Vissza

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

Mondjátok: Kicsinyhitűek, erősödjetek meg, és ne féljetek, eljön a mi Istenünk, üdvözít minket!

Szóljatok, kürtök, Sionban, mert közel van az Úrnak napja! Íme jön, megmenteni minket, alleluja.

109. zsoltár

1) Mondá az Úr az én /⁠Uramnak: * Ülj az én job/⁠bomra,
2) Míg ellenségedet zsámollyá /⁠teszem * a te lába/⁠idnak!
3) A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /⁠Sionból, * uralkodjál a te ellenségeid köze/⁠pette!
4) Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /⁠fényében, * magamból szültelek téged a hajnali csillag /⁠előtt.
5) Megesküdött az Úr, és meg nem /⁠bánja: * Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /⁠szerint.
6) Az Úr áll a te jobbod /⁠felől, * haragja napján eltapossa a kirá/⁠lyokat.
7) Ítéletet tesz a nemzetek között, a holttesteket halomba /⁠gyűjti * összezúzza fejüket a széles /⁠harcmezőn.
8) Útja közben a patakból /⁠iszik, * azért emeli magasra büszkén a /⁠fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Íme a vágyvavágyott, minden népek reménye, betelik fényességével az Úrnak háza, alleluja.

110. zsoltár

1) Hálát adok néked, Uram, teljes /⁠szívemből * az igazak tanácsában és gyülekeze/⁠tében.
2) Nagyok az Úrnak /⁠művei, * ismerjék meg őket mind, akik /⁠szeretik!
3) Fönség és ékesség az ő /⁠művében, * és igazsága megmarad örökkön /⁠örökké.
4) Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /⁠Isten, * eledelt adott az őt fé/⁠lőknek.
5) Megemlékezik az ő szövetségéről /⁠örökké, * cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /⁠népének,
6) Hogy nekik adja a hitetlenek örök/⁠részét, * az ő kezének műve igazmondás és igaz /⁠ítélet.
7) Erősek mind az ő végzései, szilárdan állnak minden /⁠időkre, * hűségben és igazságban hajtja végre /⁠őket.
8) Váltságot küldött az ő /⁠népének, * megparancsolta örökké az ő szövet/⁠ségét.
9) Szent és rettenetes az ő /⁠neve, * a bölcsesség kezdete az Úr fé/⁠lelme.
10) Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/⁠kednek, * az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /⁠örökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

A görbeségek egyenessé lesznek, a rögös földek úttá simulnak, jöjj el, ó, Urunk, és ne késlekedjél, alleluja!

111. zsoltár

1) Boldog ember az, ki az Urat /⁠féli, * az ő parancsolatait igen /⁠kedveli.
2) Hatalmas lészen magva a /⁠földön, * az igazak nemzetsége megál/⁠datik.
3) Dicsőség és gazdagság az ő /⁠házában, * és az ő igazsága megmarad örökkön /⁠örökké.
4) Az igazaknak a sötétségben világosság /⁠támad, * ő az irgalmas, könyörülő és /⁠igaz.
5) Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, az ő dolgait igazul /⁠rendezi, * meg nem inog az mindö/⁠rökké.
6) Örök emlékezetben lészen az /⁠igaz, * nem fél a gonoszhír-hal/⁠lástól.
7) Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, bátor az ő /⁠szíve, * azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /⁠bukását.
8) Osztogat, adakozik a szegényeknek, az ő igazsága megmarad örökkön /⁠örökké, * fölemeltetik a feje dicső/⁠séggel.
9) A bűnös látja ezt, és harag fogja el, fogait csikorgatja, és irigységben emészti /⁠magát, * a gonoszok kívánsága semmivé /⁠leszen.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Jön már az Úr, most fussatok elé, ezt mondván: Ó, nagy fejedelem, kinek országa nem érhet véget! Erős Isten, Uralkodó, béke Királya, alleluja, alleluja!

112. zsoltár

1) Dicsérjétek, ti szolgái, az /⁠Urat, * dicsérjétek az Úr /⁠nevét!
2) Legyen áldott az Úr /⁠neve * mostantól fogva és mindö/⁠rökké!
3) Napkelettől fogva napnyu/⁠gatig * dicsértessék az Úrnak /⁠neve!
4) Fölséges az Úr minden népek /⁠fölött, * és fölötte áll az egeknek az ő dicső/⁠sége.
5) Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /⁠lakozik, * és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /⁠földön?
6) Az elnyomottat fölemeli a /⁠földről, * és kiragadja a sárból a /⁠szegényt,
7) Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /⁠között, * az ő népének fejedelmei /⁠között,
8) Ki a magtalannak lakást ad a /⁠házban, * mint fiakon örvendező /⁠anyának.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Mindenható Igéd, ó, Istenünk, a Te királyi székedből alászáll, alleluja.

113. zsoltár (1-15)

1) Izráel kijővén Egyip/⁠tomból * Jákob háza a barbár nép /⁠közül,
2) Lőn Júdea az Úrnak /⁠szentélye, * Izráel az ő biro/⁠dalma.
3) Látta a tenger és /⁠elfutott, * a Jordán vize vissza /⁠fordult.
4) A hegyek ugráltak, mint a /⁠kosok, * és a halmok, mint a juhok bárá/⁠nyai.
5) Mi lelt téged, tenger hogy /⁠elfutsz, * és te, Jordán, hogy vissza/⁠fordulsz?
6) Hegyek, ugráltok, mint a /⁠kosok, * és halmok, mint a juhok bárá/⁠nyai.
7) Rendülj meg, föld, az Úr színe /⁠előtt, * Jákob Istenének orcája /⁠előtt!
8) Ki a kősziklát állótóvá /⁠tette, * s a kőszálat vizek forrásaivá változ/⁠tatta.
9) Nem nékünk, Uram, /⁠nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/⁠séget,
10) A te irgalmasságodért és igaz mondá/⁠sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /⁠istenük?
11) A mi Istenünk a mennyben /⁠lakik, * mindent, amit akart, megcsele/⁠kedett.
12) A hitetlen bálványa ezüst és/⁠arany, * emberi kezek alko/⁠tása.
13) Szájuk vagyon, és nem /⁠szólnak, * szemük vagyon, és nem /⁠látnak.
14) Fülük vagyon, és nem hal/⁠lanak, * orruk vagyon, és nem sza/⁠golnak.
15) Kezük vagyon, és nem tapintanak, lábuk vagyon, és nem /⁠járnak, * nem kiáltanak az ő /⁠torkukkal.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (Fil 4)

Testvérek! Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!  A ti szelídségetek nyilván legyen minden ember előtt, * mert az Úr közel vagyon!

Responzórium

Kisded születik nékünk, * és Erős Isten az Ő neve. KISDED SZÜLETIK... V! Íme, eljön az Uralkodó, az Úr, + kezében az uralom, * a hatalom és az ország. ÉS ERŐS ISTEN... Dávidnak trónjára ül, * és kormányozza népét. Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. ÉS ERŐS ISTEN... KISDED SZÜLETIK...

Himnusz

1) Népek megváltó Istene! /Szűztől születve megjelenj! /Csodálják minden századok: /Istenhez illő születés!
2) Nem férfiúnak magja ez, /de titkon-való ihletés, /test lesz az örök szent Ige, /megvirágzik a szűzi méh.
3) Áldott gyümölcse megterem, /de szüzessége megmarad, /erény zászlói fénylenek, /Templom, hol Isten megjelent!
4) S a nászteremből, ím, kilép /királyi házból Vőlegény, /mint Isten-Ember, égi Hős, /hogy útját futva járja be:
5) Megindul Atyja székitől, /s Atyjához ismét visszatér, /bejárva poklok mélyeit, /föl, az isteni trónusig.
6) Ki az Atyával örök-egy, /a test páncélját fölveszi, /mi testünk gyöngeségeit /örök erővel hatva át.
7) _(Csak december 24-én:)_ /Immár fénylik te jászolod, /az éjből új nap támadott, /mit nem borít el semmi éj, /szünetlen hittel tündököl!
(Meghajolva:) Urunk, dicsérünk tégedet, /aki a Szűznek Fia vagy, /Atyádat és Szent Lelkedet /örökké, minden századon.
Ámen!

Verzikulus

V) Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők essék az igazat!
R) Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

Magnificat

Magnificat

Magnificat

Magnificat

1) Magasztalja * az én lelkem az /⁠Urat.
2) És örvendezik az én /⁠lelkem * az én üdvözítő Iste/⁠nemben.
3) Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/⁠ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /⁠nemzetek.
4) Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /⁠Hatalmas, * és szent az ő /⁠neve.
5) És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/⁠ségre * azokon, kik őt /⁠félik.
6) Hatalmasságot cselekedett az ő /⁠karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /⁠által.
7) Letette a hatalmasokat a /⁠székről, * és fölmagasztalta az alázato/⁠sakat.
8) Az éhezőket betöltötte /⁠jókkal, * és a gazdagokat üresen /⁠küldte el.
9) Fölvette Izraelt az ő /⁠szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/⁠ságát,
10) Miképpen megmondotta vala atyá/⁠inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/⁠rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

P: Kelj fel, kérünk Urunk, hatalmaddal, és jöjj el; nagy pártfogásoddal légy segítségünkre, hogy kegyelmednek támogatása által megbocsátó irgalmad siettesse azt, amit bűneink visszatartanak. Aki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

Ó, szüzeknek Szüze, miképpen lehet ez? Nem volt ily csoda még sohasem, ezután se hasonló. Ó, Jeruzsálem lányai, miért csodálkoztok rajtam? Mert isteni miszétrium az, amit itt szemléltek!

Verzikulus

V) Üdvözlégy, Mária, malaszttal vagy teljes!
R) Az Úr van teveled!

P: Úristen, aki úgy akartad, hogy Igéd, a boldogságos Szűz Mária méhéből angyali üzenet által vegyen testet magára, add meg a hozzád esdeklőknek, hogy mi, akik őt igazán Isten szülőanyjának hisszük, az ő közbenjárásában nálad segítséget nyerjünk. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza