Vissza

Bevezetés

Himnusz

1) Hatalmas Úr, egy Istenünk /dolgok rendjét ki megszabod, /a reggelt fénnyel látod el, /s tüzes nappal a délidőt:
2) Viszályok lángját fojtsad el, /s a szenvedélyek vad tüzét, /a testnek hozzál jó erőt, /békével áldd a szíveket!
(Meghajolva:) Ezt teljesítse az Atya, /s vele egylényű Egy Fia, /aki Veled uralkodik, /ó, Lélek minden századig.
Ámen!

122. zsoltár

5) Mert igen betelt a mi /⁠lelkünk, * hogy gúnyolnak minket a bővelkedők, és megvetnek a /⁠kevélyek.
3) S miként a szolgálók szeme az ő asszonyuk kezére, úgy tekint a mi szemünk Urunkra, Iste/⁠nünkre, * míg csak meg nem könyörül /⁠rajtunk.
4) Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj /⁠rajtunk, * mert igen elteltünk gyalá/⁠zattal!
2) Íme, miként a szolgák /⁠szeme * az ő uruknak /⁠kezére,
1) Hozzád emelem az én szeme/⁠imet, * ki a mennyekben /⁠lakozol.
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

123. zsoltár

6) Kiragadtatott a mi /⁠lelkünk, * mint a madár a vadászok /⁠tőréből.
8) A mi segítségünk az Úr ne/⁠vében, * ki a mennyet és a földet /⁠alkotá.
7) A tőr elron/⁠tatott, * és mi megszaba/⁠dultunk.
5) Áldott legyen /⁠az Úr, * ki nem engedte, hogy foguknak martaléka /⁠legyünk!
4) Talán a víz elnyelt volna minket, megáradt patakon ment által a mi /⁠lelkünk, * örvénylő vizeken ment át a mi /⁠lelkünk.
3) Talán elnyeltek volna minket ele/⁠venen, * midőn az ő haragjuk fölgerjedt /⁠ellenünk.
2) Ha az Úr közöttünk nem lett /⁠volna, * midőn reánk támadtak az /⁠emberek,
1) Ha az Úr közöttünk nem lett /⁠volna, * vallja meg most /⁠Izráel,
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

124. zsoltár

1) Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint Sion /⁠hegye, * meg nem inog az, és mindörökké /⁠megmarad.
2) Jeruzsálemet hegyek veszik /⁠körül, * népét az Úr így veszi körül mostantól fogva és mindö/⁠rökké.
3) Mert nem hagyja az Úr az igazak osztályrésze fölött a bűnösök /⁠vessze­jét, * nehogy az igazak is gonoszságra nyújtsák /⁠kezüket.
4) Tégy jót, Uram, a /⁠jókkal, * az egyenes szívű/⁠ekkel!
5) A ferde utakra hajlókat pedig űzze az Úr a gonosztevők /⁠közé, * békesség legyen Izrá/⁠elen!
(Meghajolva:) Dicsőség az Atyának és /⁠Fiúnak * és Szentlélek /⁠Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /⁠mindenkor * és mindörökkön örökké! /⁠Ámen.

Kapitulum (1Kor 10)

Hűséges az Isten, és nem engedi, hogy erőtők fölött kísértést szenvedjetek,  hanem megadja a kísértéssel együtt az előmenetelt, * hogy el tudjátok viselni.

Kapitulum (Ezek 4)

Én magam terelem juhaimat, és én adok nekik letelepedést, mondja az Úristen.  Ami elveszett, megkeresem, ami elvettetett, azt visszahozom, * és én vezetem őket igaz ítélettel.

Responzórium

Responzórium

Verzikulus

V) És a rosszakaró beszédtől.
R) Ő szabadít meg a vadászok tőrétől.

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Könyörögjünk!

P: Biztosítsd, kérünk, mindenható Isten, hogy mi, akik az évenkénti fegyelmi gyakorlatokat neked szentelt odaadással most is teljesítjük, mind testi mivoltunkban, mind lelkületünk szerint neked tetszésedre legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel! Vagy, ha nem pap vezeti: V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! Ámen. Alleluja.

V. Isten segítsége maradjon mindenkor mivelünk!
R. És távol lévő testvéreinkkel is. Ámen!

Vissza