Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
109. zsoltár
1)
Mondá az Úr az én /Uramnak: * Ülj az én job/bomra,
2)
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem * a te lába/idnak!
3)
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, * uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4)
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, * magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5)
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: * Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6)
Az Úr áll a te jobbod /felől, * haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7)
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti * összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8)
Útja közben a patakból /iszik, * azért emeli magasra büszkén a /fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1)
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből * az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2)
Nagyok az Úrnak /művei, * ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3)
Fönség és ékesség az ő /művében, * és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, * eledelt adott az őt fé/lőknek.
5)
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, * cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6)
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, * az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7)
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, * hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8)
Váltságot küldött az ő /népének, * megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9)
Szent és rettenetes az ő /neve, * a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10)
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, * az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1)
Boldog ember az, ki az Urat /féli, * az ő parancsolatait igen /kedveli.
2)
Hatalmas lészen magva a /földön, * az igazak nemzetsége megál/datik.
3)
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, * és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, * ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5)
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, * meg nem inog az mindö/rökké.
6)
Örök emlékezetben lészen az /igaz, * nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7)
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, * azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8)
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, * fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9)
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, * a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1)
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, * dicsérjétek az Úr /nevét!
2)
Legyen áldott az Úr /neve * mostantól fogva és mindö/rökké!
3)
Napkelettől fogva napnyu/gatig * dicsértessék az Úrnak /neve!
4)
Fölséges az Úr minden népek /fölött, * és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5)
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, * és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6)
Az elnyomottat fölemeli a /földről, * és kiragadja a sárból a /szegényt,
7)
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, * az ő népének fejedelmei /között,
8)
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, * mint fiakon örvendező /anyának.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár (1-15)
1)
Izráel kijővén Egyip/tomból * Jákob háza a barbár nép /közül,
2)
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, * Izráel az ő biro/dalma.
3)
Látta a tenger és /elfutott, * a Jordán vize vissza /fordult.
4)
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, * és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5)
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, * és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6)
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, * és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7)
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, * Jákob Istenének orcája /előtt!
8)
Ki a kősziklát állótóvá /tette, * s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9)
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10)
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11)
A mi Istenünk a mennyben /lakik, * mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12)
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, * emberi kezek alko/tása.
13)
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, * szemük vagyon, és nem /látnak.
14)
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, * orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15)
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, * nem kiáltanak az ő /torkukkal.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Ef 1,3)
<em>Január:</em> Áldott legyen az Isten, ✝ Urunk, Jézus Krisztus Atyja, * aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldásaal megáldott minket.
Kapitulum (2Kor 1,3–4)
<em>Február:</em> Áldott legyen az Isten, Urunk, Jézus Krisztus Atyja, ✝ az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, * aki megvigasztal minket minden szorongatásunkban.
Kapitulum (Róm 8,13–14)
<em>Június-Július:</em> Ha a test szerint éltek, meghaltok, de ha lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. ✝ Mert akiket Isten Lelke vezérel, * azok Isten fiai.
Kapitulum (Péld 4,5–6)
<em>Augusztus:</em> Szerezz bölcsességet, szerezz okosságot, meg ne feledkezzél erről, és ne térj el szájam igéitől. ✝ Ne hagyd el azt, és megtart téged, * szered azt, és megőriz téged.
Kapitulum (Ef 4,23–24)
<em>Szeptember:</em> Újuljatok meg lelkileg bennsőtökben, és öltsétek magatokra az új embert, ✝ aki az Isten képére teremtetett * igaznak és szentnek.
Kapitulum (Ez 20,44)
<em>Október:</em> Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor majd jót teszek veletek a saját nevemért, ✝ és nem a ti gonosz utaitok szerint, sem pedig nagy istentelenségeitek szerint, Izrael háza, * úgymond az Úristen.
Kapitulum (Ez 28,25–26)
<em>November:</em> Amikor majd egybegyűjtöm Izrael házát a népek közül, melyek közé szétszórtam őket, nyilvánvalóvá lesz rajuk szentségem a nemzetek előtt, ✝ és majd a saját országukban laknak, melyet szolgámnak, Jákobnak adtam, * és megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük.
Kapitulum (2Tessz 3,5)
Az Úr vezérelje a ti szíveteket és testeteket ✝ Isten szeretetében * és Krisztus béketűrésében.
Responzórium
Himnusz
2)
Hogy oldott tagjainkat így /munkára eddze a szünet, /fáradt velőnket és borús /aggályainkat oldja fel:
3)
Hálát a végzett nap miatt, /s imát mondunk az éj elé, /mit fogadtunk, ha megsegítsz, /most teljesíti himnuszunk.
4)
Te légy, kit szívünk mélye áld, /és hangunk zengve harsonáz, /kit szomjaz minden tiszta vágy, /s imád a józan értelem.
5)
Hogyha az éjszakák köde /homályba csukja a napot, /a hit ne tudjon ily homályt, /hit világítsa át az éjt!
6)
Aludni lelkünket ne hagyd, /aludjanak ki vétkeink, /s a hit hűsítse győztesen /az éjnek forró álmait.
7)
Levetve síkos gondokat, /rólad álmodjon mély szívünk, /s föl ne riasszon irigyen /Sátán csele: a rémület.
(Meghajolva:)
Kérjük a Fiút és Atyát, /s a kettejüktől Származót: /örök, hatalmas Három-Egy, /vedd szárnyad alá, aki kér.
Ámen!
Himnusz
2)
Ki egy nappá avattad azt, /mi reggelt s estet összeköt: /sötét káosz csúszik reánk, /halljad sírásunk és imánk!
3)
Ne kelljen bűnök terhivel /az életet így hagyni el, /hiú gondolattal teli, /s vétek-bilinccsel küzdeni!
4)
Lelkünk egeket ostoroz, /jutalmul élet-kincset ossz, /kerüljük, ami kárt kozo, /tisztuljon minden, ami rossz!
(Meghajolva:)
Ezt teljesítse az Atya, /s vele egylényű Egy Fia, /aki Veled uralkodik, /ó, Lélek minden századig.
Ámen!
Verzikulus
V) Szálljon fel, Uram, az én imádságom!
R) Miként a tömjénfüst a te színed elé!
Magnificat
Magnificat
Magnificat
Magnificat
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
P: Add meg, kérünk, mindenható Isten, hogy mindenkor a lényegesnek keresésére fordítva elménket; ami neked tetszésedre van, szóval és tettel véghezvigyük! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Befejezés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!