Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
134. zsoltár (1-12)
1)
Dicsérjétek az Úr /nevét, * dicsérjétek, ti szolgák, az /Urat,
2)
Kik az Úr házában /álltok, * a mi Istenünk házának csarnoka/iban!
3)
Dicsérjétek az Urat, mert /jó az Úr, * zengjetek az ő nevének, mert édes/séges!
4)
Mert Jákobot magának választotta /az Úr, * örökrészévé tette /Izráelt.
5)
Mert én megismertem, hogy /nagy az Úr, * és a mi Istenünk minden istenek fölött /való.
6)
Mindent, amit akart, megcselekedett az Úr a mennyben és a /földön, * a tengerben és minden mélysé/gekben.
7)
Fölhozza a felhőket a föld széléről, ✝
és villámaival esőt /indít, * tárházaiból kibocsátja a /szeleket.
8)
Ő az, ki megölte Egyiptomnak elsőszülöt/teit * az emberen kezdve a /barmokig.
9)
és jeleket és csodákat bocsátott tereád, /Egyiptom, * a Fáraóra és minden szolgá/ira.
10)
Ő az, ki megvert sok nemzet/séget, * és megölte az erős kirá/lyokat,
11)
Sehont, az amorreusok királyát, ✝
és Ogot is, Básán /királyát, * és Kánaánnak minden király/ságát.
12)
és adá azok földjét örök/ségül, * örökségül Izráelnek, az ő /népének.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
134. zsoltár (13-21)
13)
Uram, a te neved örökké/való, * Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemze/dékre.
14)
Az Úr igazságot szolgáltat /népének, * és az ő szolgáinak megke/gyelmez.
15)
A hitetlen bálványa ezüst és /a rany, * emberi kezeknek alko/tása.
16)
Szájuk vagyon és nem /szólnak, * szemük vagyon és nem /látnak.
17)
fülük vagyon és nem hal/lanak, * és nincsen lehelet a /szájukban.
18)
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, * és mind, akik azokban /bíznak!
19)
Izráel háza, áldjátok az /Urat, * Áron háza, áldjátok az /Urat!
20)
Lévi háza, áldjátok az /Urat, * kik félitek az Urat, áldjátok az /Urat!
21)
Áldott legyen az Úr /Sionból, * az Úr, aki Jeruzsálemben /lakozik!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (1-9)
1)
Hálát adjatok az Úrnak, /mert jó, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
2)
Hálát adjatok az istenek Iste/nének, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
3)
Hálát adjatok az urak /Urának, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
4)
Mert csak ő cselekszik nagy cso/dákat, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
5)
Ki teremtette az egeket az ő bölcsessége /által, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
6)
Ki megerősítette a földet a vizek /felett, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
7)
Ki teremtette a nagy világí/tókat, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
8)
A napot, hogy nappal ural/kodjék, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
9)
A holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak /éjszaka, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (10-16)
10)
Ki megveré Egyiptomot elsőszülötte/iben, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
11)
És kihozá Izráelt őkö/zülük, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
12)
Hatalmas kézzel és kinyújtott /karral, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
13)
Ki a Vörös-tengert kétfelé válasz/totta, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
14)
És átvezette Izráelt annak /közepén, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
15)
És elveszté a Fáraót és minden haderejét a Vörös-/tengerbe, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
16)
Ki átvezette népét a /pusztán, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
135. zsoltár (17-27)
17)
Ki megverte a nagy kirá/lyokat, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
18)
És megölte az erős kirá/lyokat, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
19)
Sehont, az amorreusok /királyát, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
20)
És Ogot is, Básán /királyát, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
21)
És adá azok földjét örök/ségül, * mert az ő irgalmassága örökké/való,
22)
Örökségül Izráelnek, az ő szolgá/jának, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
23)
Mert a mi megalázottságunkban megemlékezett /rólunk, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
24)
És megszabadított minket ellensége/inktől, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
25)
Ki eledelt ád minden /testnek, * mert az ő irgalmassága örökké/való.
26)
Hálát adjatok az ég Iste/nének, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
27)
Hálát adjatok az urak /Urának, * mert az ő irgalmassága örökké/való!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (1Pét 2)
Szeretteim: Krisztus szenvedett értünk, példát hagyván nektek, ✝ hogy az ő nyomdokait kövessük. * Aki bűnt nem tett, sem álnokság nem találtatott az ő szájában.
Kapitulum (1Pét 2)
Krisztus, amikor szidalmazták, nem szidalmazott, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát az őt igazságtalanul elítélőnek. ✝ Ki a mi bűneinket maga elviselte testében a fán, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk, * és az ő sebei által meggyógyultatok.
Kapitulum (1Pét 2)
Olyanok voltatok, ✝ mint a tévelygő juhok, * de most megtértetek a ti lelketek pásztorához és püspökéhez.
Responzórium
Himnusz
2)
Kereszt oltárán lett nekünk /szentséges teste ételünk, /s pirosló vére italunk, /velük Istenhez tartozunk.
3)
Ő megvált húsvét-éjjelen, /ha gyilkos Angyal megjelen, /s Fáraó ellen védelem, /kinek hatalma féktelen.
4)
Krisztus lett húsvét-ünnepünk, /benne a Bárány van velünk, /legtisztább kenyérszín alatt /teste érettünk áldozat.
5)
Ó, igaz, méltó áldozat, /ki megtörted a poklokat, /kiváltva fogoly népeket, /s jutalmul osztva életet.
6)
Krisztus feltámadt fényesen, /bitóról szállt le győztesen, /tirannust lánra köttetett, /s megszerezte a mennyeket.
7)
Kérünk, teremtő Istenünk, /vígadva Húsvét ünnepén, /ne ártson nékünk a halál, /védd meg örökre népedet!
(Meghajolva:)
Urunk, tenéked glória, /aki legyőzted a halált, /az Atyát és Szentlelket is /dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V) Maradj velünk, Urunk, alleluja!
R) Mert már esteledik, alleluja!
Magnificat
Magnificat
Magnificat
Magnificat
Magnificat
Magnificat
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Könyörgés
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk!
P: Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted, híveidnek örökké tartó vigasságot engedj, hogy kiket az örök kárhozat veszélyétől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen!
Befejezés
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!