Vissza

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

128. zsoltár

1) Gyakran üldöztek engem ifjúságomtól /⁠fogva * vallja meg most /⁠Izráel:
8) És nem mondják az arra menők: Az Úr áldása legyen /⁠veletek, * áldást mondunk rátok az Úr ne /⁠vében!
7) Melyet arató nem szed /⁠markába, * sem kévekötő az /⁠ölébe.
6) Olyanok, mint a fű a /⁠háztetőn, * mely elszárad, mielőtt kigyom/⁠lálnák.
5) Szégyenüljenek meg, és térjenek hátra /⁠mindnyájan, * kik Siont /⁠gyűlölik!
4) Az Úr azonban /⁠igaz, * elvágta a bűnösök /⁠nyakát.
3) Szántók szántottak /⁠hátamon, * hosszú barázdákat /⁠vágtak.
2) gyakran üldöztek engem ifjúságomtól /⁠fogva * de semmit nem árthattak /⁠nekem.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

129. zsoltár

7) Mert az Úrnál az irgal/⁠masság, * és bőséges őnála a szaba/⁠dítás.
5) Reménykedik az én lelkem az ő igé/⁠jében, * az én lelkem az Úrra vára/⁠kozik.
4) De nálad kegyelem /⁠vagyon, * és a te törvényed miatt reménykedem benned, /⁠Uram.
3) Ha a gonoszságokat számon tartod, /⁠Uram, * Uram, ki áll meg akkor te-e/⁠lőtted?
2) Legyen a te füled /⁠figyelmes * az én könyörgésemnek /⁠szavára!
1) A mélységekből kiáltok hozzád, ó, /⁠Uram, * Uram, hallgasd meg az én /⁠szómat!
6) Miként virrasztó a hajnal /⁠jöttére, * várakozzék az Úrra /⁠Izráel!
8) És ő szabadítja meg /⁠Izráelt * mind az ő gonoszsága/⁠i ból.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

130. zsoltár

3) Hanem elnyugtattam és elcsöndesítettem /⁠lelkemet, * mint kisgyermek anyja ölében, békességes az én /⁠lelkem.
4) Bízzék Izráel az /⁠Úrban * mostantól fogva és /⁠örökké!
2) Nem jártam magas dolgokban, /⁠dolgokban, * sem csodákban, melyek felülmúlnak /⁠engem.
1) Uram, nem fuvalkodott fel az én /⁠szívem * és szemeim nem néztek kevélyen /⁠fölfelé.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

131. zsoltár

7) És most lépjünk be az ő hajlé/⁠kába, * boruljunk le lábainak zsámo/⁠lyáhot!
6) Íme, hallottuk, hogy ott van Efra/⁠tában, * és Jár mezein találtunk /⁠reá.
5) mígnem helyet találok az /⁠Úrnak, * hajlékot Jákob Iste/⁠nének!
8) Kelj föl, Uram, és indulj nyugalmad /⁠helyére, * te, és a te szentségednek /⁠Szekrénye!
9) Papjaid öltözzenek igaz/⁠ságba, * és ujjongjanak /⁠szentjeid!
10) Dávidért, a te /⁠szolgádért * ne fordulj el a te fölkented /⁠arcától!
11) Megesküdött az Úr Dávidnak, igaz eskü az, és nem tér el /⁠attól: * Ágyékod gyümölcsét királyi trónodra /⁠ültetem.
12) ha megőrzik fiaid szövetsé/⁠gemet, * és bizonyságaimat, melyekre tanítom /⁠őket,
13) az ő fiaik is mindö/⁠rökké * ülnek majd királyi /⁠trónodon.
14) Mert az Úr kiválasztotta /⁠Siont, * őt kívánta magának lakó/⁠helyül.
15) Ez az én nyugodalmam örökkön /⁠örökké, * itt lakozom, mert ezt válasz/⁠tottam.
16) Megáldván megáldom ele/⁠ségét, * szegényeit jóltartom /⁠kenyérrel.
17) Papjait kegyelembe öltöz/⁠tetem, * és ujjongva ujjonganak /⁠szentjei.
18) Innen emelem föl Dávidnak /⁠erejét, * és világosságot gyújtok az én fölken/⁠temnek.
19) Ellenségeit szégyenbe öltöz/⁠tetem, * őrajta pedig kivirágzik az én /⁠szentségem.
3) Nem megyek be sátoros /⁠házamba, * s nem lépek föl fekvő/⁠helyemre,
2) Hogy megesküdött az /⁠Úrnak, * fogadást tett Jákob Iste/⁠nének:
1) Emlékezzél meg, Uram, /⁠Dávidról, * és engedelmes fáradozá/⁠sáról,
4) nem engedek álmot szemeimnek, sem pilláimnak /⁠szunynyadást, * nem hajtom fejemet nyuga/⁠lomra,
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

132. zsoltár

4) Mert ott rendelt az Úr /⁠áldást, * életet mindö/⁠rökké.
3) Olyan az, mint a magasból jövő /⁠harmat, * mely lehull a Sion /⁠hegyére.
2) Olyan az, mint a főn a drága kenet, mely lecsordul a szakállra, Áron szakál/⁠lára, * mely lecsordul ruhája szegé/⁠lyére.
1) Íme, mily jó és mily gyönyörű/⁠séges, * ha együtt laknak a testvérek egyes/⁠ségben!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (Ezek 11)

<em>November:</em> Egybegyűjtelek titeket a nemzetek közül, és összeszedlek a földekről, melyekre eloszlottatok, és nektek adom Izrael földjét,  hogy népemmé legyetek és én Istenetek legyek, * úgymond az Úristen.

Kapitulum (Ef 6)

<em>Október:</em> Mindenben a hit pajzsát használjátok, mely által kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilait,  és vegyétek föl az üdvösség sisakját és a lélek kardját, * mely az Isten igéje.

Kapitulum (Kol 3)

<em>Szeptember:</em> Vetkőzzétek le a régi embert annak cselekedeteivel együtt, és öltözzetek amaz újba,  ki megújíttatik Annak ismerete és képmása szerint, * ki őt teremtette.

Kapitulum (Péld 2)

<em>Augusztus:</em> Fiam, ha bölcsességért könyörögsz, és szívedet az okosságra hajtod, ha úgy keresed azt, mint a pénzt, és felkutatod, mint a kincseket, akkor mgérted az Úr félelmét, és megtalálod az Isten tudományát,  mert a bölcsességet az Úr adja, * és az ő szájából jön az okosság és a tudomány.

Kapitulum (1Ján 3)

<em>Június-Július:</em> Szeretteim, ne csodáljátok, ha e világ gyűlöl titeket;  mi tudjuk, hogy a halálból átvitettünk az életre, * mert szeretjük felebarátainkat.

Kapitulum (2Tessz 3,5)

Az Úr vezérelje a ti szíveteket és testeteket  Isten szeretetében * és Krisztus béketűrésében.

Kapitulum (2Kor 13)

<em>Január:</em> Örüljetek, tökéletesek legyetek, egymást intsétek, egyetértsetek,  békességben éljetek, * és akkor veletek lesz a béke és szeretet Istene.

Kapitulum (Kol 1)

<em>Február:</em> Hálát adunk az Atya Istennek Jézus Krisztus által, ki a láthatatlan Istennek képmása, elsőszülött minden teremtmények előtt,  mert őáltala lett minden * a mennyben és a földön.

Himnusz

(Meghajolva:) Add meg minékünk, jó Atya /s Atyának mása, egy Fia /s Szentlélek Isten, vígaszunk, /örök időknek szent Ura!
3) Parancsod mindig szent legyen, /a rossz ne rontsa meg szívünk, /a jót tegyük meg boldogan, /s ne ártson soha a halál!
4) A lélek üszkös sebeit /tisztítsa malaszt harmata, /s könnyek lemosva bűnöket, /múljon a vétkes szenvedély!
5) A föld hogy hozzon magvakat, /virág díszítse ékesen, /s gyümölcsöt termő ágai /tápláljanak sok éhezőt:
6) Földet teremtő Istenünk, /világ alapját rendező, /ki szilaj víznek áramát /fékezvén földet adsz köré,

Verzikulus

V) Miként a tömjénfüst a te színed elé!
R) Szálljon fel, Uram, az én imádságom!

Magnificat

2) És örvendezik az én /⁠lelkem * az én üdvözítő Iste/⁠nemben.
10) Miképpen megmondotta vala atyá/⁠inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/⁠rökké.
9) Fölvette Izraelt az ő /⁠szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/⁠ságát,
8) Az éhezőket betöltötte /⁠jókkal, * és a gazdagokat üresen /⁠küldte el.
7) Letette a hatalmasokat a /⁠székről, * és fölmagasztalta az alázato/⁠sakat.
6) Hatalmasságot cselekedett az ő /⁠karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /⁠által.
5) És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/⁠ségre * azokon, kik őt /⁠félik.
4) Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /⁠Hatalmas, * és szent az ő /⁠neve.
3) Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/⁠ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /⁠nemzetek.
1) Magasztalja * az én lelkem az /⁠Urat.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

P: Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Tiéd a nappal, Urunk, és tiéd az éjszaka; engedd, hogy az igazság Napja szívünkben megmaradjon, és elűzze a hitvány gondolatok sötétségét.

P: Ámen! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Szálljon fel kegyességed elé, Urunk, a mi alkonyati imádságunk, és a te áldásod szálljon le reánk, hogy segítségeddel itt és mindörökké testi-lelki épségben lehessünk.

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza