
dicsérjétek az Úr /nevét!
2
Legyen áldott az Úr /neve *
mostantól fogva és mindö/rökké!
3
Napkelettől fogva napnyu/gatig *
dicsértessék az Úrnak /neve!
4
Fölséges az Úr minden népek /fölött, *
és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, *
és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6
Az elnyomottat fölemeli a /földről, *
és kiragadja a sárból a /szegényt,
7
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, *
az ő népének fejedelmei /között,
8
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, *
mint fiakon örvendező /anyának.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki békét teremt az Egyház határain, a gabona javával elégít ki minket.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Ki békét teremt az Egyház határain, a gabona javával elégít ki minket.
113. zsoltár
1
Izráel kijővén Egyip/tomból *
Jákob háza a barbár nép /közül,
2
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, *
Izráel az ő biro/dalma.
3
Látta a tenger és /elfutott, *
a Jordán vize vissza /fordult.
4
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, *
és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, *
és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, *
és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, *
Jákob Istenének orcája /előtt!
8
Ki a kősziklát állótóvá /tette, *
s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, *
hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, *
hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11
A mi Istenünk a mennyben /lakik, *
mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, *
emberi kezek alko/tása.
13
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, *
szemük vagyon, és nem /látnak.
14
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, *
orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, *
nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
17
Izráel háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18
Áron háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20
Megemlékezett az Úr /rólunk, *
és megáldott /minket.
21
Megáldotta Izrael /házát, *
megáldotta Áron /házát.
22
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, *
a kicsinyeket és a /nagyokat.
23
Gyarapítson meg az Úr /titeket, *
titeket és gyermekei/teket!
24
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, *
ki a mennyet és a földet terem/tette.
25
Az egek ege az /Úré, *
a földet pedig az embernek /adta.
26
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, *
sem azok, kik a halálba /szállnak,
27
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár
1
Izráel kijővén Egyip/tomból *
Jákob háza a barbár nép /közül,
2
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, *
Izráel az ő biro/dalma.
3
Látta a tenger és /elfutott, *
a Jordán vize vissza /fordult.
4
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, *
és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, *
és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, *
és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, *
Jákob Istenének orcája /előtt!
8
Ki a kősziklát állótóvá /tette, *
s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, *
hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, *
hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11
A mi Istenünk a mennyben /lakik, *
mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, *
emberi kezek alko/tása.
13
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, *
szemük vagyon, és nem /látnak.
14
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, *
orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, *
nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
17
Izráel háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18
Áron háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20
Megemlékezett az Úr /rólunk, *
és megáldott /minket.
21
Megáldotta Izrael /házát, *
megáldotta Áron /házát.
22
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, *
a kicsinyeket és a /nagyokat.
23
Gyarapítson meg az Úr /titeket, *
titeket és gyermekei/teket!
24
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, *
ki a mennyet és a földet terem/tette.
25
Az egek ege az /Úré, *
a földet pedig az embernek /adta.
26
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, *
sem azok, kik a halálba /szállnak,
27
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár
1
Izráel kijővén Egyip/tomból *
Jákob háza a barbár nép /közül,
2
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, *
Izráel az ő biro/dalma.
3
Látta a tenger és /elfutott, *
a Jordán vize vissza /fordult.
4
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, *
és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, *
és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, *
és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, *
Jákob Istenének orcája /előtt!
8
Ki a kősziklát állótóvá /tette, *
s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, *
hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, *
hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11
A mi Istenünk a mennyben /lakik, *
mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, *
emberi kezek alko/tása.
13
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, *
szemük vagyon, és nem /látnak.
14
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, *
orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, *
nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
17
Izráel háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18
Áron háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20
Megemlékezett az Úr /rólunk, *
és megáldott /minket.
21
Megáldotta Izrael /házát, *
megáldotta Áron /házát.
22
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, *
a kicsinyeket és a /nagyokat.
23
Gyarapítson meg az Úr /titeket, *
titeket és gyermekei/teket!
24
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, *
ki a mennyet és a földet terem/tette.
25
Az egek ege az /Úré, *
a földet pedig az embernek /adta.
26
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, *
sem azok, kik a halálba /szállnak,
27
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár
1
Izráel kijővén Egyip/tomból *
Jákob háza a barbár nép /közül,
2
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, *
Izráel az ő biro/dalma.
3
Látta a tenger és /elfutott, *
a Jordán vize vissza /fordult.
4
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, *
és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, *
és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, *
és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, *
Jákob Istenének orcája /előtt!
8
Ki a kősziklát állótóvá /tette, *
s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, *
hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, *
hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11
A mi Istenünk a mennyben /lakik, *
mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, *
emberi kezek alko/tása.
13
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, *
szemük vagyon, és nem /látnak.
14
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, *
orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, *
nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
17
Izráel háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18
Áron háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20
Megemlékezett az Úr /rólunk, *
és megáldott /minket.
21
Megáldotta Izrael /házát, *
megáldotta Áron /házát.
22
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, *
a kicsinyeket és a /nagyokat.
23
Gyarapítson meg az Úr /titeket, *
titeket és gyermekei/teket!
24
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, *
ki a mennyet és a földet terem/tette.
25
Az egek ege az /Úré, *
a földet pedig az embernek /adta.
26
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, *
sem azok, kik a halálba /szállnak,
27
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár
1
Izráel kijővén Egyip/tomból *
Jákob háza a barbár nép /közül,
2
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, *
Izráel az ő biro/dalma.
3
Látta a tenger és /elfutott, *
a Jordán vize vissza /fordult.
4
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, *
és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, *
és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, *
és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, *
Jákob Istenének orcája /előtt!
8
Ki a kősziklát állótóvá /tette, *
s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, *
hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, *
hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11
A mi Istenünk a mennyben /lakik, *
mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, *
emberi kezek alko/tása.
13
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, *
szemük vagyon, és nem /látnak.
14
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, *
orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, *
nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
17
Izráel háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18
Áron háza az Úrban /bízott, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, *
ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20
Megemlékezett az Úr /rólunk, *
és megáldott /minket.
21
Megáldotta Izrael /házát, *
megáldotta Áron /házát.
22
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, *
a kicsinyeket és a /nagyokat.
23
Gyarapítson meg az Úr /titeket, *
titeket és gyermekei/teket!
24
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, *
ki a mennyet és a földet terem/tette.
25
Az egek ege az /Úré, *
a földet pedig az embernek /adta.
26
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, *
sem azok, kik a halálba /szállnak,
27
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat *
mostantól fogva és mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum | Ef 4
Aki alászállott, ő az, aki fel is ment minden egek fölé, ✝ hogy beteljesítsen mindent, * és hogy mi felnőjünk mindenestől őbenne, aki a Főnk: Jézus Krisztus.
Kapitulum | Róm 11,33
Ó, Isten bölcsességének és tudásának mélységes gazdagsága! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei és mily kikutathatatlanok az ő útjai. ✝ Mert minden belőle, általa és benne van, * neki legyen dicsőség mindörökké.
Kapitulum | Róm 8
Testvérek! Ha annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust halottaiból, bennetek lakik, ✝ akkor az, aki feltámasztotta Jézus Krisztust halottaiból, a ti halandó testeteket is feltámasztja * a bennetek lakozó Lélek miatt.
Kapitulum | 1Kor 11
Testvérek! Én az Úrtól vettem, amit közöltem is veletek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, és hálát adván megtörte és így szólt: ✝ vegyétek és egyétek, ez az én testem, mely értetek adatik, * ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Kapitulum | Ef 3
Testvérek! Legyetek a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magsság és a mélység, ✝ és megismerhessétek Krisztusnak mindent felülmúló szeretetét, * s beteljetek az Istennek egész teljességével.
Kapitulum | Kol 1
Minden általa és benne teremtetett, és ő mindenek előtt vagyon; ő a Testnek, az Egyháznak feje, ✝ ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, * hogy övé legyen mindenben az elsőség.
Responzórium
Responzórium
Áldjon meg minket az Isten, ✝ a mi Istenünk, * áldjon meg minket az Isten. Áldjon meg... V. (!) És féljék őt mind * a földnek határai. * áldjon meg... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * áldjon meg... Áldjon meg...
Responzórium
Responzórium
Az én testem valóban étel, * alleluja, alleluja. Az én testem... V. (!!) És az én vérem valóban ital. * alleluja... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * alleluja... Az én testem...
Responzórium
Vegyétek magatokra ✝ az én igámat, * és tanuljatok tőlem. Vegyétek magatokra... V. (!) Mert szelíd vagyok * és alázatos szívű. * és tanuljatok... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * és tanuljatok... Vegyétek magatokra...
Responzórium
Trónján ül majd az Úr, * a Király mindörökké. Trónján ül... V. (!!) Az Úr megáldja az ő népét békességben. * a Király mindörökké.... Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. * a Király mindörökké.... Trónján ül...
Himnusz | Latin incipit
2
A Szent serege fölemelvén szívét,
ujjongva vigadoz, hirdeti a győztest,
s vele ünnepli angyalok kórusa
a kegyes vezérnek fénylő dicsőségét.
3
Foglyul is ejti most fogságunkat Krisztus,
osztja a földön már ajándékát bőven,
s ki halál kínját szelíden kiállta,
az égbe bevonul, felmagasztaltatván.
4
Kérünk, hát, mi Urunk, kegyelmes Teremtőnk,
nézz le a népedre, s oltalmazzad őket:
mohó irigység, démonok ármánya
a mélybe lenyomva ne pusztítsa őket.
5
És mikor visszatérsz tűzben égő felhőn,
az emberszíveknek titkait ítélni,
ne várjon majd ránk kárhozat, s büntetés,
de égi koszorú, igazak jutalam.
Add meg ezt fenséges, jóságos Teremtőnk,
add meg ezt, Egyszülött, s te is, kegyes Lélek,
tündöklő fényben örökkön örökké,
a mennyben trónoló háromságos Isten.
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Hárman a fenség trónusán
ülnek az égi lakomán,
mert a magányost a magány
nem vigasztalja igazán.
2
Míg örök szelleme szemét
magára szegzi az Atya,
fényének tükörképe, ím,
kép vetődik: új önmaga.
3
S amint a kép megszületett,
az Egy nincs többé egyedül,
a Születetlen és Szülött
egymásnak társasan örül.
4
S a Szentlélek ez az öröm,
mely összeköt Atyát s Fiút,
s a Három együvé ömöl,
egy fő-fő jóba összefut.
Annak, ki sohse született,
illőn, és aki született,
s a Léleknek oltárra-tett
szívvel zengjünk dicséretet!
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
2
Te, kit védőnek mondanak,
s mellénk a magas ég adott,
Tűz, elő Forrás, Szeretet,
Te lelkek lelki olaja!
3
Ajándékoddal hétszeres,
te ujj az Isten jobb kezén,
Atyának ígért Szózata,
ki ajkainkat megnyitod!
4
Érzékeinkbe gyújts te fényt,
szívünk szerelmed töltse be,
s mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!
5
Ellenségünket űzzed el,
a békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint Vezér,
kerüljünk mindent, ami árt.
6
Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút,
s ki kettejüknek Lelke vagy:
tebenned higgyünk végtelen!
Atyaistennek glória,
s Fiának, ki az ég Ura,
ki küldi a Vigasztaló
Szentlélek ajándékait.
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Zengjed, nyelv, a dicsőséges Test titkát, s a drága Vért,
melyet hullatván értékes váltságul az emberért,
a föld Ura, a fölséges méh gyümölcse nem kímélt.
2
Egünk küldte, s nekünk szülte tiszta Szűz, szeplőtelen,
köztünk élt és hinté földre az igét, mely jót terem,
s csodás szertartással ülte búcsúestjét idelenn.
3
Mert a végső estebédet tartván ő és társai,
együtt a törvényes étket jámborul fogyasztani,
étkül a tucatnyi népnek önmagát osztotta ki.
4
A kenyeret öntestévé igézte az Ige-Test,
s a bor lett Krisztus vérévé, magyarázni ne keresd!
Hit dolga és igaz szívé, hogy erősen tartsa ezt.
5
_Letérdelve:_ Méltó ezt a nagy Szentséget leborulva áldani,
és a régi Szövetséget új rítussal váltani,
pótolják a rest érzéket a merész hit szárnyai!
Az Atyának és Fiának légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsánna és imádat, ujjongások hirdessék,
s aki kettejükből árad, a Lélek is áldassék!
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Jézus, édes emlékezet,
te adsz szívünkbe örömet,
se méz, se semmi nem lehet
jelenlétednél édesebb.
2
Nincs szó a földön kedvesebb,
nincs dalllam zengőbb, édesebb,
gondolni szebbet nem lehet,
mint Jézus, édes, szent neved.
3
Nyelv sohase mondhatja ki,
betű föl nem jegyezheti,
csak aki tudja, hiheti,
mit tesz Jézusért érzeni.
4
Jézus, szívbéli szent öröm,
igazság kútja, fényözön,
gyönyör, túl minden gyönyörön,
kihez a vágy közel se jön.
5
Ki Téged ízlel, éhezik,
s szomjasabb lesz, aki iszik,
de másra már nem szomjazik,
csak Jézusért óhajtozik.
6
Maradj velünk, Uram, maradj,
fényedből fényességet adj,
elménkben ködöket ne hagyj,
ki e világnak méze vagy!
7
Ég országának népe szállj,
ajtót, kaput őnéki tárj,
köszöntsd a győztest, harsonálj:
"Üdvözlégy, Jézus, nagy király!"
8
Te légy, ó, Jézus örömünk,
mennyekben gazdag örökünk,
te adj az égben koronát,
most és örök időkön át.
Ámen!
Himnusz | Latin incipit
1
Dicsérjük, hívek, lelkesen
a boldog élet szent Urát,
zengjük ma együtt szívesen
szent koronája himnuszát.
2
Király ő ég és föld felett,
fején bár szégyen-díszt visel,
dicsőségünket szerzi meg
gyalázatának fényivel.
3
Hegyes tövisből vad füzér
meggyötri Krisztus homlokát,
s világ hatalma mit sem ér,
szolgálja bár az alvilág.
4
A koronát az Úr fején
pirosló vére festi be,
váltságunkért ez drága bér,
mely bűnök szennyét mossa le.
5
Dicsérjük Krisztust, a Királyt,
kegyelmek ékes szent Urát,
lelkünket lelke hassa át,
koronát nyerjünk, s szent hazát!
Ámen!
Verzikulus
V. Emelkedj fel, Uram, erődben, alleluja!
R. Éneklünk és zsoltárt zengünk néked, alleluja!
Verzikulus
V. Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt!
R. Dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké!
Verzikulus
V. Szólani kezdtek az apostolok különféle nyelveken, alleluja.
R. Istennek nagy műveiről, alleluja.
Verzikulus
V. Kenyeret adtál nekik azégből, alleluja!
R. Mely minden gyönyörűséggel teljes, alleluja!
Verzikulus
V. Emlékeztet szerzett csodatetteinek az irgalmas Úr.
R. Eledelt adott az őt félőknek.
Verzikulus
V. Nekem adatott minden hatalom.
R. A mennyben és a földön.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Téged egynek lényegben, háromnak személyben igaz hittel vallunk, fölséges Úristen.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Téged, Istent, születetlen Atyát, Téged, egyszülött Fiút, Téged, vigasztaló Lelket, szent és oszthatatlan Háromságot teljes szívvel és ékes hanggal magasztalunk, dicsérünk és áldunk: Néked dicsőség mindörökké.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Ó, szentséges Lakoma, Krisztust vesszük rajta; felidézzük szenvedésének emlékét; bensőnket kegyelem tölti el, s a jövendő dicsőség záloga nekünk adatik, alleluja.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Örök szeretettel szeretett az Isten, s fölemeltetvén a földről szívéhez vonzott.
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Az Úr ítél meg minket, az Úr ad törvényt nékünk, az Úr a mi Királyunk, üdvözít minket.
3
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, *
és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
1
Magasztalja *
az én lelkem az /Urat.
10
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, *
Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
9
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, *
hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
8
Az éhezőket betöltötte /jókkal, *
és a gazdagokat üresen /küldte el.
7
Letette a hatalmasokat a /székről, *
és fölmagasztalta az alázato/sakat.
6
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, *
szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
5
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre *
azokon, kik őt /félik.
4
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, *
és szent az ő /neve.
2
És örvendezik az én /lelkem *
az én üdvözítő Iste/nemben.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy amint hisszük, hogy Egyszülötted, a mi Megváltónk a mai napon a mennybe ment, úgy lelkületünk szerint mi magunk is a mennyekben lakozzunk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Mindenható és örökkévaló Isten, aki házad népének megadtad, hogy az igaz hitnek megvallása által az örök Háromságnak dicsőségét felismerje, és a felség hatalmasságában az Egységet imádja: kérünk, hogy ugyanezen hitnek erősségében minden ellenünk támadótól mindenkor védelmet nyerjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Isten, ki a mai napon híveid szívét a Szentlélek megvilágosítása által okossá tetted, add meg nekünk, hogy ugyanazon Lélekben a helyeset megízleljük, s az ő vigasztalásának mindig örvendezzünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Isten, ki nekünk e csodálatos Szentségben kínszenvedésednek emlékét hagytad, engedd, kérünk, hogy Testednek és Vérednek szent misztériumait úgy tiszteljük, hogy megváltásodnak gyümölcsét magunkban szüntelenül tapasztaljuk. Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Isten, aki Fiadnak bűneink által megsebzett Szívében szeretetednek véghetetlen kincsit nyújtottad irgalmasan nekünk, engedd, kérünk, hogy míg gyermeki szeretetünk önátadó tiszteletét neki bemutatjuk, ugyanakkor méltó elégtételünk kötelességét is teljesítjük. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Mindenható és örökkévaló Isten, aki szeretett Fiadban, a világmindenség királyában akartál helyreállítani mindent, engedd kegyes jósággal, kérünk, hogy a népeknek valamennyi családja, akiket a bűn sebe szétszakított, az ő legszelídebb uralma alá kerüljön. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Befejezés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!