118. zsoltár (25-32;~dox)
25
A földhöz tapadott az én /lelkem, *
eleveníts meg engem a te igéd /szerint!
26
Az én utaimat föltártam előtted, és meghallgattál /engem, *
taníts meg engem igazsága/idra!
27
A te igazságaid útját értesd meg /velem, *
és csodálatos dolgaidban gyakorolni fogom /magam!
28
Elernyedt a lelkem kedvetlensé/gemben, *
erősíts meg engem igéd /szerint!
29
A gonoszság útját távoztasd el /tőlem, *
könyörületedben adj törvényt /nekem!
30
A valóságnak útját válasz/tottam, *
a te ítéleteidet el nem /feledtem.
31
A te bizonyságaidhoz ragaszkodom, /Uram, *
ne hagyj megszégyenülni /engem!
32
A te parancsolataid útján /futok, *
ha kitágítod a /szívemet.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (33-40;~dox)
33
Adj törvényt nekem, Uram, a te igazságaid /útját, *
és megtartom azt /mindenkor!
34
Tégy értelmessé, hogy kutassam a te törvé/nyedet, *
és megőrizzem azt teljes /szívemből!
35
Vezess engem a te parancsolataid /ösvényén, *
mert arra kíván/kozom!
36
Hajtsd az én szívemet a te bizonysága/idhoz, *
és ne engedd hajlani telhetetlen/ségre!
37
Fordítsd el szemeimet, hogy hiábavalóságra ne néz/zenek, *
a te utadon éltess /engem!
38
Állítsd szolgád elé a te /szavadat, *
hogy féljelek /téged!
39
Vedd el gyalázatomat, amelytől /rettegek, *
mert ítéleteid /kedvesek!
40
Íme, kívánkozom a te parancsolataid /után, *
kegyes igazságodban eleveníts meg /engem!
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
118. zsoltár (40-48;~dox)
40
Íme, kívánkozom a te parancsolataid /után, *
kegyes igazságodban eleveníts meg /engem!
41
És szálljon reám, Uram, a te irgalmas/ságod, *
a te üdvösséged, miképpen megmon/dottad!
42
És akkor megfelelek valóban az engem gyalá/zóknak, *
mert bizodalmam van a te beszé/dedben.
43
És ne vedd el soha számból az igazság /igéjét, *
mert ítéleteidben igen /bíztam!
44
És megőrizem törvényedet /mindenkor, *
minden időben és örökkön /örökké.
45
És tágas téren /járok, *
mert a te parancsolataidat /keresem.
46
És beszélek bizonyságaidról még királyok /előtt is, *
és meg nem szégye/nülök.
47
És parancsolataidon gondol/kodom, *
mert megszerettem /őket.
48
És kitárom kezemet parancsolataid felé, miket /szeretek, *
és gyakorlom magam igazsága/idban.
Meghajolva
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak *
és Szentlélek /Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor *
és mindörökkön örökké! /Ámen.
Responzórium
Egy a tanítványaim közül elárul engem, — jaj annak, aki miatt elárultatom. * Jobb volna neki, ha meg sem született volna. Egy a tanítványaim... V. (!!) Aki kezét velem együtt mártja a tálba, az ad engem a bűnösök kezére. * Jobb volna... Egy a tanítványaim...
Verzikulus
V. Én Istenem, ments meg engem a bűnös kezéből!
R. A törvényszegő és gonosz ember kezéből.
Tekints le, kérünk, Urunk, házadnak népére, melyért a mi Urunk, Jézus Krisztus nem habozott magát az ártóknak kezére adni, s a keresztnek kínzóeszközét magára venni. Krisztus, a mi Urunk által! Ámen!