Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
Antifóna | Latin incipit · 8c
134. zsoltár (1-12)
1
Dicsérjétek az Úr /nevét, *
dicsérjétek, ti szolgák, az /Urat,
2
Kik az Úr házában /álltok, *
a mi Istenünk házának csarnoka/iban!
3
Dicsérjétek az Urat, mert /jó az Úr, *
zengjetek az ő nevének, mert édes/séges!
4
Mert Jákobot magának választotta /az Úr, *
örökrészévé tette /Izráelt.
5
Mert én megismertem, hogy /nagy az Úr, *
és a mi Istenünk minden istenek fölött /való.
6
Mindent, amit akart, megcselekedett az Úr a mennyben és a /földön, *
a tengerben és minden mélysé/gekben.
7
Fölhozza a felhőket a föld széléről, ✝
és villámaival esőt /indít, *
tárházaiból kibocsátja a /szeleket.
8
Ő az, ki megölte Egyiptomnak elsőszülöt/teit *
az emberen kezdve a /barmokig.
9
és jeleket és csodákat bocsátott tereád, /Egyiptom, *
a Fáraóra és minden szolgá/ira.
10
Ő az, ki megvert sok nemzet/séget, *
és megölte az erős kirá/lyokat,
11
Sehont, az amorreusok királyát, ✝
és Ogot is, Básán /királyát, *
és Kánaánnak minden király/ságát.
12
és adá azok földjét örök/ségül, *
örökségül Izráelnek, az ő /népének.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
134. zsoltár (13-21)
13
Uram, a te neved örökké/való, *
Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemze/dékre.
14
Az Úr igazságot szolgáltat /népének, *
és az ő szolgáinak megke/gyelmez.
15
A hitetlen bálványa ezüst és /a rany, *
emberi kezeknek alko/tása.
16
Szájuk vagyon és nem /szólnak, *
szemük vagyon és nem /látnak.
17
fülük vagyon és nem hal/lanak, *
és nincsen lehelet a /szájukban.
18
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, *
és mind, akik azokban /bíznak!
19
Izráel háza, áldjátok az /Urat, *
Áron háza, áldjátok az /Urat!
20
Lévi háza, áldjátok az /Urat, *
kik félitek az Urat, áldjátok az /Urat!
21
Áldott legyen az Úr /Sionból, *
az Úr, aki Jeruzsálemben /lakozik!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
135. zsoltár (1-9)
1
Hálát adjatok az Úrnak, /mert jó, *
mert az ő irgalmassága örökké/való!
2
Hálát adjatok az istenek Iste/nének, *
mert az ő irgalmassága örökké/való!
3
Hálát adjatok az urak /Urának, *
mert az ő irgalmassága örökké/való!
4
Mert csak ő cselekszik nagy cso/dákat, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
5
Ki teremtette az egeket az ő bölcsessége /által, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
6
Ki megerősítette a földet a vizek /felett, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
7
Ki teremtette a nagy világí/tókat, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
8
A napot, hogy nappal ural/kodjék, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
9
A holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak /éjszaka, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
135. zsoltár (10-16)
10
Ki megveré Egyiptomot elsőszülötte/iben, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
11
És kihozá Izráelt őkö/zülük, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
12
Hatalmas kézzel és kinyújtott /karral, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
13
Ki a Vörös-tengert kétfelé válasz/totta, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
14
És átvezette Izráelt annak /közepén, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
15
És elveszté a Fáraót és minden haderejét a Vörös-/tengerbe, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
16
Ki átvezette népét a /pusztán, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Antifóna | Latin incipit · 8c
135. zsoltár (17-27)
17
Ki megverte a nagy kirá/lyokat, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
18
És megölte az erős kirá/lyokat, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
19
Sehont, az amorreusok /királyát, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
20
És Ogot is, Básán /királyát, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
21
És adá azok földjét örök/ségül, *
mert az ő irgalmassága örökké/való,
22
Örökségül Izráelnek, az ő szolgá/jának, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
23
Mert a mi megalázottságunkban megemlékezett /rólunk, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
24
És megszabadított minket ellensége/inktől, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
25
Ki eledelt ád minden /testnek, *
mert az ő irgalmassága örökké/való.
26
Hálát adjatok az ég Iste/nének, *
mert az ő irgalmassága örökké/való!
27
Hálát adjatok az urak /Urának, *
mert az ő irgalmassága örökké/való!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum | 1Ján 5
Szeretteim: Minden, ami Istentől született, meggyőzi a világot, ✝ és ez a győzelem, mely meggyőzi a világot, * a mi hitünk.
Kapitulum | 1Ján 5
Ki az, aki meggyőzi a világot, mint aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Ez az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus, ✝ nem csupán víz által, * hanem víz és vér által.
Kapitulum | 1Ján 5
Ha az emberek bizonyságát elfogadjuk, az Isten bizonysága nagyobb. És ez az Istennek bizonysága, amely nagyobb, hogy ő bizonyságot tett az ő Fiáról. ✝ Aki hisz Isten Fiában, * az önmagában bírja Isten bizonyságát.
Responzórium
Himnusz | Latin incipit
2
Kereszt oltárán lett nekünk
szentséges teste ételünk,
s pirosló vére italunk,
velük Istenhez tartozunk.
3
Ő megvált húsvét-éjjelen,
ha gyilkos Angyal megjelen,
s Fáraó ellen védelem,
kinek hatalma féktelen.
4
Krisztus lett húsvét-ünnepünk,
benne a Bárány van velünk,
legtisztább kenyérszín alatt
teste érettünk áldozat.
5
Ó, igaz, méltó áldozat,
ki megtörted a poklokat,
kiváltva fogoly népeket,
s jutalmul osztva életet.
6
Krisztus feltámadt fényesen,
bitóról szállt le győztesen,
tirannust lánra köttetett,
s megszerezte a mennyeket.
7
Kérünk, teremtő Istenünk,
vígadva Húsvét ünnepén,
ne ártson nékünk a halál,
védd meg örökre népedet!
Urunk, tenéked glória,
aki legyőzted a halált,
az Atyát és Szentlelket is
dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V. Maradj velünk, Urunk, alleluja!
R. Mert már esteledik, alleluja!
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
Antifóna a Magnifcathoz | Latin incipit · 8c
1
Magasztalja *
az én lelkem az /Urat.
2
És örvendezik az én /lelkem *
az én üdvözítő Iste/nemben.
3
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, *
és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, *
és szent az ő /neve.
5
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre *
azokon, kik őt /félik.
6
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, *
szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7
Letette a hatalmasokat a /székről, *
és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8
Az éhezőket betöltötte /jókkal, *
és a gazdagokat üresen /küldte el.
9
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, *
hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, *
Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
Add meg, kérünk, mindenható Isten, hogy mi, akik húsvét misztériumát megünnepeltük, azt a te bőkezűséged jóvoltából erkölcseinkkel és életmódunkkal megtartsuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
Befejezés
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!