Bevezetés
A gonoszoknak lelke dühöngött ellenem, mily nagyon megnehezült miattuk az én szívem.
109. zsoltár
1)
Mondá az Úr az én /Uramnak: * Ülj az én job/bomra,
2)
Míg ellenségedet zsámollyá /teszem * a te lába/idnak!
3)
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból, * uralkodjál a te ellenségeid köze/pette!
4)
Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében, * magamból szültelek téged a hajnali csillag /előtt.
5)
Megesküdött az Úr, és meg nem /bánja: * Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint.
6)
Az Úr áll a te jobbod /felől, * haragja napján eltapossa a kirá/lyokat.
7)
Ítéletet tesz a nemzetek között, ✝
a holttesteket halomba /gyűjti * összezúzza fejüket a széles /harcmezőn.
8)
Útja közben a patakból /iszik, * azért emeli magasra büszkén a /fejét.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
110. zsoltár
1)
Hálát adok néked, Uram, teljes /szívemből * az igazak tanácsában és gyülekeze/tében.
2)
Nagyok az Úrnak /művei, * ismerjék meg őket mind, akik /szeretik!
3)
Fönség és ékesség az ő /művében, * és igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő /Isten, * eledelt adott az őt fé/lőknek.
5)
Megemlékezik az ő szövetségéről /örökké, * cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő /népének,
6)
Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét, * az ő kezének műve igazmondás és igaz /ítélet.
7)
Erősek mind az ő végzései, ✝
szilárdan állnak minden /időkre, * hűségben és igazságban hajtja végre /őket.
8)
Váltságot küldött az ő /népének, * megparancsolta örökké az ő szövet/ségét.
9)
Szent és rettenetes az ő /neve, * a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme.
10)
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek, * az ő dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
111. zsoltár
1)
Boldog ember az, ki az Urat /féli, * az ő parancsolatait igen /kedveli.
2)
Hatalmas lészen magva a /földön, * az igazak nemzetsége megál/datik.
3)
Dicsőség és gazdagság az ő /házában, * és az ő igazsága megmarad örökkön /örökké.
4)
Az igazaknak a sötétségben világosság /támad, * ő az irgalmas, könyörülő és /igaz.
5)
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, ✝
az ő dolgait igazul /rendezi, * meg nem inog az mindö/rökké.
6)
Örök emlékezetben lészen az /igaz, * nem fél a gonoszhír-hal/lástól.
7)
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, ✝
bátor az ő /szíve, * azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek /bukását.
8)
Osztogat, adakozik a szegényeknek, ✝
az ő igazsága megmarad örökkön /örökké, * fölemeltetik a feje dicső/séggel.
9)
A bűnös látja ezt, és harag fogja el, ✝
fogait csikorgatja, és irigységben emészti /magát, * a gonoszok kívánsága semmivé /leszen.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
112. zsoltár
1)
Dicsérjétek, ti szolgái, az /Urat, * dicsérjétek az Úr /nevét!
2)
Legyen áldott az Úr /neve * mostantól fogva és mindö/rökké!
3)
Napkelettől fogva napnyu/gatig * dicsértessék az Úrnak /neve!
4)
Fölséges az Úr minden népek /fölött, * és fölötte áll az egeknek az ő dicső/sége.
5)
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban /lakozik, * és az alázatosakat látja meg a mennyben és a /földön?
6)
Az elnyomottat fölemeli a /földről, * és kiragadja a sárból a /szegényt,
7)
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek /között, * az ő népének fejedelmei /között,
8)
Ki a magtalannak lakást ad a /házban, * mint fiakon örvendező /anyának.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
113. zsoltár (1-15)
1)
Izráel kijővén Egyip/tomból * Jákob háza a barbár nép /közül,
2)
Lőn Júdea az Úrnak /szentélye, * Izráel az ő biro/dalma.
3)
Látta a tenger és /elfutott, * a Jordán vize vissza /fordult.
4)
A hegyek ugráltak, mint a /kosok, * és a halmok, mint a juhok bárá/nyai.
5)
Mi lelt téged, tenger hogy /elfutsz, * és te, Jordán, hogy vissza/fordulsz?
6)
Hegyek, ugráltok, mint a /kosok, * és halmok, mint a juhok bárá/nyai.
7)
Rendülj meg, föld, az Úr színe /előtt, * Jákob Istenének orcája /előtt!
8)
Ki a kősziklát állótóvá /tette, * s a kőszálat vizek forrásaivá változ/tatta.
9)
Nem nékünk, Uram, /nem nékünk, * hanem a te nevednek adj dicső/séget,
10)
A te irgalmasságodért és igaz mondá/sodért, * hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő /istenük?
11)
A mi Istenünk a mennyben /lakik, * mindent, amit akart, megcsele/kedett.
12)
A hitetlen bálványa ezüst és/arany, * emberi kezek alko/tása.
13)
Szájuk vagyon, és nem /szólnak, * szemük vagyon, és nem /látnak.
14)
Fülük vagyon, és nem hal/lanak, * orruk vagyon, és nem sza/golnak.
15)
Kezük vagyon, és nem tapintanak, ✝
lábuk vagyon, és nem /járnak, * nem kiáltanak az ő /torkukkal.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
Kapitulum (Iz 50)
Testemet a verőknek adtam, s orcámat a szaggatóknak, nem fordítottam el orcámat a szidalmazóktól és a reám köpdösőktől, ✝ az Úr az én segítőm, * és tudom, hogy meg nem szégyenülök.
Kapitulum (Róm 5)
Ajánlja pedig az Isten nekünk az ő szeretetét, mert amikor még bűnösök voltunk, Krisztus akkor halt meg értünk, ✝ mennyivel inkább most, hogy megigazultunk az ő vérében, * megszabadulunk a haragtól őáltala.
Responzórium
Mikor bement az Úr ✝ a szent városba, * a zsidó gyermekek a feltámadást hirdették. MIKOR BEMENT... V! Pálmafáknak ágait tartván + így kiáltottak: * Hozsanna a magasságban! A ZSIDÓ GYERMEKEK... Mikor hallották, + hogy Jézus Jeruzsálembe érkezik, * kimentek elébe. A ZSIDÓ GYERMEKEK... MIKOR BEMENT...
Himnusz
1)
Király zászlói lengenek, /villog titkával a Kereszt, /rá testben fölfeszíttetett, /ki minden testet alkotott.
2)
Szögekkel verve tagjai, /kinyújtva lába és keze, /itt függ a véres áldozat, /ki a megváltás ára volt.
3)
A lándzsa szörnyű vashegye, /itten sebezte oldalát, /vérrel és vízzel áradott, /lemosva bűneink sarát.
4)
Betellett Dávid jóslata, /amelyet egykor énekelt, /hirdetvén minden nép között: /"Fáján országol Istenünk!"
5)
Ó fényességes, drága Fa, /Király vérével bíboros, /te méltó törzsről származol, /hogy érintsd szent-szent tagjait.
6)
Te áldott, kinek ága közt /váltságunk díja lebegett, /te lettél teste mérlege, /s a poklot megrabolta fád.
7)
Szent kérged ont jó illatot, /ízed a nektárt győzi le, /ezer gyümölccsel boldogan /tapsolnak győztes karjaid!
8)
Üdvözlégy oltár, szent Kereszt, /melyen Ő dicsőn szenvedett, /rajtad az Élet halt halált, /s holtával szerezett életet.
9)
_(Meghajolunk a Szent Kereszt felé vagy letérdelünk:)_ /Ó szent Kereszt, te egy remény, /a szenvedés szent idején /növeld a jókban javaid, /s töröld a bűnös vétkeit!
(Meghajolva:)
Háromságos nagy Istenünk, /dicsérnek téged mindenek, /kiket megvált a szent Kereszt, /vezérelj minket szüntelen.
Ámen!
Verzikulus
V) Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől!
R) Az álnok embertől szabadíts meg engem!
Magnificat
Írva vagyon: megverem a Pásztort, s elszélednek a juhok. Miután azonban föltámadok, előttetek megyek Galíleába, ott majd megláttok engem, mondja az Úr.
1)
Magasztalja * az én lelkem az /Urat.
2)
És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítő Iste/nemben.
3)
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatos/ságát, * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek.
4)
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas, * és szent az ő /neve.
5)
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzet/ségre * azokon, kik őt /félik.
6)
Hatalmasságot cselekedett az ő /karjával, * szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága /által.
7)
Letette a hatalmasokat a /székről, * és fölmagasztalta az alázato/sakat.
8)
Az éhezőket betöltötte /jókkal, * és a gazdagokat üresen /küldte el.
9)
Fölvette Izraelt az ő /szolgáját, * hogy ne felejtse irgalmas/ságát,
10)
Miképpen megmondotta vala atyá/inknak, * Ábrahámnak és az ő maradékának mindö/rökké.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor * és mindörökkön örökké! /Ámen.
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Mindenható, örökkévaló Isten, aki megtetted, hogy Megváltónk testet öltsön magára és a kereszthalált vállalja, azért, hogy alázatosságának utánzására az emberi nemnek példát adjon: engedd kegyes jósággal, hogy türelmes szenvedésének tanulságait magunkban megőrízzük, és megérdemeljük, hogy föltámadásában is részesek legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!
V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!