Bevezetés
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.
Békesség veletek, alleluja, én vagyok, ne féljetek, alleluja!
Alleluja, alleluja, alleluja!
Alleluja, alleluja, alleluja!
113. zsoltár (9-16)
9)
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10)
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11)
A mi Istenünk a mennyben /lakik, * mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12)
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, * emberi kezek alko/tása.
13)
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, * szemük vagyon, és nem /látnak.
14)
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, * orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15)
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, * nem kiáltanak az ő /torkukkal.
16)
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat /csinálják, * és mind, akik azokban /bíznak!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár (17-27)
17)
Izráel háza az Úrban /bízott, * ő segítőjük és oltalma/zójuk.
18)
Áron háza az Úrban /bízott, * ő segítőjük és oltalma/zójuk.
19)
Kik félik az Urat, az Úrban /bíztak, * ő segítőjük és oltalma/zójuk.
20)
Megemlékezett az Úr /rólunk, * és megáldott /minket.
21)
Megáldotta Izrael /házát, * megáldotta Áron /házát.
22)
Megáldotta mind, akik félik az /Urat, * a kicsinyeket és a /nagyokat.
23)
Gyarapítson meg az Úr /titeket, * titeket és gyermekei/teket!
24)
Áldottak vagytok ti az /Úrtól, * ki a mennyet és a földet terem/tette.
25)
Az egek ege az /Úré, * a földet pedig az embernek /adta.
26)
Nem a halottak dicsérnek téged /Uram, * sem azok, kik a halálba /szállnak,
27)
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az /Urat * mostantól fogva és mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
114. zsoltár
1)
Szeretem én az /Urat, * mert meghallgatja az én imádságom /szavát.
2)
Mert hozzám hajtotta /fülét * ama napon, midőn segítségül /hívtam.
3)
Körülvettek engem a halál /kínjai, * s a túlvilág veszedelmei reám /találtak.
4)
A keserűség és a fájdalom megragadtak engem, ✝
akkor kiáltottam az /Úrhoz: * Ó, Uram, mentsd meg az én /lelkemet!
5)
Irgalmas az Úr és /igaz, * könyörületes a mi /Istenünk.
6)
A kicsinyeknek őrizője /az Úr, * megaláztak, és ő megszabadított /engem.
7)
Nyugodjál meg, én /lelkem, * mert az Úr gondodat /viseli!
8)
Mert megmentette lelkemet a /haláltól, * szemeimet a könnyhullatástól, lábaimat az elbu/kástól.
9)
És így az Úrnak színe előtt /járhatok * az élőknek orszá/gában.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
115. zsoltár
1)
Hittem, és ki is /mondottam * még megalázottságomnak ide/jén is!
2)
Mikor így szóltam fölindulá/somban: * Hazug minden /ember.
3)
Mit adjak az /Úrnak * mindazokért, amiket nékem /adott?
4)
Az üdvösség kelyhét /veszem, * és az Úr nevét /hívom.
5)
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak * az ő egész népe /e lőtt.
6)
Drága dolog az Úr sze/mében * az ő szentjeinek /halála.
7)
Ó, Uram, mert én a te /szolgád, * a te szolgád vagyok és szolgálód /fia.
8)
Elszakítottad az én kötelékemet, ✝
neked áldozom a dicséret áldo/zatát, * és az Úr nevét /hívom.
9)
Fogadalmaimat megadom az /Úrnak * az ő egész népének színe /előtt.
10)
Az Úr házának csarnoka/iban, * tebenned, ó, Jeru/zsálem.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
116. zsoltár
1)
Dicsérjétek az Urat, minden /nemzetek, * dicsérjétek őt, minden /népek!
2)
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmas/sága, * és az Úr igazvolta örökké /megmarad.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Jak 1)
Szeretteim: Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről való, ✝ alászállva a világosság Atyjától, * akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
Kapitulum (Jak 1)
Isten szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének. ✝ Tudjátok, szeretett testvéreim, legyen minden ember gyors a hallásra, de késedelmes a szólásra és késedelmes a haragra. * Mert a férfiú haragja nem cselekszi Isten igazságát.
Kapitulum (Jak 1)
Elvetvén minden tisztátalanságot, ✝ fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, * mely meg tudja menteni lelketeket.
Responzórium
Föltámadt az Úr a sírból, * alleluja, alleluja. FÖLTÁMADT... V! * Ki értünk a keresztfán függött. Dicsőség az Atyának + és a Fiúnak * és a Szentléleknek. ALLELUJA... FÖLTÁMADT...
Himnusz
1)
A bárány adta vacsorát /költsük el, öltve új ruhát, /s átkelve Vörös-tengeren /Úr Krisztust zengjük ékesen!
2)
Kereszt oltárán lett nekünk /szentséges teste ételünk, /s pirosló vére italunk, /velük Istenhez tartozunk.
3)
Ő megvált húsvét-éjjelen, /ha gyilkos Angyal megjelen, /s Fáraó ellen védelem, /kinek hatalma féktelen.
4)
Krisztus lett húsvét-ünnepünk, /benne a Bárány van velünk, /legtisztább kenyérszín alatt /teste érettünk áldozat.
5)
Ó, igaz, méltó áldozat, /ki megtörted a poklokat, /kiváltva fogoly népeket, /s jutalmul osztva életet.
6)
Krisztus feltámadt fényesen, /bitóról szállt le győztesen, /tirannust lánra köttetett, /s megszerezte a mennyeket.
7)
Kérünk, teremtő Istenünk, /vígadva Húsvét ünnepén, /ne ártson nékünk a halál, /védd meg örökre népedet!
(Meghajolva:)
Urunk, tenéked glória, /aki legyőzted a halált, /az Atyát és Szentlelket is /dicsérjük minden századon!
Ámen!
Verzikulus
V) Maradj velünk, Urunk, alleluja!
R) Mert már esteledik, alleluja!
Magnificat
Elmegyek ahhoz, aki küldött, de mivel ezt mondottam, szomorúság tölti be szíveteket, alleluja.
Magnificat
Az igazságot mondom nektek: jobb nektek, hogy éne elmegyek, mert ha el nem megyek, a Vígasztaló nem jön el, alleluja.
Magnificat
Midőn eljön az Igazság Lelke, megtanít titeket minden igazságra, és ami eljövendő, hírül adja nektek, alleluja.
Magnificat
Ő majd megdicsőít engem, mert az enyémből vesz, és hírül adja nektek, alleluja, alleluja.
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Isten, ki híveid értelmét egy szándékra hozod, add meg népednek, hogy szeresse azt, amit már most megadsz, és vágyja azt, amit ígérsz, hogy a világ sokfélesége között szívünk csak ahhoz ragaszkodjék, ahol az igazi örömök vannak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!