Vissza

Bevezetés

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

Antifóna | Latin incipit · 8c

122. zsoltár

1 Hozzád emelem az én szeme/⁠imet, *
ki a mennyekben /⁠lakozol.

3 S miként a szolgálók szeme az ő asszonyuk kezére,
úgy tekint a mi szemünk Urunkra, Iste/⁠nünkre, *
míg csak meg nem könyörül /⁠rajtunk.

4 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj /⁠rajtunk, *
mert igen elteltünk gyalá/⁠zattal!

5 Mert igen betelt a mi /⁠lelkünk, *
hogy gúnyolnak minket a bővelkedők, és megvetnek a /⁠kevélyek.

2 Íme, miként a szolgák /⁠szeme *
az ő uruknak /⁠kezére,

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

123. zsoltár

1 Ha az Úr közöttünk nem lett /⁠volna, *
vallja meg most /⁠Izráel,

2 Ha az Úr közöttünk nem lett /⁠volna, *
midőn reánk támadtak az /⁠emberek,

3 Talán elnyeltek volna minket ele/⁠venen, *
midőn az ő haragjuk fölgerjedt /⁠ellenünk.

4 Talán a víz elnyelt volna minket,
megáradt patakon ment által a mi /⁠lelkünk, *
örvénylő vizeken ment át a mi /⁠lelkünk.

5 Áldott legyen /⁠az Úr, *
ki nem engedte, hogy foguknak martaléka /⁠legyünk!

6 Kiragadtatott a mi /⁠lelkünk, *
mint a madár a vadászok /⁠tőréből.

7 A tőr elron/⁠tatott, *
és mi megszaba/⁠dultunk.

8 A mi segítségünk az Úr ne/⁠vében, *
ki a mennyet és a földet /⁠alkotá.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

124. zsoltár

5 A ferde utakra hajlókat pedig űzze az Úr a gonosztevők /⁠közé, *
békesség legyen Izrá/⁠elen!

4 Tégy jót, Uram, a /⁠jókkal, *
az egyenes szívű/⁠ekkel!

3 Mert nem hagyja az Úr az igazak osztályrésze fölött a bűnösök /⁠vessze­jét, *
nehogy az igazak is gonoszságra nyújtsák /⁠kezüket.

2 Jeruzsálemet hegyek veszik /⁠körül, *
népét az Úr így veszi körül mostantól fogva és mindö/⁠rökké.

1 Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint Sion /⁠hegye, *
meg nem inog az, és mindörökké /⁠megmarad.

Meghajolva Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak *
és Szentlélek /⁠Istennek,

Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor *
és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Responzórium

Ez az a nap,  melyet az Úr szerzett nekünk, * örvendezzünk, s vigadjunk rajta. Ez az a nap... V. (!) Áldott, ki eljön az Úr nevében, * az Isten, az Úr, ki megvilágosított minket. * örvendezzünk... Ez az a nap...

Responzórium

Alleluja! Alleluja!... V. (!) Akit megfeszítettek, * most halottaiból föltámadott. * Alleluja!... Alleluja!...

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Könyörögjünk!

Mindenható, mindörökké való Isten, ki a húsvéti misztériumot az emberiséggel való kiengesztelődés szövetségeként ajándékoztad nekünk, add meg lelkünknek, hogy amit a külső szertartással véghezviszünk, ahhoz belső hatékonysággal hozzáidomuljunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Vagy, ha nem pap vezeti:
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza