Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
134. zsoltár (1-12)
1)
Dicsérjétek az Úr /nevét, * dicsérjétek, ti szolgák, az /Urat,
2)
Kik az Úr házában /álltok, * a mi Istenünk házának csarnoka/iban!
3)
Dicsérjétek az Urat, mert /jó az Úr, * zengjetek az ő nevének, mert édes/séges!
4)
Mert Jákobot magának választotta /az Úr, * örökrészévé tette /Izráelt.
5)
Mert én megismertem, hogy /nagy az Úr, * és a mi Istenünk minden istenek fölött /való.
6)
Mindent, amit akart, megcselekedett az Úr a mennyben és a /földön, * a tengerben és minden mélysé/gekben.
7)
Fölhozza a felhőket a föld széléről, ✝
és villámaival esőt /indít, * tárházaiból kibocsátja a /szeleket.
8)
Ő az, ki megölte Egyiptomnak elsőszülöt/teit * az emberen kezdve a /barmokig.
9)
és jeleket és csodákat bocsátott tereád, /Egyiptom, * a Fáraóra és minden szolgá/ira.
10)
Ő az, ki megvert sok nemzet/séget, * és megölte az erős kirá/lyokat,
11)
Sehont, az amorreusok királyát, ✝
és Ogot is, Básán /királyát, * és Kánaánnak minden király/ságát.
12)
és adá azok földjét örök/ségül, * örökségül Izráelnek, az ő /népének.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
134. zsoltár (13-21)
13)
Uram, a te neved örökké/való, * Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemze/dékre.
14)
Az Úr igazságot szolgáltat /népének, * és az ő szolgáinak megke/gyelmez.
15)
A hitetlen bálványa ezüst és /a rany, * emberi kezeknek alko/tása.
16)
Szájuk vagyon és nem /szólnak, * szemük vagyon és nem /látnak.
17)
fülük vagyon és nem hal/lanak, * és nincsen lehelet a /szájukban.
18)
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, * és mind, akik azokban /bíznak!
19)
Izráel háza, áldjátok az /Urat, * Áron háza, áldjátok az /Urat!
20)
Lévi háza, áldjátok az /Urat, * kik félitek az Urat, áldjátok az /Urat!
21)
Áldott legyen az Úr /Sionból, * az Úr, aki Jeruzsálemben /lakozik!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (1-9)
1)
Hálát adjatok az Úrnak, /mert jó, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
2)
Hálát adjatok az istenek Iste/nének, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
3)
Hálát adjatok az urak /Urának, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
4)
Mert csak ő cselekszik nagy cso/dákat, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
5)
Ki teremtette az egeket az ő bölcsessége /által, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
6)
Ki megerősítette a földet a vizek /felett, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
7)
Ki teremtette a nagy világí/tókat, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
8)
A napot, hogy nappal ural/kodjék, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
9)
A holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak /éjszaka, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (10-16)
10)
Ki megveré Egyiptomot elsőszülötte/iben, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
11)
És kihozá Izráelt őkö/zülük, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
12)
Hatalmas kézzel és kinyújtott /karral, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
13)
Ki a Vörös-tengert kétfelé válasz/totta, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
14)
És átvezette Izráelt annak /közepén, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
15)
És elveszté a Fáraót és minden haderejét a Vörös-/tengerbe, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
16)
Ki átvezette népét a /pusztán, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (17-27)
17)
Ki megverte a nagy kirá/lyokat, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
18)
És megölte az erős kirá/lyokat, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
19)
Sehont, az amorreusok /királyát, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
20)
És Ogot is, Básán /királyát, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
21)
És adá azok földjét örök/ségül, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
22)
Örökségül Izráelnek, az ő szolgá/jának, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
23)
Mert a mi megalázottságunkban megemlékezett /rólunk, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
24)
És megszabadított minket ellensége/inktől, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
25)
Ki eledelt ád minden /testnek, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
26)
Hálát adjatok az ég Iste/nének, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
27)
Hálát adjatok az urak /Urának, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (2Kor 13)
<em>Január:</em> Örüljetek, tökéletesek legyetek, egymást intsétek, egyetértsetek, ✝ békességben éljetek, * és akkor veletek lesz a béke és szeretet Istene.
Kapitulum (Kol 1)
<em>Február:</em> Hálát adunk az Atya Istennek Jézus Krisztus által, ki a láthatatlan Istennek képmása, elsőszülött minden teremtmények előtt, ✝ mert őáltala lett minden * a mennyben és a földön.
Kapitulum (1Ján 3)
<em>Június-Július:</em> Szeretteim, ne csodáljátok, ha e világ gyűlöl titeket; ✝ mi tudjuk, hogy a halálból átvitettünk az életre, * mert szeretjük felebarátainkat.
Kapitulum (Péld 2)
<em>Augusztus:</em> Fiam, ha bölcsességért könyörögsz, és szívedet az okosságra hajtod, ha úgy keresed azt, mint a pénzt, és felkutatod, mint a kincseket, akkor mgérted az Úr félelmét, és megtalálod az Isten tudományát, ✝ mert a bölcsességet az Úr adja, * és az ő szájából jön az okosság és a tudomány.
Kapitulum (Kol 3)
<em>Szeptember:</em> Vetkőzzétek le a régi embert annak cselekedeteivel együtt, és öltözzetek amaz újba, ✝ ki megújíttatik Annak ismerete és képmása szerint, * ki őt teremtette.
Kapitulum (Ef 6)
<em>Október:</em> Mindenben a hit pajzsát használjátok, mely által kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilait, ✝ és vegyétek föl az üdvösség sisakját és a lélek kardját, * mely az Isten igéje.
Kapitulum (Ezek 11)
<em>November:</em> Egybegyűjtelek titeket a nemzetek közül, és összeszedlek a földekről, melyekre eloszlottatok, és nektek adom Izrael földjét, ✝ hogy népemmé legyetek és én Istenetek legyek, * úgymond az Úristen.
Kapitulum (2Tessz 3,5)
Az Úr vezérelje a ti szíveteket és testeteket ✝ Isten szeretetében * és Krisztus béketűrésében.
Himnusz
2)
Ím, negyedszer, hogy jő a nap, /fent lángol már a napkorong, /és rendben járják útjukat /a hold s a fénylő csillagok;
3)
Hogy éjszaka és napvilág /határát törvény szabja meg, /s a hónapoknak indulást, /jelekkel adjon kezdetet.
4)
Űzd el szívbéli éjszakánk, /töröld le lelkünk mocskait, /oldozd a vétkek láncait, /vedd el malomkősúlyait!
(Meghajolva:)
Add meg minékünk, jó Atya /s Atyának mása, egy Fia /s Szentlélek Isten, vígaszunk, /örök időknek szent Ura!
Ámen!
Verzikulus
V) Szálljon fel, Uram, az én imádságom!
R) Miként a tömjénfüst a te színed elé!
Magnificat
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Hálát neked, Urunk, mindenható Isten, ki minket ezen esteli órára elvezettél, és esdekelve kérünk, hogy kezeinknek fölemelése legyen előtted elfogadásra méltó áldozat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
P: Hálát adunk neked, Urunk, mert nappal megőriztél, hálánkat lerójuk azért, hogy éjjel megőrizel; a reggeli órákban sértetlenül állíts magad elé újra, hogy minden időben téged dicsérhessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!